Hererák
A here rosszindulatú daganati ritkák, az összes daganatos betegség kb 1%-a. Jelentőségét az adja, hogy a 15-35 év közötti fiatal férfiak leggyakoribb daganata, illetve gyógyulási aránya áttétes esetben is kiemelkedően jó. 2019-ben 570 új eset volt Magyarországon.
Kialakulása genetikai eltéréseken alapszik, fejlődési rendelleneségek, úgy mint rejtett here, hereleszállási zavarok, a rizikót növelik, csakúgy, mint a családban előforduló heredaganat megléte. Korai stádiumban a here fájdalmatlan megduzzadása a leggyakoribb tünet, sokan már ilyenkor urológushoz fordulnak. Kiterjedtebb betegség esetén a tünetek sokfélék lehetnek, deréktáji fájdalom, a hasi nyirokcsomó érintettségtől, köhögés, nehézlégzés, véres köpet amennyiben a tüdőre terjedt a betegség. Ritkán csontfájdalom, idegrendszeri tünet, pl: epilepszia is jelentkezhet.
Vizsgálatok
Elsőként urológus kolléga fizikális vizsgálattal és here ultrahang elvégzésével állapítja meg a betegséget. Vérvételből tumormarkerek segíthetnek, jelentősen emelkedhet az AFP (alfa-fetoprotein), HCG (humán choriogonadotropin) és LDH (laktát dehidrogenáz) szint, mely tovább erősíti a diagnózist. Javasolt még mellkas-has-kismednce CT vizsgálat elvégzése is, a távoli áttétek kizárására.
Ellátása elsődlegesen sebészi. Egy here érintettsége esetén az érintett herét, mellékherét és ondóvezetéket lágyéki metszésből távolítják el (ez az ún magas castratio). Mindkét here egyidejű daganata esetén a kétoldali kasztráció miatt hormonpótlás szükséges, a here termeli a tesztoszteron hormont, illetve ez esetben spermium sem termelődik, terméketlenséget okoz a műtét. Ezt a műtét előtti ondókonzerválással lehet kiküszöbölni.
A heredganatok 95%-ban csírasejt eredetűek, ezen belü fele-fele arányban seminoma és non-seminoma típusba soroljuk őket. Biológiai viselkedésük alapján a non-seminomák agresszívebbek, emiatt fiatalabb életkorban alakul ki, huszonéves korban ez a domináló, valamint nagyobb arányban képez áttétet már a diagnóziskor.
Javasolt a pszichés támogatás
Áttétes betegségben kemoterápiás kezeléssel gyógyítható, a gyógyulás aránya 90% feletti. Általában BEP (bleomycin, etoposide és cisplatin tartalmú) kemoterápia 3 ciklusát követően a daganatos sejtek elpusztulnak, a kezelés alatt fehérvérsejtszám csökkenés, hajhullás, hányinger a leggyakoribb mellékhatás, ezek közül a hajhullás a legkevésbé kivédhető. A gyógyulás után kontroll vizsgálatokra javasolt járni, ami orvosi vizsgálatból, képalkotó vizsgálatokból és tumormarker levételéből áll, a nemzetközi onkológiai irányelveknek megfelelő időközönként.
Ebben a betegcsoportban kiemelten fontos az életminőség megóvása, tekintettel, hogy a betegek 20-30 éves korukban esnek át kezeléseken, meggyógyulva még hosszú évtizedekig élnek. Az életminőséget leginkább befolyásoló tényezők: kasztráció miatt megváltozott testkép, szexuális élet és termékenység, kemoterápia okozta hosszú távú mellékhatások, pszichés terhelés a kontrollok előtt.
Pszichés támogatás mindenképpen ajánlott, jelentősen segíti a betegséggel, betegségtudattal való megküzdést, a megváltozott élethelyzet elfogadását.
Termékenység megőrzés szempontjából javasolt még a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt ondókonzerválás, mely a spermiumok lefagyasztásával és tárolásával adja meg a lehetőséget egy későbbi mesterséges megtermékenyítésre, ha a kezelés következtében végül infertilitás következik be.
Aki kemoterápián esik át, számukra külön kiemelendő a mozgás, a normális testsúly fenntartása, a kezelés után megnövekszik az elhízás, metabolikus szindróma, szí-érrendszeri betegségek kockázata. A rendszeres mozgással ezen rizikó jelentősen csökkenthető, csakúgy mint a kiújulás kockázata.
Tetszik, megosztom: