A nyaralás alatt új helyeket és új ízeket fedezünk fel, új embereket ismerünk meg és a megszokottól eltérő kihívások várnak ránk. Végre nem szól az ébresztő, nincs kötött napirend, nem kell sehova sietni, visszatalálhatunk saját tempónkhoz és átélhetjük a szabadság érzését. Mindez csodásan hangzik, egészen addig, míg el nem érkezik a vakáció vége.
A nyaralás végének közeledtével ugyanis a legtöbben hajlamosak vagyunk a ránk váró hétköznapok miatt aggodalmaskodni, ami beárnyékolhatja a kikapcsolódásra szánt utolsó napokat és útját állja a zökkenőmentes visszarázódásnak. A helyzetet tovább nehezíti az időjárás változása, a nappalok rövidülése és a tevékenységeink átalakulása. Egyre erőtlenebbül süt ránk a nap és egyre korábban sötétedik, elkezdődik az iskola, visszatérünk a munkába, visszavonhatatlanul beköszönt a szeptember. Mindez nem hangzik túl jól, nem is csoda, ha a hosszú nyár után nehezebben vesszük észre az ősz szépségeit – szerencsére azért nem lehetetlen! Abban, hogy ez idén könnyebben megvalósulhasson, Kovács Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta lesz a segítségünkre.
Mindenki másért aggódik
A Panoráma Poliklinika pszichológusa kiemelte, hogy a nyaralás után jelentkező aggodalom tárgya kinél-kinél más lehet. Egy óvodás például, aki hozzászokott, hogy újra a szüleivel töltheti a mindennapokat, félve várhatja az ovikezdést és az azzal együtt járó elválást, olyannyira, hogy szorongása átmenetileg akár testi tüneteket is ölthet. Egy iskolás, akinek tanulási gondjai vannak vagy nehezebben illeszkedik be a közösségbe, szintén szoronghat, ha arra gondol, mi vár majd rá az új tanévben, milyen lesz a tanító és hogy bánnak majd vele a többiek.
„A kamaszokat stresszelheti, hogy újra korán kell kelniük, hogy kevesebb idejük jut a bulizásra, hogy készülniük kell a felvételire, s hogy meg kell találniuk a helyüket a kortársaik között. A felnőttek aggódhatnak a gyerekek iskolakezdésével kapcsolatos számtalan feladat miatt, miközben a munkahelyükön is szoríthatják őket az új feladatok és határidők, nyomaszthatják őket a szabadság idejére elodázott döntések, vagy a munkahelyi közeg, ahova a vakáció után visszatérnek” – részletezi Kovács Erika, majd hozzáteszi, hogy vannak, akik számára különösen nehezen megy a közösségi visszaállás a pandémia után. „Az iskolában, a munkahelyen töltött idő, a társas élet jelentősen lecsökkent a járvány időszakában, és sokak számára egy teljesen új, zártabb, kevesebb külső és társas ingerre épülő életforma alakult ki” – fejti ki bővebben a pszichológus.
Mit tehetünk, hogy könnyebb legyen a visszatérés nyaralás után?
Kovács Erika egy nagyon fontos meglátással kezdi annak összefoglalását, hogy miként lendülhetünk túl egyszerűbben az idei posztvakációs stresszen: „Amikor valami véget ér, helyt kell adni az elmúlás miatti szomorúságnak is, hiszen a nehéz érzések ugyanúgy hozzátartoznak az élmények teljes megéléséhez. A napfényes nyári hónapok után akár 1-2 hét is eltelhet úgy, hogy kedvetlenek, szomorúak, motiválatlanok, ingerültek és fáradékonyak vagyunk, hogy nem tudunk a feladatainkra koncentrálni. Ezek mind a változással együtt járó, normális, jó esetben gyorsan múló érzések, amelyeket gyerekek és felnőttek is megtapasztalhatnak.”
A kérdésre, hogy mi tehetné egyszerűbbé az átállást, azt mondja, hogy leginkább az segít, ha nem hagyjuk mély apátiába merülni magunkat. „Miután „elsirattuk” a nyarat, teret adunk az aktivitásnak, a változásnak. Átnézhetjük a naptárt, hogy mikor adódik legközelebb lehetőségünk a pihenésre, kikapcsolódásra, szőhetünk új kirándulási, utazási terveket, vagy akár csak egy napra szóló programokat is szervezhetünk. Átgondolhatjuk, hogy élményeink milyen lenyomatát szeretnénk magunk körül látni, egy-egy nyári fotó a falon, valamilyen tárgyi emlék a polcon vagy az íróasztalon visszahozhat valamit a nyárból” – mondja a Panoráma Poliklinika pszichoterapeutája.
Szerinte az élmények közös felidézésével vagy átadásával a családtagoknak, barátoknak, mindannyian felidézhetjük, sőt egy kicsit újra át is élhetjük a jó érzéseket. „Ha a szabadságunk alatt rátaláltunk valamilyen új tevékenységre, hobbira, kitalálhatjuk, hogy azt hogyan építhetjük be a mindennapjainkba. Áthangolhatjuk akár otthoni, akár munkahelyi környezetünket egy-egy új színnel, dekorációval, sőt a rendrakás, a szortírozás is segíthet a változáshoz való alkalmazkodásban. Avassuk be a gyerekeket is a terveinkbe, sőt vonjuk be Őket is a tervezésbe, és beszélgessünk velük esetleges félelmeikről, a változásról és az abban rejlő lehetőségekről – így talán nekik is könnyebb lesz a nyár utáni visszarázódás” – mondja Kovács Erika, aki szerint az sem ritka, hogy az óvoda- és iskolakezdéssel járó rengeteg tennivaló mindent visz, még a nyaralás utáni depressziót is.
Panoráma Poliklinika
