PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Miért pont én?

A különböző daganatos betegségek különböző életkorban jelennek meg a betegpopulációkban, például a Magyarországon a nők körében leggyakoribbnak számító emlőtumor jellemzően 50-65 éves kor között alakul ki, azonban fiatalabb nőknél is megjelenhet, akár 40 éves kor alatt is. A heretumoros férfi betegek életkora leginkább 15-35 éves korra tehető. Így a cél nemcsak a gyógyulás/gyógyítás, de a betegség túlélése után a minőségben visszaszerezhető élet, a betegség alatt a megfelelő kontroll visszaszerzése, hogy a testi-lelki egyensúly mihamarabb visszaálljon és a további – remélhetően tünetmentes – életévek a betegség kiújulásától való szorongás és félelem nélkül, egészségtudatos életszemlélettel teljenek.

Statisztikai tény ugyanakkor, hogy a daganatellenes kezelések, műtét és egyéb kezelések alatt, az idő előrehaladtával – NÖVEKSZIK a betegek szorongása.

  • Minimum minden 2. betegnél (50-70%) jelentkezik szorongás a betegút valamely pontján.
  • Műtét után 35, 8% szorong, az adjuváns (kiegészítő) kezelések során már 53,7%.
  • A kezelések befejezéshez közeledve pedig 61,5 %-ra emelkedik a szorongó betegek aránya.
  • A betegek 10%-a súlyos (major) depressziótól szenved.

A daganatos terápiás lehetőségek bővülésével, kezelések hatására egyre többen gyógyulhatnak meg, válnak tünetmentessé és folytatják, vagy “kezdik újra” az életüket. Nem mindegy azonban, hogy hogyan! Ebben segít az onkorehabilitáció, amelynek egyik lényeges része az onkopszichológusi támogatás.

Miért elengedhetetlen a beteg lelki/mentális támogatása, illetve annak elkezdése, ha lehet közvetlen a diagnózis után?

Egy daganatos betegség diagnózisakor az érintett személyben rengeteg reakció, érzelem keletkezik. A “miért pont én?”, “mit tettem, hogy ezt kaptam?” “nem lehet igaz, biztosan tévednek” gondolatok cikáznak a beteg és hozzátartozók fejében, miközben a terápiás lehetőségekről kell dönteniük. Ezek az információk fokozott pszichés megterhelést jelentenek, krónikus stresszt, distresszt, alvás zavarokat okozhatnak. A beteg elhatárolódhat szeretteitől, vagy épp ellenkezőleg, teljesen függő állapotba is kerülhet, mint egy gyermek úgy hagyatkozik házastársára, gyermekére. Sokan úgy gondolják, hogy ezeket meg tudják beszélni családtagjaikkal, barátaikkal. A daganatos diagnózis mellett mindenképpen javasolt képzett szakemberrel is beszélni, aki jártas az onkológiai betegek pszichés támogatásában. Segít megérteni a beteg saját érzéseit, reakcióit, ezzel könnyíti a terápia alatt rá nehezedő terhet, a beteg könnyebben tud dönteni a terápiák közt, és nem utolsó sorban a hozzátartozókkal is kiegyensúlyozottabb lesz a kommunikáció, az együttélés.

Miért javasolt bekapcsolódni az onkorehabilitációba legkésőbb az adott onkológiai betegség szakszerű ellátásának orvosi szempontból lezártnak tekintett befejezése után?

A daganatos betegségek terápiás lehetőségei egyre bővülnek, ennek köszönhetően egyre több érintett ember gyógyulhat meg ezen betegségből. A daganatellenes kezelés lezártával viszont nem szűnik meg az orvosi felügyelet, ellenőrző vizsgálatokra szükséges járni. Ugyanígy azáltal, hogy megtörtént a műtét, befejeződött a kemoterápia vagy sugárterápiás kezelés, ezek hatása, mellékhatása sem múlik el azonnal. Így a terápiák általi életminőség romlás javítását, a visszarendeződést javasolt legkésőbb ekkor elkezdeni. Egyes hatások, mellékhatások jelentősen korlátozhatják a beteg életmódját, akár munkaképtelenséget, lakóhelyhez kötést, mozgáskorlátozottságot, súlyos esetben az élet megrövidítését is okozhatják. Ezek felderítése, és korrigálása az onko-rehabilitáció feladata. A beteg aktív részvételével tudjuk az életminőségét javítani és ezáltal a hétköznapok minél jobb megélését elősegíteni. Mindezek mellett nem csak testi, de lelki tüneteket is okoz egy daganatos betegség megjelenése. A betegség tudata, a diagnózis kézhezvétele és a terápia menete mind pszichés megterhelést okoz, ezáltal szociális elhidegülést, fokozott stresszreakciókat, szorongást válthat ki. Ezek kezelése tapasztalt onkopszichológussal elengedhetetlen, hogy ne legyen minden orvosi kontroll vizsgálat kifejezett stresszforrás, még hosszú évekkel a kezelés befejezése után is.

(A cikkben megjelent statisztikai adatokat Dr. Szőnyi Márta klinikai onkológus szakirodalmi gyűjtése nyomán jelöltük.)

Panoráma Poliklinika

 

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább