PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

„Koronababák” élete a járvány alatt és után

Milyen hatásai lehetnek a pandémiának a 0-3 éves korosztályra, szociális kapcsolataikra?

 

Dr. Galasi Zsófia gyermekpszichiáter írása

 

Sok szülő aggódik gyermekéért ezekben a nehéz időkben, vajon a csecsemők és kisgyermekek kapnak-e elég ingert a normál fejlődéshez, mennyire befolyásolja fejlődésüket az, hogy kevesebb szociális kapcsolatuk van, kevesebb kortárssal találkoznak, sok maszkos embert látnak, azt látják, hogy szüleik nem beszélgetnek más emberekkel az utcán és sokkal kevesebb beltéri találkozásra van lehetőségük, mint a korábban született társaiknak.

 

A csecsemő, kisgyermek fejlődésének befolyásoló tényezői

A koronavírus hatását a csecsemőkre, kisgyermekekre és szociális fejlődésükre teljes biztonsággal csak utólag fogjuk tudni megmondani. A gondolkodást erről a helyzetről, illetve a lehetséges hatások „jóslását” segíti számunkra az egészséges gyermeki fejlődés és az azt befolyásoló tényezők ismerete. Mindemellett fontos azt is megemlíteni, hogy Magyarországon egyébként is jellemző, hogy a gyermekek első éveiket leginkább a szűk családi körben töltik, sok gyermek 2-3 éves koráig nem megy közösségbe.

Az elmúlt évtizedek csecsemőkutatásai alapján tudjuk, hogy a csecsemők szociális kapcsolatokra hangoltan születnek, már megszületésük pillanatában készek kapcsolatot teremteni a környezetükkel, felismerik édesanyjuk hangját és illatát, pár napos csecsemő már utánoz bizonyos emberi gesztusokat. Emellett jelen helyzetben is fontos tudásunk az emberi fejlődésről, hogy annak pár kivételtől eltekintve szenzitív, és nem kritikus periódusai vannak egy-egy készség kialakulását illetően, ami azt jelenti, hogy az egyes készségek elsajátításáról nem csúszunk le, ha az nem történik meg az adott időpontban, de van olyan időszak, amikor az adott készség a legtökéletesebben elsajátítható.

A koronavírus hatását a csecsemőkre, kisgyermekekre és szociális fejlődésükre teljes biztonsággal csak utólag fogjuk tudni megmondani.

Fontos a gondoskodó, ingergazdag környezet

A csecsemők és kisgyermekek fejlődésének tanulmányozásakor elengedhetetlen mind a közvetlen mind a tágabb környezet és a családra ható aktuális események figyelembevétele.

Elmondható, hogy a legutóbbi évtizedek kutatásai alapján a kisgyermekek egészséges idegrendszeri-, érzelmi-, szociális fejlődéséhez leginkább optimális mértékben ingergazdag környezet, valamint gondoskodó, a gyermek igényeire ráhangolódni képes korai kapcsolatok megléte szükséges. Fontos hangsúlyozni: a gyermekek szociális készségei nagyban függenek attól, hogy milyen korai élményeik vannak saját gondozóikkal arról, hogyan működik a kapcsolat egy másik emberrel. Ezen korai élmények határozzák meg elsősorban azt, hogy egy kisgyermek mit vár egy másik embertől, milyen viselkedést feltételez a másik emberrel kapcsolatban és hogyan igazítja ehhez a saját viselkedését. Tehát a szociális kapcsolatokat illetően számít, de kevésbé meghatározó az, hogy konkrétan hány emberrel és milyen kapcsolata van a gyermeknek 3 éves koráig. A társas helyzetek gyakorlása természetesen segít bizonyos normák megtanulásában, helyesnek, elfogadottnak tartott viselkedések elsajátításában, de erről nem maradnak le a gyermekeink, később, az óvodában is meg tudják majd tanulni ezeket a készségeket.

 

Védett gyermekkor

A szüleikkel otthon lévő gyermekek tehát alapvetően jelen helyzetben sem feltétlenül szenvednek hátrányt, hiszen a csecsemőket sok velük született készség, illetve a szűk környezetben átélt korai jó minőségű kapcsolatok védik a negatív befolyásoktól.

Feltételezhetjük, hogy az óvodába való beszokás viszont sokaknál hosszabb folyamat lehet, lévén hogy kevéssé van most alkalmuk gyakorolni azokat a helyzeteket, amelyekben a szülőtől  távol vannak. Nagyban függ ez attól is, hogy hány főből áll a család, mennyire tudják most bevonni a nagyszülőket, mert például azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a szülőktől távol, nagyszülővel vagy más gondozóval, könnyebben szoknak be általában a közösségbe. Természetesen ezt egyéb más faktorok is befolyásolják, mint például a temperamentum. Ugyanígy fontos lehet a temperamentum olyan szempontból, hogy egy gyermek mikortól és mennyire igényli mások, illetve más gyermekek társaságát. A pörgősebb, ingerkeresőbb gyermekek számára hamarabb válhat unalmassá az otthoni lét, tehát azoknál a családoknál nehezebb lehet most az elszigetelődés, akik élénkebb temperamentumú gyermeket nevelnek.

 

Hátrányos helyzetek

Melyek azok a családok, akik jelen helyzetben mégis fokozottan veszélyeztetettek lehetnek, kik azok a gyermekek, akik mégiscsak hátrányt szenvedhetnek el?

Általánosságban elmondható, hogy a jelen helyzet a legstabilabb szülők, családok számára is jelentős stresszforrás lehet, amely különbözőképpen viseli meg az egyes családokat, változatos gazdasági és pszichés nehézségeket okozva. A szülőkön és a gyermekek szűkebb környezetén keresztül pedig a kisgyermekek életére is kihatással lehet, szintén különböző mechanizmusokon keresztül. Gondolhatunk itt például a szülő pszichés betegségére, ami kihat a gyermekkel való kapcsolatára, ugyanígy a gazdasági bizonytalanság a fokozott stresszen keresztül befolyásolja a szülő viselkedését a gyermekkel való kapcsolatában is, illetve sajnos sok olyan család is van, akik közeli hozzátartozót gyászolnak a járvány következtében. Azoknál a családoknál, akiknél eleve fennáll valamiféle veszélyeztetettség, normál körülmények között nagyon sokat jelenthet az intézményi védőháló (egészségügyi, oktatásbeli, szociális), mely most korlátozottan elérhető és korlátozottan működőképes, ők tehát egy kiemelten veszélyeztetett csoport sajnos ebben a helyzetben. A pandémia alatti várandósság szintén fokozott stresszforrást jelenthet, a várandósság egyébként is egy nagyon sok változással, nehézséggel és szépséggel is együtt járó időszak, mely most fokozott bizonytalanságban telhet mind pszichés mind fizikai szempontból és kérdés, hogy a gyermek megszületése után a család mennyi segítséget, támogatást tud kapni.

Fontos megemlíteni a fentiek mellett azokat a gyermekeket, akik atipikusan fejlődnek és akiknek kevesebb esélyük van a pandémia ideje alatt arra, hogy kiszűrjék őket az alapellátásban dolgozók, illetve arra is, hogy a megfelelő fejlesztésekhez hozzáférjenek. A védőnői hálózat hazánkban nagyon jól működik és nagyon sokat tud segíteni az első években a családoknak, jelen helyzetben viszont az ő működésük is sokszor változó formában folytatódik. Az atipikus fejlődésmenet a gyermekek 15-20%-ára jellemző, nem kevés családról beszélünk tehát.

 

Tippek a mindennapokhoz 

Mi segíthet abban, hogy a jelen helyzetben is megtaláljuk a pozitívumokat?

Gondolhatunk arra, hogy pozitív hatása lehet annak, hogy a gyermeket és minket is kevesebb inger ér, több időt töltünk együtt, tartalmasabb kapcsolatokat építhetünk, kicsit lelassulunk. Azok a családok, melyeknek minden tagja otthon van, valószínűleg más körülmények között nem töltenének ennyi időt együtt. A testvérekre is jó hatással lehet a sok együtt töltött idő, a nagyobb testvéreknek pedig kifejezetten pozitív, fejlesztő hatása lehet a kisebbekre nézve.

Mi segíthet a mindennapokban?

Érdemes napirendet tartani, strukturálni a napokat, hogy ne folyjunk el, a gyerek/gyerekek is tudják, mikor mire számíthatnak. A szokásosnál is fontosabbak lehetnek az együtt töltött étkezések, próbáljunk meg együtt leülni az asztalhoz ahányszor csak lehet. Menjünk ki a szabadba, levegőre, mozogjunk sokat, ez a gyerekeknek és a felnőtteknek is jót tesz. Ezenkívül alkothatunk „buborékot” 1-1 másik családdal, ami azt jelenti, hogy a 2 család csak egymással találkozik, így ez az egy kapcsolat szorosabb lehet és nem kell teljesen lemondanunk mások társaságáról sem, viszont minimalizáljuk a megfertőződés esélyét.

 

Panoráma poliklinika

Ha pedig úgy érezzük, szülőként nagyon megterhel mindket ez az időszak, ne féljünk segítséget kérni, hiszen pszichés egészségünk ugyanannyira fontos, mint a testi egészségünk.

 

Szerző: Dr. Galasi Zsófia

Neurológiai panaszok a pszichoszomatika szemléletével

A neurológiai tünetek rendkívül sokféle módon jelentkezhetnek, és változatosak abban a tekintetben is, hogy a szervezet mely területét érintik. Emiatt a neurológusok számos más orvosi szakterülettel együttműködve dolgoznak gyógyító munkájuk során. A Panoráma Poliklinika pszichoszomatikus szemléletű rendelésein, az emberi szervezetre, mint egymással összefüggő folyamatok rendszerére is figyel a szakorvos, így módjában áll figyelembe venni a […]

Tovább

Fókuszban az allergia lelki oldala

Az utóbbi 10-20 évben robbanásszerűen nőtt az allergiás betegségek száma a fejlett országokban. Az allergiás tünetek jelentkezésekor allergológushoz, pulmonólugoshoz, gasztroenterológushoz fordulnak a páciensek, azonban az új kihívások könnyebb legküzdésében, a diagnózis után a  mindennapok újraépítésében az egészségpszichológus segítségére is érdemes támaszkodnunk. Miért és mikor érdemes igénybe venni a segítségét? Rendelőnk egészségpszichológusa, Gajdos Panna eddig talán […]

Tovább

Küzdelem a fájdalommal – amikor már a pirula sem segít

Folyamatos fájdalomban élni rendkívül megterhelő. Függetlenül attól, hogy akut, visszatérő, vagy éppen szüntelenül fennálló, krónikus fájdalomról van szó, a fájdalom az élet minden területét képes megkeseríteni. Korlátozhat bennünket a mindennapi tevékenységeink, a munkánk elvégzésében, és az is gyakori, hogy olyan hobbit adunk fel miatta, mely korábban átlendített minket a nehézségeken. Mit tehet az orvos, ha […]

Tovább