Pszichológus pályafutásom Budapesten kezdődött: az ELTE-n 1997-ben diplomáztam. A test és lélek egysége, s ennek a szocio-kulturális környezetben való értelmezése már ekkor megragadott. A kulturális antropológiai tanulmányom segített meglátni, ahogyan az egyéni folyamatok tágabb kontextusba ágyazódnak. A családterápia rendszerszemlélete ezt egy másik aspektusból világította meg.

Az emberek közötti kapcsolatok mellett az egyénen belüli, testtudati munka jelentőségét tapasztaltam meg a mozgásterápiás képzéseim során (pl.: a későbbi Integrált Kifejezés- és Táncterápia). A Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápiával (DSZIT) az egyetem alatt ismerkedtem meg, s három évtizede művelem, oktatom.

Szakmai utamat végig kíséri és formálja a pszichodráma. Kende B. Hannával, a gyermekpszichodráma megalkotójával és bábterapeutával 1996-ban ismerkedtem meg, s azóta is tanulok több mint száz éves emberi és szakmai bölcsességéből.

Egy-egy évet töltöttem az oktatásban (GATE) és az egészségügyben (Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház), de a helyemet a Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó inspiráló, terápiás szemléletű közösségében találtam meg (ma FPSZ IX. Kerületi Tagintézménye), ahol huszonöt évig dolgoztam. Mellette 1997-től magán keretek között is rendeltem.

A Panoráma Poliklinikán mindezt a tapasztalatot tudom hasznosítani, hiszen a lelki működés szomatikus lenyomatáról, a test működésének pszichés hatásáról, s ezek kölcsönhatásáról való gondolkodás, valamint a pszichodinamikus szemlélet számomra is alapvető jelentőségű.

Várom azon felnőtteket, akik szeretnék önismeretüket elmélyíteni, krízishelyzetben vannak, pszichoszomatikus kérdéseikkel, szorongásos, hangulati problémáikkal, kapcsolati nehézségeikkel szeretnének dolgozni.