Mit tehetünk, hogy könnyebb legyen a visszarázódás?

Amikor valami véget ér, helyt kell adni az elmúlás feletti szomorúságnak is, hiszen a nehéz érzések ugyanúgy hozzátartoznak az élmények teljes megéléséhez. A napfényes nyári hónapok után egy-két hét is eltelhet úgy, hogy kedvetlenek, szomorúak, motiválatlanok, ingerültek, fáradékonyak vagyunk, nem tudunk a feladatainkra koncentrálni. Ezek a változással együtt járó, normális, jó esetben gyorsan múló érzések, amelyeket gyerekek és felnőttek is megtapasztalhatnak.

De mi teheti egyszerűbbé az átállást? Leginkább az segít, ha nem hagyjuk mély apátiába merülni magunkat. Miután „elsirattuk” a nyarat, teret adunk az aktivitásnak, a változásnak. Átnézhetjük a naptárt, hogy mikor adódik legközelebb lehetőségünk a pihenésre, kikapcsolódásra, szőhetünk új kirándulási, utazási terveket, vagy akár csak egy napra szóló programokat is szervezhetünk. Átgondolhatjuk, hogy élményeink milyen lenyomatát szeretnénk magunk körül látni: egy-egy nyári fotó a falon, valamilyen tárgyi emlék a polcon vagy az íróasztalon  visszahozhat valamit a nyárból.

Az élmények közös felidézésével a családtagok, barátok körében kicsit újra át is élhetjük a jó érzéseket. Ha szabadságunk alatt rátaláltunk valamilyen új tevékenységre, hobbira, kitalálhatjuk, hogyan építhetjük be mindennapjainkba. Áthangolhatjuk otthoni vagy akár munkahelyi környezetünket egy-egy új színnel, dekorációval, sőt a rendrakás, a szortírozás is segíthet a változáshoz való alkalmazkodásban.

Avassuk be a gyerekeket is a terveinkbe, sőt vonjuk be őket is a tervezésbe! Beszélgessünk velük félelmeikről, a változásról és az abban rejlő lehetőségekről – így talán nekik is könnyebb lesz a nyár utáni visszarázódás.

Persze az sem ritka, hogy az óvoda- és iskolakezdéssel járó rengeteg tennivaló „mindent visz” – még a nyaralás utáni depressziót is.