Diagnosztikai csomagunk

Az ADHD-tünetegyüttes kora gyermekkorban kezdődik. Már kétéves kor körül is észlelhetők lehetnek jellegzetes tünetek, amelyek többnyire a serdülőkor végéig okoznak jelentős nehézségeket, és az esetek egy részében felnőttkorban is fennmaradnak.

Tudnivaló, hogy hasonló tüneteket más problémák is előidézhetnek (pl.: iskolaérettség hiánya, specifikus tanulási zavar, értelmi fejlődés késése, depresszió, érzékszervi problémák vagy negatív életesemények, illetve családi, környezeti hatások következtében kialakuló viselkedésproblémák), ezért nagyon fontos

• a klinikai pszichológiai interjú és kérdőív,
• a gyermek gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálata, valamit
• a gyermekpszichiáter által végzett, megfigyelést is tartalmazó specifikus vizsgálat.

Emellett a pontos diagnózis felállításához előzetesen lehetőleg be kell nyújtani

• a gyermekkel folyamatos kapcsolatban álló pedagógus által írt óvodai vagy iskolai pedagógiai véleményt.

A pedagógiai vélemény megírásához támpontot ad a csatoltan letölthető szempontrendszer.

A Panoráma Poliklinika komplex diagnosztika csomagot kínál, ennek részletes leírása számos nélkülözhetetlen információt tartalmaz a kivizsgálás folyamatáról.

Az átfogó vizsgálattal kijelölhető a kezelés iránya, ami így kielégítő eredménnyel járhat.

Viselkedési jellegzetességek

Melyek az ADHD-tünetcsoporthoz tartozó viselkedési jellegzetességek?

• A gyermek impulzív, nyugtalan, viselkedését nem tudja kontrollálni, figyelmét nem képes fenntartani, fókuszálni. Ezek a tünetek különböző helyzetekben (iskola, óvoda, család stb.) egyaránt megjelennek;
• a gyerek lehet izgő-mozgó, rohangáló, szertelen, sokszor balesetező, rendetlen, szétszórt, türelmetlen, figyelmetlen, elbámészkodó, közbeszólásaival másokat zavaró, harsány, fáradékony vagy látszólag kimeríthetetlen energiájú, feladatait el nem végző, feledékeny és alulteljesítő.

Szülőként ADHD-ra gyanakodhatunk, ha a gyermek

• teljesítménye szélsőséges, egyenetlen, tanulási és viselkedési nehézségekkel küzd, időnként kifejezetten jó, máskor nagyon gyenge eredményt produkál;
• ha szétszórt, hullámzó érzelmeket mutat, szertelen a viselkedése, meggondolatlanul cselekszik, féktelen, esetleg dühkitörések jellemzik;
• az iskolában is panaszkodhatnak rá, mert jegyei rosszabbak, mint a képességei indokolnák, nem tartja be a szabályokat, zavarja az órát, vagy egyszerűen csak elkalandozik a figyelme; amit tud, abban is hibát ejt, nem képes a feladatait befejezni és fontossági sorrendet felállítani.

A jellemzők egyéniek, a nehézségek és élettörténet azonban jellegzetes mintázatot mutat, aminek a feltérképezése és az információk mérlegelése a szakember feladata.

Az ADHD-team

Rendkívül fontos, hogy a gyermek szakemberhez, elsődlegesen gyermekpszichiáterhez kerüljön a diagnózis felállítása céljából, illetve elkészüljön a szükséges állapotfelmérés. Utóbbi azért is lényeges, mert egyes fejlesztési módszerek bizonyos életkori határok között sikeresebben alkalmazhatóak, és az együttműködési készség az életkor függvényében változhat.

A Panoráma Poliklinika gyermekpszichiáterei kórházi munkájuk során nagy gyakorlatot szereztek ezen a szakterületen, és tudományos munkájuk is kiterjed a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra és a kapcsolódó területekre. Gyógypedagógus-pszichológus és tanácsadó szakpszichológus kollégáink a kognitív képességek mérése, részképességzavarok, tanulási nehézség diagnosztizálása terén rendelkeznek szakmai tapasztalattal. Szükség esetén gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus is bevonható a vizsgálatba.

Fontos az időfaktor!

Az idő lényeges tényező a diagnózis és a későbbi életszakaszokra gyakorolt hatás szempontjából, hiszen

• a gondok idővel súlyosbodhatnak,
• másodlagosan negatív önértékelés, motiválatlanság, reménytelenség, hangulati és szorongásos zavarok alakulhatnak ki; emellett
• megjelenhetnek szomatikus (testi) tünetek is, mint például a fejfájás, hasfájás stb.;
• felnőttkorban jellemzővé válhatnak az életvezetési nehézségek; illetve
• egyéb, társuló pszichiátriai kórképek hívhatják fel a figyelmet a problémára.

Diagnózis és lehetséges kezelések

Az időben megszülető diagnózis, és a hozzá illeszkedő további kezelések, pl.

• viselkedésterápia,
• gyógyszeres kezelés,
• szülőkonzultáció,
• különböző fejlesztések,
• pszichoterápia
• stb.

segítségével elérhető a cél, ami a pszichés fejlődés zavarának mérséklése, a személyiségfejlődés harmóniájának megőrzése.