Ha fáj a babapocak

A krónikus hasfájás már csecsemőkorban is kialakulhat, ez az, amit kólikának nevezünk. “A kólika általában a kicsik 3-5 hónapos kora előtt jelentkezik, és a diagnosztizálásához a szakemberek egy egyszerű, hármas kritétiumrendszert dolgoztak ki: ennek értelmében azt a hasfájást nevezzük kólikának, ami a hét több mint három napján, több mint három órán át és legalább három héten keresztül sírást okoz a babánál. Nagyon gyakran ezekben az esetekben sincs kimutatható szervi ok, vagyis ezt is a pszichoszomatikus kórképek közé sorolhatjuk” – tudjuk meg dr. Cseh Árontól, aki hozzáteszi, hogy a csecsemők hasfájása hátterében szervi okok fennállása esetén bélgyulladást, megváltozott bélflórát vagy a bélmotilitás, azaz a perisztaltika zavarát találják a szakemberek. A doktor úr szerint fontos kiemelni, hogy ezeket nem mindig könnyű kimutatni, az azonban mindenképpen örvendetes, hogy a csecsemők hasfájása legtöbbször magától megszűnik.

Amíg fennáll, mind a kisbabáknak, mind a szülőknek sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozhat a kólika, aminek enyhítésében segíthetnek a probiotikumok és a prebiotikumok, a legfontosabb “gyógyír” mégis a türelem, idővel ugyanis minden érintett baba túljut ezen a nehéz időszakon.

Bajkeverő tejfehérje

A gyerekkori hasfájás azonban nemcsak a kicsi babákat kínozhatja, hanem a nagyobbakat is. 1-2 éves kor körül az egyik leggyakoribb ok az ételallergia (például tehéntejfehérje allergia), amit az esetek többségében a tejfehérje vált ki. “Csecsemőkorban általában hasfájással, hasmenéssel jár együtt, de van, akinél székrekedést, másnál pedig véres székletet okoz, miközben arra is sokszor látunk  példát, hogy olyan allergiás bőrtünetet vált ki, mint amilyen az ekcéma” – vázolja a helyzetet a doktor úr.

Az ételallergia kizárásához 2-4 hétre megvonják az adott allergént, aminek hatására mérséklődnek, majd meg is szűnnek a panaszok, amikor pedig ismét megjelenik az étrendben a feltételezett allergén, a panaszok is visszatérnek. “Ha a gyermek kizárólag anyatejet kap, akkor a diétát az édesanyának kell betartania. Jó hír, hogy a tejallergiát a gyerekek nagy része kinövi, és a ma érvényes csecsemőtáplálási irányelvek alapján, még ha fenn is áll a tejallergia (vagy bármilyen más ételallergia), a hozzátáplálás időszakában vissza kell vezetni az étrendbe az allergéneket. Ma már tudjuk, hogy minél hamarabb – lehetőleg még 1 éves kor előtt – sikerül bevezetni egy allergént, annál nagyobb eséllyel növi ki 6-8 éves korára az allergiát, vagy legalábbis a későbbiekben nem lesz olyan súlyos az allergénekre adott reakció” – osztja meg a táplálékallergiáról a  gyermek-gasztroenterológiai centrum profilvezetője.

Lisztérzékenység is szóba jöhet

A szakember azt mondja, 1,5-2 éves kor körül, ha nincsenek egyéb tünetek, lisztérzékenység, azaz cöliákia is szóba jöhet, mint testi ok, amit minden esetben fontos kizárni. “Ez nem egy allergia, hanem autoimmun betegség: a gluténnel szembeni érzékenység következtében károsodik a bél, aminek kezelése szigorú diétát igényel. Ez tehát korántsem olyan, mint a fent említett ételallergia, ahol rendszeresen javasoljuk a visszaterhelést, hogy a szervezetet hozzászoktassuk az allergénhez és így az allergiát minél hamarabb kinője. A cöliákia élethosszig tartó szigorú diétát igényel, aminek betartásával problémamentesen együtt élhet. Ha viszont elmarad az odafigyelés, annak komoly következményei lehetnek. Az egyik legegyszerűbb a hasfájás, a hasmenés, a székrekedés vagy valamilyen bőrtünet de ennél súlyosabb panaszok, például idegrendszeri problémák, májbetegség vagy akár hasnyálmirigy-gyulladás is kialakulhat a bél állandó gyulladása következtében” – magyarázza Dr. Cseh Áron, miért vétek félvállról venni a cölikáliát.

Nagyobbacskák hasfájása

A korábban említett tejfehérje allergiát a gyerekek nagy része legkésőbb kisiskolás korára ki szokta nőni, ettől az életszakasztól kezdődően ezért inkább a laktóz- vagy tejcukor-érzékenység okozhat gondot, amiről Dr. Cseh Áron azt mondja, hogy nem allergiának, hanem intoleranciának tekinthető. “Ezekben az esetekben a gyermeknek nem kell teljesen tejmentes diétát tartania, elegendő a laktózmentességre ügyelni. Ez a probléma azonban – mivel egy genetikai adottság okozza -, nem nőhető ki és meglehetősen sokakat, csaknem minden második-harmadik embert érinti” – részletezi a doktor úr, aki hozzáteszi azt is, hogy ha nagyobb gyerek panaszkodnak gyakori hasfájásra, a szervi okok mellett mindenképpen gondolni kell a pszichés eredetre is.

Mindenképp ki kell zárni az utóbbi időben kisebbek körében is egyre gyakoribbnak számító gyulladásos bélbetegségeket, mint amilyen például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás, azaz a colitis ulcerosa, amelyek az autoimmun kórképek csoportjába tartoznak. “Mindkettő krónikus hasi panaszokat okoz, mint amilyen a hasfájás, a Crohn-betegség ezen felül fogyással, étvágytalansággal járhat együtt, a fekélyes vastagbélgyulladásra pedig hasmenés és véres széklet utalhat, de ezek a tünetek akár kombinálódhatnak is. Ha ezek gyanúja fennáll, a diagnózis felállításához tükrözéses vizsgálatot kell végezni, a kezeléshez pedig speciális diétára és gyógyszeres kezelésre van szükség” – foglalta össze a legfőbb tudnivalókat Dr. Cseh Áron.

Folytatjuk!

Cikkünk következő részében a gyermek-gasztroenterológusok és a pszichológusok közös munkájába engednek betekintést a Panoráma Poliklinika szakemberei!