PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Küzdelem a fájdalommal – amikor már a pirula sem segít

Folyamatos fájdalomban élni rendkívül megterhelő. Függetlenül attól, hogy akut, visszatérő, vagy éppen szüntelenül fennálló, krónikus fájdalomról van szó, a fájdalom az élet minden területét képes megkeseríteni. Korlátozhat bennünket a mindennapi tevékenységeink, a munkánk elvégzésében, és az is gyakori, hogy olyan hobbit adunk fel miatta, mely korábban átlendített minket a nehézségeken. Mit tehet az orvos, ha a páciens úgy érzi, már nem hatnak a gyógyszerek? Hol kereshetjük a megoldást, ha már mindent megpróbáltunk? Gajdos Panna egészségpszichológus a fenti kérdésekre válaszolva bepillantást ad a fájdalomkezelés eddig kevésbé ismert módszereibe.

Mit tehet az orvos, ha a páciens úgy érzi, fájdalmára már nem hatnak a gyógyszerek?

Ma már tudjuk, hogy a fájdalom sokkal komplexebb fogalom, mint azt korábban tudni vélték. A fájdalomélmény összetett érzés. Egy részét a fiziológiai érzékelés – a fájdalominger észlelése – alkotja; másik részét pedig az, ahogy az ember leírja a fájdalom mértékét (pl. egy 1-10-es skálán), illetve, hogy miként képes együttélni a fájdalommal. „A fájdalomélményre sok tényező hat, és ezek egyénenként különböző módon formálják a fájdalom megélését. A probléma azonban a fájdalom kezelése során a legtöbbször ott kezdődik, ha csak a fiziológiai résszel foglalkozunk, és csak a testi panaszt próbáljuk meg kezelni.” – világít rá a lényegre a szakember.

A fájdalommal vívott szüntelen harcban a páciens egy idő után úgy érezheti, hogy tehetetlenné vált a fájdalommal szemben. A fájdalom korlátozza a mozgásban, a munkában, a hétköznapi életben. Felelevenít benne korábbi negatív élményeket, érzéseket, amelyek miatt a figyelme fókuszába a fájdalom kerül. Ilyenkor a páciens gyakran azt érzékeli, hogy már nem hat a gyógyszer, és így a fájdalom megélése egyre megterhelőbbé válik számára.  Az egészségpszichológiában ezt hívják fájdalomkatasztrofizációnak.

A fájdalomkatasztrofizáció folyamata

A fájdalomkatasztrofizáció három faktorból áll. Az első, amikor észleli a beteg a fájdalmat, igyekszik nem arra koncentrálni, de újra és újra betör a gondolat, hogy mikor múlik el végre, mennyire nehéz elviselni a fájdalmat. Az is eszébe jut, milyen negatív élményt élt át a legutóbbi fájdalmai során. A második faktor az, mely során felnagyítódik a fájdalomélmény, és ebből következik a harmadik: az érzés, hogy az egyénnek nincs kontrollja a fájdalom felett, nem hatnak a kezelések, gyógyszerek. Így alakul ki a katasztrofizáló kör, mely következtében gyakran bezárkóznak a páciensek és csak a fájdalomra, a testi érzetre összpontosítanak. Lemondanak programokat, abbahagynak korábban szeretett tevékenységeket, elzárkóznak a külvilágtól, ez pedig tovább mélyíti a fájdalomélményt és a szenvedést. A katasztrofizált fájdalomélmény miatt a beteg erősebben élheti meg a fájdalmat, mint azt a fizikai állapota indokolja. Ma már kutatások is igazolják, hogy a fájdalomkatasztrofizáció csökkentheti, gátolhatja az orvosi (fiziológiai) kezelés sikerességét.

Mit tehet az orvos, ha „semmi nem segít”?

Amikor az orvos – pl. neurológus, reumatológus, fájdalomambulancián dolgozó szakember – azt tapasztalja, hogy a páciens által megélt fájdalom mértéke meghaladja a fiziológiai tünetek, vizsgálatok, leletek alapján indokolt szintet, és a páciens a gyógyszerezési protokoll követése ellenére arról számol be, hogy semmi nem hat igazán, a szakorvos kérheti egészségpszichológus segítségét, bevonását a gyógyítás folyamatába.

Az egészségpszichológussal folytatott munka célja a fájdalomélmény csökkentése. Az együttes munka megkezdéséhez fontos megismerni, megérteni, hogy a fájdalom összetett jelenség, amely hatással van a lelki egészségre is, ezért nem lehet a kezelése sem egyoldalú.  Több irányból érdemes tehát megközelíteni, segítséget kérni. A hangsúly azon az együttes munkán van, amelyet ezekben az esetekben az orvos és az egészségpszichológus közösen végez, a fájdalom és vele együtt a fájdalomélmény csökkentéséért. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a beteg fájdalmát egyik szakember sem vonja kétségbe, pusztán a protokollnak megfelelően más módszer bevonásával igyekszik megoldást találni a kialakult állapotra. „A szakember a páciens fájdalmának, szenvedésének mértékét sosem kérdőjelezi meg, hiszen a beteg fájdalma valós. A szenvedés elismerése és a fájdalom megélése a közös munka alapját képezi.” – emeli ki Gajdos Panna.

Kimozdítani, visszaszerezni a betegség feletti kontroll érzetét

„Az egészségpszichológiai munkát azzal kezdjük, hogy a tehetetlenségélmény csökkentésén dolgozunk, és azon, hogy visszaadjuk a páciensnek a betegség feletti kontroll érzetét. Igyekszünk kimozdítani abból a beszűkült állapotból, amelyben csak a betegségre és a fájdalomra tud koncentrálni, és különböző, például mindfulness és relaxációs technikák elsajátítására bíztatjuk őket. Ezek segítségével a páciens megtanulhatja hatékonyabban menedzselni, kezelni a fájdalom érzését és megtapasztalja, hogy hatást tud gyakorolni a testi feszültségre? Hosszabbtávon a pszichoterápia nyújthat támogatást, amely során feltárhatók azok a korábbi konfliktusok, visszatérő minták, melyek hatással lehetnek a fájdalomélményre.” – magyarázza az egészségpszichológus.

Fontos megjegyezni, hogy a pszichológiai támogatás nem a fájdalom megszüntetésének ígéretét jelenti, de a megfelelő technikák elsajátítása egy jobb megküzdési módszerhez, és egy jobb életminőséghez segítheti hozzá a pácienst. A folyamat értelemszerűen időigényesebb a hagyományos orvosi kezeléseknél, azonban az eredmény hosszantartó lehet és a fizikai kezelés hatékonyságát érdemlegesen növelheti.

Panoráma Poliklinika


Időpontfoglalás

Egészségpszichológusunkhoz
Ali Emire rendelésére

Panoráma Poliklinika (Buda):1126 Bp. Derkovits u. 7. (kedd)

Időpontfoglalás (Buda)

Panoráma Poliklinika (Pest): 1147 Ilosvai Selymes u.81. (szerda – péntek)

Időpontfoglalás (Pest)

Bejelentkezés egészégpszichológushoz űrlap kitöltésével


 

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább