Magas vérnyomás, a néma kór
A magas vérnyomás-betegséget azért is nevezik „néma kórnak”, mert lassan, észrevétlenül alakul ki, sok esetben egy rutin orvosi vizsgálat során derül ki, hogy a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm feletti, amely a néhány éve meghatározott, új, nemzetközi orvosi protokoll szerit a magas vérnyomás határértékét jelenti. A vérnyomás normál, optimális értéke 120/80 Hgmm alatt van, ahol az első érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás értéket jelző szám. A perjel utáni érték pedig a diasztolés vérnyomás értéket jelzi.
Mit nevezünk magas vérnyomásnak – ezen belül mit jelent az Izolált szisztolés és diasztolés hipertónia?
E két értéknek azért van jelentősége, mert a magas vérnyomás (hipertónia) betegsége fennállhat úgyis, hogy a jelzett két érték nem egyformán emelkedett, hanem közülük csak az egyik, első szám magas, például 145/80 Hgmm. Ez esetben izolált szisztolés hipertóniáról beszélünk. Látható, hogy magasabb érték esetén a szív erősebben „dolgozik” az átlagnál. Ha az alsó érték magasabb, akkor beszélünk izolált diasztolés magas vérnyomásról, amely a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti.
Rendelőnk kardiológusa Dr. Beinschróth Zoltán.
Milyen hatások érik az érrendszert magas vérnyomás esetén?
Hosszú távon azért jelentkezhetnek igen változatos egészségügyi problémák, mint például különböző szívbetegségek, mert az artériák (erek) falán jelentkező, hosszú ideig tartó megnövekedett nyomást az idő előrehaladtával a szervezet nem képes kompenzálni. Minél több vért pumpál a szív és minél szűkebbek az artériák, annál magasabb lesz a vérnyomás.
A megnövekedett vérnyomásértékek évekig jelen lehetnek anélkül, hogy bármiféle panaszt vagy problémát okoznának. Szélsőséges esetben a közvetlen életveszéllyel járó szívroham vagy agyvérzés hívja fel a figyelmet az éve óta lappangó betegségre. Az is gyakori, hogy más szövődmények, például vesebetegség okaként diagnosztizálják a magas vérnyomást.
Magyarországon a magas vérnyomás (hipertónia), a felnőtt lakosság körében mára népbetegségnek számít. Mindezek miatt nagyon fontos a rendszeres vérnyomás mérés, a körültekintő orvosi, kardiológusi ellenőrzés!
A magas vérnyomás okai, annak típusai szerint
- U.n. elsődleges hipertónia [~90%]: ennek oka nem egyértelműen megállapítható. Kialakulhat például genetikai tényezők, nem megfelelő étkezés és ezzel gyakran társuló mozgásszegény életmód hatására, illetve környezeti hatás (visszatérően, vagy tartósan fennálló stresszes helyzetek) nyomán.
- U.n. másodlagos hipertónia [~10%]: ez általában valamilyen betegség (elsősorban endokrinológiai betegségek – pl. pajzsmirigy túlműködés – vagy vesebetegség, vese-artéria szűkület, terhességi toxémia) következményeként alakulhat ki, de egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, ezért rendkívül fontos a rendszeres szakorvosi ellenőrzés!
A magas vérnyomás tünetei
Jellemző – ahogy fentebb már említettük -, hogy a legtöbb esetben sokáig, akár évtizedig egyáltalán nem észlelhető semmiféle tünet.
A betegség magas előfordulási száma miatt nagyon fontos, hogy a betegséget korai szakaszában felismerje a szakorvos. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az említett szövődmények és a váratlan, életet is veszélyeztető helyzetek elkerülése a legfontosabb célja annak, hogy akkor is vegyünk részt szakorvosi vizsgálaton – különösen az életkor előrehaladtával (40 éves kor felett) ha nem észlelünk tüneteket, de a családban előfordult szívbetegség, stroke, vagy magas vérnyomás.
Amennyiben panaszt okoz, gyakrabban előforduló tünetek lehetnek: tompa fejfájás (leginkább a tarkó környékén), szédüléses rohamok, gyakori orrvérzés, nehéz légzés.
Hogyan diagnosztizálható a magas vérnyomás?
Az orvosszakmai protokoll szerint egy vérnyomásmérés megmutathatja a szervezet aktuális állapotát, de a pontos diagnózishoz elengedhetetlen az ugyancsak a protokoll szerinti rendszeres, naplóban vezetett vérnyomásmérés (napszakokra vagy napokra meghatározott, különálló mérések egy hét alatt, nyugodt körülmények között), esetenként a szakorvos által előírt más (pl. labor, egyéb képalkotó) vizsgálatokkal. Mindezeken kívül a protokoll része a családi kórtörténet (anamnézis) felvétele, hogy pontos kép alakuljon ki arról, van-e öröklött hajlam a betegségre.
A hipertónia megállapítását követően a kardiológus szakorvos meghatározza a magas vérnyomás típusát (ahogy fentebb leírtuk elsődleges vagy másodlagos hipertónia) és a kialakuláshoz vezető lehetséges okokat. Másodlagos hipertónia esetén elengedhetetlen a háttérben meghúzódó betegség pontos azonosítása és kezelése!A magas vérnyomás kezelése
A kezelési mód minden esetben függ:
- a magas vérnyomás súlyosságától,
- a páciens kórtörténetéből, családi anamnéziséből és életmódjából fakadó rizikó faktoroktól.
Kisebb mértékben – közepesen – kórosan magas vérnyomás:
Ha a vérnyomás emelkedés kisebb mértékű, a szakember által vezetett életmód váltás az esetek nagytöbbségében megoldhatja a problémát.
Közepesen magas vérnyomás esetén az életmód váltás mellet gyógyszeres kezelés lehet szükséges.
Kórosan magas vérnyomás esetén: átfogó, komplex kardiológiai kivizsgálás szükséges a további kezelések meghatározásához.
Panoráma Poliklinika
Kapcsolódó cikkeink:
Az orvos, aki a vesénkbe lát – Beszélgetés Dr. Máté Judit nefrológussal
