Akut stressz, krónikus stressz, szorongás

Más köztudott kockázati tényezők mellett, mint például a dohányzás, a megnövekedett zsírsavkoncentráció a vérben, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakori kiváltó oka a krónikus stressz.  Mi a különbség akut és krónikus stressz között? 

Akut stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer aktiválásával átmenetileg megnő ugyan a vérnyomás, de nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen stressz magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezetne. Az akut stresszt viszonylag könnyen ki lehet heverni: az egyszerű relaxációs technikák is jól működnek, a stresszreakció oldható.

Ha viszont az akut stressz kiváltó okai tartósan jelen vannak vagy ismétlődnek, és a szervezet stresszválasza folyamatos, krónikus stresszállapot alakulhat ki. Hosszabb távon a krónikus stressz folyamatosan aktiválja a szervezet stresszhormon-rendszerét, ami idővel túlterhelheti az idegrendszert, és elősegítheti a szorongás kialakulását. A szorongás olyan „alaktalan” tartós aggodalom vagy félelem, ami már nem kapcsolódik szorosan a stresszt kiváltó okokhoz, faktorokhoz.

A szívrohamhoz, stroke-hoz vezető út

A stresszhatásnak való tartós kitettség, a krónikus stressz nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható a vérnyomás tartós megemelkedésével és a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kialakulásával. A szorongás a stresszhormonok felszabadulását okozza a szervezetben, és ezek a hormonok a szívritmus emelkedését és az erek szűkülését váltják ki, sőt, a vér cukor- és zsírszintje is megnő. Ezek a tényezők – más tényezőkkel közösen – közvetlenül is növelik a szívrohamot vagy stroke-ot okozó vérrögök kialakulásának kockázatát. Emellett a stressz több más kockázati tényezőre is hatással van, például magas vérnyomást okoz, ennyiben tehát közvetve is hajlamosít a stroke-ra.

A Harvard orvosi kara által végzett kutatás kimutatta: az állandó stressz az agyra, pontosabban az amigdalára gyakorolt hatása révén fokozza a szívroham kockázatát. Az amigdala az agynak az a része, amely felkészít a harcra vagy a menekülésre: erős érzelmi reakciók hatására aktiválódik. Amikor stresszt tapasztalunk, az amigdala vészjelzést küld a hipotalamusznak, amely ezt továbbítja a test többi részének „küzdj vagy fuss” vészreakcióra. Folyamatosan fennálló stressz esetén az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy termeljen több fehérvérsejtet, ami viszont az artériákra hat, az artériák gyulladását okozza. Az artériás gyulladás részt vesz abban a folyamatban, ami szívrohamhoz, anginához és stroke-hoz vezethet.

A stresszre adott kardiovaszkuláris válasz a genetikai tényezők mellett a környezeten, a stresszforrásnak való kitettségen is múlik. A munkával kapcsolatos stressz, a párkapcsolati stressz vagy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (SES) bizonyított összefüggést mutat a magas vérnyomással.

A pszichológus szerepe a stressz kezelésében

Helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés biztosítása, a stresszes helyzetek kezelése – mindegyiknek jelentős szerepe van a kezelésben. Fontos ezért, hogy legyen stresszkezelési tervünk – ennek a kialakításában és végrehajtásában segít az egészségpszichológiai konzultáció. A konzultáción az  pszichológus abban működik közre, hogy az egyén megtalálja a stressz kezelésének számára legmegfelelőbb módját, és elinduljon az egészségesebb élet irányába.