PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Laktózérzékenység: természetes állapot vagy betegség?

A tejcukor emésztését a vékonybél hámjában képződő laktáz enzim teszi lehetővé. Ha ez a fontos fehérje hiányzik, vagy termelődése csökken, az emésztetlen tejcukor a bélcsatornában marad, és igen kellemetlen tüneteket – gázképződést, görcsös hasmenést – válthat ki.

A genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a laktáztermelődés csökkenése valójában „természetes állapot”: a felnőtt homo sapiens étrendjének eredetileg nem volt része a tej, így megemésztésére sem volt szükség. Éppenséggel a laktázenzim aktivitásának felnőtt korban való fennmaradása tekinthető friss genetikai fejleménynek, ami a bőrszín kifehéredésével együtt ahhoz a szükséglethez köthető, hogy a nagyobb földrajzi szélességre költöző D-vitamin-hiányos ember kalciumfelvétele tejalapú táplálékokkal kiegészülve kielégítő legyen. Ennek megfelelően a felnőtt népességre jellemző ún. elsődleges laktózintolerancia az egyes népcsoportok eredete és földrajzi elhelyezkedése függvényében nagyon széles skálán, 5–10 százalék (Észak-Európa) és 80–90 százalék (Afrika, Ázsia) között mozog. Közép-Európában nagyjából minden harmadik ember él valamilyen fokú tejcukor-érzékenységgel.

A laktózérzékenység tünetei egybeeshetnek más, esetleg súlyosabb bélrendszeri megbetegedések tüneteivel, öndiagnózis helyett fontos szakemberhez (gasztroenterológus szakorvoshoz) fordulni

A laktózérzékenységre összességében emésztési zavarként tekinthetünk (és nem keverendő össze a tejallergiával, melynek során a szervezet immunválaszt ad a tejfehérje bevitelére).

Másodlagos laktózérzékenység

A másodlagos laktózintolerancia olyan rendellenességek vagy betegségek következménye, amelyek károsítják a vékonybél nyálkahártyáját. Ilyen például cöliákia, a Crohn-betegség vagy akár a közönséges fertőzéses bélhurut. Ezekben az esetekben ha az alapbetegséget sikerül meggyógyítani, a tejcukor megemésztésnek képessége értelemszerűen helyreáll.

A laktózintolerancia tünetei

A kellemetlen tünetek a laktózt tartalmazó ételek vagy italok fogyasztását követően jelentkeznek. A tejcukor-érzékenység tünetei változatosak. Gyakori panaszok:

  • puffadás, fokozott gázképződés, szélgörcsök – az emésztetlen laktóz miatt a bélben gázok termelődnek;
  • hasmenés – az emésztetlen laktóz vízvonzó hatású;
  • hasi fájdalom – az emésztetlen laktóz erjedésnek indul.

Ritkábban tapasztalt tünetek:

  • hányinger,
  • fáradtság,

A tünetek és erősségük egyénenként eltérnek, továbbá összefüggenek az elfogyasztott mennyiséggel, a tejes táplálékkal együtt emésztett nem tejes étel típusával, valamint az esetlegesen fennálló egyéb krónikus vagy akut betegségekkel (pl. ételallergia, hurutos bélfertőzés).

Diagnózis

Mivel a laktózérzékenység tünetei egybeeshetnek más, esetleg súlyosabb bélrendszeri megbetegedések tüneteivel, öndiagnózis helyett fontos szakemberhez (gasztroenterológus szakorvoshoz) fordulni, aki az tejcukor-érzékenység fennállását specifikus módszerekkel és tesztekkel lépes igazolni (vagy kizárni). Rendszeresen alkalmazott eljárások a szakrendelésen:

  • a beteg kikérdezése, tünetek értékelése;
  • fizikális vizsgálat tapintással, a bélműködés meghallgatásával;
  • étrendi napló vezetése és értékelése;
  • megvonásos diéta – annak megfigyelése, a laktóz elhagyása az étrendből mérsékli, ill. megszünteti-e a tüneteket;
  • Ha a fentiek megalapozzák a laktózintolerancia gyanúját, a diagnózist a hidrogénkilégzési (H2) teszttel lehet megerősíteni, melysorán az emésztetlen tejcukor erjedése hidrogéntermeléssel jár, ami mérhető a leheletben.

További vizsgálatok, így vérvétel, tükrözés és szövettani vizsgálat a más hasonló tünetekkel járó bélrendszeri rendellenességektől való elkülönítéshez lehetnek szükségesek.

Terápia

Az elsődleges laktózérzékenység nem gyógyítható állapot, fokozatosan alakul ki kora gyermekkortól felnőttkorig. Az életkor előrehaladtával – a laktáztermelés hanyatlásával – az intolerancia tünetei általában fokozódnak.

A legfőbb terápiás eszköz a mérsékelt vagy szelektált laktózbevitel, illetve a teljesen laktózmentes diéta annak függvényében, hogy az egyén milyen mennyiségben és formába képes a tejcukrot tolerálni. Számos laktázhiányos ember képes kis mennyiségű vagy erjesztett tejterméket tolerálni anélkül, hogy kellemetlen tüneteket tapasztalna. Az ő esetükben a joghurt, a kefír, bizonyos típusú sajtok stb. fogyasztása nem feltétlenül ellenjavallt.

A laktózmentes diéta során a tejcukorérzékeny ember számos olyan táplálékról kénytelen lemondani, ami máskülönben fontos része az egészséges táplálkozásnak, az ásványianyag-bevitelnek. Az élelmiszerboltokban ma már számos helyettesítő termék, pl. laktózmentes tejtermék, növényi tejek kaphatók. Az egyén számára optimális étrend kialakításához dietetikus szakember tanácsát kell kérni.

Laktázenzim-pótló gyógyszerek

A piacon – jellemzően rágótabletta vagy cseppek formájában – ma már elérhetők olyan gyógyszerek, amelyek étkezés előtt beszedve képesek pótolni a hiányzó laktáz enzimet. Fontos tudni, hogy a gyógyszer a laktózintoleranciát nem gyógyítja, hanem csak felmentést ad az étrendi korlátozás alól a következő étkezés erejéig, vagyis a páciens, miután beszedi a gyógyszert, kis mennyiségben laktóztartalmú ételt vagy ital is fogyaszthat. A gyógyszer adagolásával és időzítésével, a megengedett ételekkel és mennyiségekkel kapcsolatban a gasztroenterológus és a dietetikus tud felvilágosítást adni.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább