A krízis fogalmának megértéséhez érdemes felidézni a szó eredetét. A görög krinó jelentése elválaszt, dönt, bírál; elsősorban politikai, társadalmi, jogi döntések kapcsán használták. A latin nyelvben jogi és orvosi területen élt tovább: betegségek esetében a krízis azt a válságos állapotot jelölte, amely fordulópontot jelentett vagy a gyógyulás, vagy a súlyosbodás, akár a halál irányába. Ez a medikális meghatározás került át több európai nyelvbe, majd a társadalomtudományok és a pszichológia is átvette válságos fordulat értelemben.

A krízis valóban olyan állapotot jelöl, amely megterhelő, feszültséggel teli és kimenetelében bizonytalan. Nehéz tehát úgy tekinteni rá, mint ami nemcsak veszélyt, hanem lehetőséget is hordoz. Pedig a krízis az emberi élet természetes része. Akkor beszélünk róla, amikor az egyén olyan helyzettel találkozik, amelynek megoldása meghaladja megszokott megküzdési repertoárját. A korábbi stratégiák elégtelennek bizonyulnak, a szabályozás egyensúlya megrendül, átmeneti bizonytalanság alakul ki. Ez az állapot valóban járhat súlyos következményekkel: összeomlással, depresszióval vagy akár öngyilkossági kockázattal. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, a krízis nem pusztán fenyegetés. A szorongás megszüntetésére tett erőfeszítések új távlatokat, fejlődési lehetőséget nyithatnak.

Konstruktív kimenetel és érzelmi feldolgozás

A pszichológia különbséget tesz destruktív és konstruktív kimenetel között. Destruktív kimenetel esetén a probléma nem oldódik meg, a feszültség tartós marad, és pszichés zavarokhoz, testi tünetekhez vezethet. Előfordul az is, hogy az egyén megalkuszik egy olyan, számára alapvetően elfogadhatatlan megoldással, amely rövid távon enyhülést hoz, hosszú távon azonban újabb krízist idéz elő. A konstruktív kimenetel, a kreatív krízis ezzel szemben azt jelenti, hogy az egyén képes a válság kapcsán szerzett tapasztalatait beépíteni és azokat fejlődési lehetőségként felhasználni. Nem pusztán visszatér a korábbi egyensúlyhoz, hanem magasabb szintű pszichés integrációt ér el.

Kreatív krízisről akkor beszélünk, ha a válság megszüntetésére tett erőfeszítések során új gondolkodási minták alakulnak ki, és kreatív megoldások születnek. A folyamatban kulcsszerepe lehet a társas támogatásnak, amely védőhálóként tartja meg az egyént, hogy ne maradjon egyedül terheivel. Az érzelmek tudatosítása és feldolgozása szintén nélkülözhetetlen: ha a negatív érzések elfojtódnak, gátolják a megújulást, és fenntarthatatlan kompromisszumokhoz vezethetnek. Ha viszont az érzelmek megélhetők és befogadhatók – például egy pszichológus által nyújtott támogató, elfogadó közegben –, feldolgozásuk hozzájárulhat az átalakuláshoz.

Lehetőség a változásra

A mindennapokban számos példát találunk rá, hogy a krízisek új életszakaszok kiindulópontjai lehetnek. A munkahely elvesztése elsőre súlyos veszteségélmény lehet, de sokak számára éppen ez nyithatja meg az utat egy új pálya, önálló vállalkozás vagy tanulmányi irány felé. Egy párkapcsolat felbomlása kezdetben gyászt és ürességet hagyhat maga után, ugyanakkor lehetőséget teremthet a mélyebb önismeretre és olyan kapcsolati minták kialakítására, amelyek tartósan kielégítőek és boldogítóbbak.

A krízis tehát fordulópont: bezár egy ajtót, de kinyithat egy másikat. A kérdés mindig az, hogyan tudjuk feldolgozni a történteket. A válsághelyzetből nem csupán kilábalni lehet, hanem új értékeket, célokat és irányokat is találhatunk. A kreatív krízis így a pszichés fejlődés egyik motorjává válhat, érettebb, gazdagabb életvezetést eredményezhet.

Kapcsolatban könnyebb

Ehhez azonban gyakran van segítségre szükség. Krízisben a gondolkodás beszűkül, a kapkodás és a tehetetlenség érzése eluralkodik. Amikor semmi sem segít, a krízis kudarcélmény. Fontos tudni: szabad segítséget kérni. A pszichológus által biztosított szupportív, elfogadó közegben olyan érzések és tartalmak is megélhetővé válnak, amelyek egyedül elviselhetetlennek tűnnek. Ez a biztonságos kapcsolat segíthet erőforrásokat mobilizálni az egyensúly visszaállítására vagy akár egy új, minőségében jobb élet kialakítására.