Modern társadalmunkban a stressz és a stresszel kapcsolatos betegségek közegészségügyi problémává váltak. A tartós stressz mind a testet, mind a mentális egészséget megterheli. Pszichológusunk, alkalmazott egészsépszichológus – jelöltünk Baráth Emire cikkében a stressz kialakulásának lehetőségeit és következményit veszi sorra.
Mi nevezünk valójában stressznek?
A stressz szó a latin “strictus” (“szoros” vagy “szűk”) és “stringere” (“megfeszíteni”) szavakból származik. Ezek a szóösszetételek a korlátozás és a korlátozottság jelentését hordozzák, és a fizikai nyomás vagy mentális igénybevétel hatására kialakuló egyéni pszichoszomatikus állapotokat tükrözik. A stressz gyakori következményei az izomfájdalmak, a fejfájás és a gyomorproblémák. Az, hogy hogyan érzékelünk egy helyzetet, biológiai felépítésünktől és múltbeli tapasztalatainktól egyaránt függ. Amit az egyik ember stresszesnek talál, azt a másik ösztönzőnek találhatja. Néha pozitív stresszről beszélünk, amennyiben egyensúly van az emberrel szemben támasztott követelmények és a kapacitása (vagy a rendelkezésére álló erőforrások) között. Bár a stressz éberebbé és hatékonyabbá tehet bennünket bizonyos szituációkban, nem hasznos, ha állandóan magas készültségben vagyunk. Regeneráció nélkül minden stressz negatív következményekkel járhat. Stresszesnek érezhetjük magunkat, mert aggódunk egy betegség miatt, és maga a stressz megbetegíthet minket, legrosszabb esetben pedig korai halálhoz vezethet. A tartós stressz növelheti a szív- és érrendszeri (kardiológiai) betegségek és a cukorbetegség kockázatát, károsíthatja az immunrendszert, hatással lehet a szexuális életre, a memóriára, a koncentrációra és még sok másra. A kimerültség miatti depresszió pedig a tartósan magas stressz közvetlen következménye.
A krónikus stressz és akut stressz: mi a különbség és melyik milyen következményekkel jár
A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik-, de nem kizárólagos kiváltó oka a krónikus stressz, amely megegyezik más elismert kockázati tényezőkkel, mint például a dohányzás, a megnövekedett zsírsavkoncentráció a vérben, a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel. Elsőnek fontos megkülönböztetni a stressz típusát, ami lehet akut vagy krónikus. Az akut stressz átmeneti emelkedett vérnyomást okoz. A stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami növeli a vérnyomást, de nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az ismételt akut stressz magas vérnyomás kialakulásához vezetne (a magas vérnyomás az egyik fő tényező, amely szívkoszorúér-betegséget és stroke-ot okozhat). Az akut stresszt viszonylag könnyen ki lehet heverni – az egyszerű relaxációs technikák gyorsan tudnak működni, oldják a stressz reakciót. Az ismétlődő akut stressz azonban nagyobb mértékben megterhelheti a szervezetet. A különböző akut stressztényezők többszöri előfordulása vagy ugyanazon akut stresszfaktorok ismételt megtapasztalása krónikus stresszállapotot eredményezhet, amikor a szervezet stresszválasza folyamatosan lép működésbe.
A szorongás és a szív- és érrendszeri rendellenességek között is egyértelmű kapcsolat van. A szorongás stresszhormonok felszabadulását okozza a szervezetben. Ezek a hormonok viszont a szívritmus emelkedését és az erek szűkülését váltják ki. Mindkét változás hatására a vérnyomás emelkedik, gyakran drámai mértékben.
Az egészségpszichológus szerepe a stresszkezelésben
Helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés biztosítása és a stresszes helyzetek kezelése – mindegyiknek jelentős szerepe van a kezelésben, emiatt fontos, hogy legyen egy stresszkezelési tervünk, aminek kialakításában és végrehajtásában segíthet az egészségpszichológus. (Komplex egészségpszichológiai konzultáció keretében is.
A szívrohamhoz, illetve stroke-hoz vezető út….
A krónikus stressz; a folyamatos, tartós stresszhatásnak való folyamatos kitettség nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható a tartós vérnyomás-emelkedéssel és a magas vérnyomás kialakulásával. A stressz hatására a szív erősebben dolgozik, emelkedik a vérnyomás (hipertónia), valamint a vér cukor- és zsírszintje is megnő. Ezek a tényezők növelik a szívrohamot vagy stroke-ot okozó vérrögök kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor, bár a stressz összefügg, de nem bizonyítottan független kockázati tényezője a stroke-nak, fontos megjegyezni, hogy a stressz a stroke több, már bizonyított kockázati tényezőjével, például a magas vérnyomással is összefügg. A stresszel szembeni magas kardiovaszkuláris reakcióképesség a genetikai tényezők (családi előzmények) és a környezet (a stresszforrásnak való kitettség gyakorisága) közötti kölcsönhatáson múlik. Például, a munkával kapcsolatos stressz, a párkapcsolati stressz, valamint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (SES) egyértelműen összefüggést mutat a magas vérnyomással. A Harvard orvosi egyetem által vezetett kutatás kimutatta az állandó stressznek az agyra, pontosabban az amygdalára, gyakorolt hatása magyarázza a szívroham fokozott kockázatát. Az amygdala (vagy mandulamag, amely mélyen az agy mediális temporális lebenyében található) az agynak az a része, amely felkészít a harcra vagy menekülésre, és erős érzelmi reakciók hatására aktiválódik. Amikor stresszt tapasztalunk, az amygdala vészjelzést küld a hipotalamusznak (a köztiagynak a talamusz alatti részén található), amely ezt továbbítja a test többi részének a fight or flight response, „küzdj vagy fuss” vészreakcióra. Folyamatosan fennálló stressz esetén az amygdala jelzi a csontvelőnek, hogy termeljen több fehérvérsejtet, ami viszont az artériákra hat, és az artériák gyulladását okozza. Tudjuk, hogy az artériás gyulladás részt vesz abban a folyamatban, amely szívrohamhoz, anginához és stroke-hoz vezet.
A kezeletlen stressz kockázatai
A krónikus stresszt a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjeként lehetne kezelni, amelyet rutinszerűen szűrnek az egészségügyben és hatékonyan kezelnek, mint ahogyan a szív- és érrendszeri betegségek más fő kockázati tényezőit. Bár a stressz a mindennapjaink része, a hosszan tartó, kezeletlenül hagyott stressz olyan mentális és egészségügyi problémákhoz vezet, melyek kezeléséhez időre és figyelemre van szükség.
Az egészségpszichológus segíthet abban, hogy az egyén megtalálja a stressz kezelésének megfelelő módjait, és elinduljon egy egészségesebb élet irányába.
Baráth Emire
pszichológus, alkalmazott egészségpszichológus-jelölt
Panoráma Poliklinika
Bejelentkezés Baráth Emire rendelésére
Panoráma Poliklinika (Buda):1126 Bp. Derkovits u. 7. (kedd)
