A stressz és kezelése
Modern társadalmunkban a stressz és a stresszel kapcsolatos betegségek közegészségügyi problémává váltak. A tartós stressz a testet és a mentális egészséget is megterheli. Baráth Emire pszichológus, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölt írása a stressz kialakulásának okait és következményeit veszi sorra.
Mi nevezünk stressznek?
A stressz etimológiája a latin stringo (súrol, összehúz, megfeszít) igéig vezethető vissza. A szó implikálja a korlátozást, korlátozottságot, ekképpen tükrözi a fizikai nyomás vagy mentális igénybevétel hatására kialakuló egyéni pszichoszomatikus állapotokat. Gyakori következménye lehet a stressznek például az izomfájdalom, a fejfájás vagy a gyomorproblémák.
Az, hogy egy helyzetet hogyan érzékelünk, biológiai felépítésünktől és múltbeli tapasztalatainktól egyaránt függ. Amit az egyik ember stresszesnek él meg, a másik ösztönzőnek találhatja. Néha pozitív stresszről is beszélünk, amennyiben egyensúly van az emberrel szemben támasztott követelmények és az illető kapacitása (vagy a rendelkezésére álló erőforrások) között. Ugyanakkor, bár a stressz éberebbé és hatékonyabbá tesz bizonyos szituációkban, ártalmas, ha állandóan fokozott készültségben vagyunk. Regeneráció nélkül minden stressz negatívba fordul!
Feszültnek, „stresszesnek” érezhetjük magunkat akkor is, ha aggódunk egy betegség miatt. Ez az érzés viszont már a tartós állapothoz, a krónikus stresszhez és a szorongáshoz vezet át, ami megbetegíthet minket. A tartós stressz növelheti a szív- és érrendszeri (kardiológiai) betegségek és a cukorbetegség kockázatát, károsíthatja az immunrendszert, hatással lehet a szexuális életre, a memóriára, a koncentrációra és még sok minden másra. A tartósan magas stressz-szint kimerültséget okoz, és depresszióhoz vezethet.
Akut stressz, krónikus stressz, szorongás
Más köztudott kockázati tényezők mellett, mint például a dohányzás, a megnövekedett zsírsavkoncentráció a vérben, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakori kiváltó oka a krónikus stressz. Mi a különbség akut és krónikus stressz között?
Akut stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer aktiválásával átmenetileg megnő ugyan a vérnyomás, de nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen stressz magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezetne. Az akut stresszt viszonylag könnyen ki lehet heverni: az egyszerű relaxációs technikák is jól működnek, a stresszreakció oldható.
Ha viszont az akut stressz kiváltó okai tartósan jelen vannak vagy ismétlődnek, és a szervezet stresszválasza folyamatos, krónikus stresszállapot alakulhat ki. Hosszabb távon a krónikus stressz folyamatosan aktiválja a szervezet stresszhormon-rendszerét, ami idővel túlterhelheti az idegrendszert, és elősegítheti a szorongás kialakulását. A szorongás olyan „alaktalan” tartós aggodalom vagy félelem, ami már nem kapcsolódik szorosan a stresszt kiváltó okokhoz, faktorokhoz.
A szívrohamhoz, stroke-hoz vezető út
A stresszhatásnak való tartós kitettség, a krónikus stressz nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható a vérnyomás tartós megemelkedésével és a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kialakulásával. A szorongás a stresszhormonok felszabadulását okozza a szervezetben, és ezek a hormonok a szívritmus emelkedését és az erek szűkülését váltják ki, sőt, a vér cukor- és zsírszintje is megnő. Ezek a tényezők – más tényezőkkel közösen – közvetlenül is növelik a szívrohamot vagy stroke-ot okozó vérrögök kialakulásának kockázatát. Emellett a stressz több más kockázati tényezőre is hatással van, például magas vérnyomást okoz, ennyiben tehát közvetve is hajlamosít a stroke-ra.
A Harvard orvosi kara által végzett kutatás kimutatta: az állandó stressz az agyra, pontosabban az amigdalára gyakorolt hatása révén fokozza a szívroham kockázatát. Az amigdala az agynak az a része, amely felkészít a harcra vagy a menekülésre: erős érzelmi reakciók hatására aktiválódik. Amikor stresszt tapasztalunk, az amigdala vészjelzést küld a hipotalamusznak, amely ezt továbbítja a test többi részének „küzdj vagy fuss” vészreakcióra. Folyamatosan fennálló stressz esetén az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy termeljen több fehérvérsejtet, ami viszont az artériákra hat, az artériák gyulladását okozza. Az artériás gyulladás részt vesz abban a folyamatban, ami szívrohamhoz, anginához és stroke-hoz vezethet.
A stresszre adott kardiovaszkuláris válasz a genetikai tényezők mellett a környezeten, a stresszforrásnak való kitettségen is múlik. A munkával kapcsolatos stressz, a párkapcsolati stressz vagy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (SES) bizonyított összefüggést mutat a magas vérnyomással.
A pszichológus szerepe a stressz kezelésében
Helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés biztosítása, a stresszes helyzetek kezelése – mindegyiknek jelentős szerepe van a kezelésben. Fontos ezért, hogy legyen stresszkezelési tervünk – ennek a kialakításában és végrehajtásában segít az egészségpszichológiai konzultáció. A konzultáción az pszichológus abban működik közre, hogy az egyén megtalálja a stressz kezelésének számára legmegfelelőbb módját, és elinduljon az egészségesebb élet irányába.
Tetszik, megosztom:
Időpont-egyeztetés
Egyes ellátásainkhoz időpont-egyeztetés szükséges (közvetlen bejelentkezés nem lehetséges). Kérjük, kattintson a gombra, és küldje el elérhetőségeit. Ezt követően telefonon vagy e-mailben felvesszük Önnel a kapcsolatot.
Kapcsolódó szolgáltatások
Blog - PszichoLogic
Cikkek, podcastok
A PszichoLogic oldalon podcastokat hallgathatnak és cikkeket, blogokat olvashatnak olyan témákról, amelyek reményeink szerint Önöket is érdekelni fogják.
Amikor a szülő beteg…
Krónikus betegség a családban. Az egészségpszichológiára gyakran gondolunk a prevenció és az egészséges éle
ADHD-csoport: azoknak, akik nyitottak a közös munkára
A Panoráma Poliklinika tizenkét alkalmas zárt kiscsoportokat indít ADHD-val élő felnőttek számára. ...
Mély víznek két partja: érintkezési pontok manuálterápia és pszichoterápia között
Farkass Lilla manuálterapeutával a Panoráma Poliklinika alapítója, dr. Spányik András pszichoterapeuta szakorvos
Ha beteg a gyerek…
Krónikus betegség a családban. Az egészségpszichológiára gyakran gondolunk a prevenció és az egészséges éle
Gyermek is szenvedhet depressziótól
Gyermek is szenvedhet depressziótól Jóllehet a depresszió részben hasonló tünetekkel jár gyermekkorban, mint a f