Sokak számára lehet ismerős a címben foglalt mondat vagy valami ahhoz hasonló – a szülőktől, az edzőtől, a sporttársaktól, vagy akár főnöktől, tanártól. És az ilyen mondatok általában nemhogy nem segítenek, egyenesen bénítólag hatnak…

A teljesítményszorongás jelentőségét gyakran alulértékeljük a sportolók, diákok életében. Sajnos ilyen esetben nem csupán arról van szó, hogy valaki „izgulós típus”. Az érintett komoly belső konfliktusokat, akár szenvedést is átélhet, ami persze rendkívül rossz hatással van a teljesítményére.

A teljesítményszorongás kortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, és nem csak a sportolókat. Bármilyen teljesítményhelyzet előtt és közben megjelenhet, például egy munkahelyi feladat vagy iskolai prezentáció esetében is.

De miről is van szó pontosan?

Kognitív és szomatikus teljesítményszorongás

A szorongásra úgy szoktunk hivatkozni, mint „olyan félelemre, aminek nincs tárgya”. Más szóval nem tudjuk pontosan megmondani, mi miatt aggódunk, csak átéljük az ezzel kapcsolatos kellemetlen érzéseket. A teljesítményszorongás kifejezetten teljesítményhelyzetek előtt szokott megjelenni. Általánosságban két típusát különböztetjük meg, amelyek egyszerre is jelen lehetnek.

Az első esetben az érintett személynek negatív gondolatai támadnak a teljesítményhelyzet különböző aspektusaival kapcsolatban. „Biztosan nem fog sikerülni, el fogom rontani.” „Annyira feszült leszek, hogy nem is tudok majd megszólalni.” „Képtelen vagyok kimenni az öltözőből.” „Biztos ki fognak nevetni, hogy milyen ügyetlen vagyok.” És így tovább.

A teljesítményszorongás másik típusa, amikor erős testi érzetek jelennek meg, amelyek annyira intenzívek, hogy hátráltatják a megfelelő teljesítményszint elérését. Ez lehet gyomorgörcs, heves szívverés, izzadás, légszomj, szédülés, fejfájás, hányinger, hasmenés stb.

A negatív gondolatokkal kísért formára kognitív szorongásként szoktunk hivatkozni, a másik esetben szomatikus szorongásról beszélünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a kognitív szorongás minden esetben akadályozza a csúcsteljesítmény elérését, a szomatikus szorongás viszont – ha kisebb intenzitású – akár segítheti is a megküzdés adaptívabb formájának a megválasztását, a jobb teljesítmény elérését.

A kezelés lehetőségei

Lehet-e csökkenteni – vagy legalábbis kontroll alatt tartani – a kellemetlen érzést? Természetesen igen. Lényeges, hogy a teljesítményszorongás két típusa eltérő kezelési módot igényel.

A kognitív típusú szorongásra inkább a kognitív viselkedésterápiás módszereket javasoljuk (ilyen a gondolatnapló, a célformulák stb.), a szomatikus szorongás esetében általában hatásosabbak a relaxációs intervenciók (pl. légzéstechnikák, autogén tréning).

Ha azt vesszük észre saját magunkon vagy éppen a környezetünkben valakin, hogy érintett a teljesítményszorongás valamelyik formájában, érdemes lehet pszichológus, sportpszichológus segítségét igénybe venni. Jó hír, hogy a teljesítményszorongás, bár sokszor okoz nehézséget, kellemetlenséget az egyén életében, jól kezelhető.

Végül említsük meg: Ha a szorongás mögött mélyebb pszichés okok húzódnak meg, csökkentése érdekében érdemes pszichoterápiás segítséget keresni.