PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés

Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. „Funkcionális” alatt azt értjük, hogy a megbetegedés és a tünetek mögött nincsen egyértelműen diagnosztizálható szervi eltérés. A szaporodó esetszámok és a kimutatható stresszfaktor arra vall, hogy az IBS civilizációs betegség.

Mivel a testi tünetek mögött lelki okok állhatnak, az IBS kezelése komplex megközelítést kíván, amire a hagyományos szakrendelői rendszerben működő intézmények többsége nincsen felkészülve. Másfelől az irritábilisbél-szindrómával küzdő, gyakran kiszolgáltatott (szégyenkező) betegeknek a kuruzslás különféle formáitól is óvakodniuk kell: a hosszú távon is eredményes komplex megközelítésnek a bizonyítékokon alapuló orvoslás keretei között kell maradnia.

A betegség az alábbi változatos, gyakran bizonytalan, a szubjektív megélés szintjén változó erősségű tünetekkel jelentkezik:

  • hasi diszkomfort, esetleg fájdalom,
  • puffadás, szelesség,
  • a vastagbél fokozott érzékenysége, ingerlékenysége („irritabilitása”)
  • székrekedés vagy hasmenés,
  • gyakori székelési inger

A tünetek mögött jelenlegi tudásunk szerint a bél–agy tengely szabályozási zavara (a bél és az agy közötti kommunikáció zavara), a bélflóra megváltozása, központi idegrendszeri zavarok állhatnak, ami összefüggésbe hozható a beteget ért traumákkal vagy a fokozott stressz-szinttel. Az IBS gyakran jár jegyben pszichés zavarokkal, mint a szorongás, a pánikbetegség vagy a depresszió, illetve egyéb testi és funkcionális tünetekkel, pl. fejfájás, hátfájás, fáradtság, alvászavarok.

A betegség kialakulásában genetikai hajlamosító tényezők és környezeti hatások is szerepet játszhatnak.

Szervi okok kizárása

Ha a beteg emésztőrendszeri panaszokkal jelentkezik a szakrendelésen, a gasztroenterológus először azt próbálja meg kideríteni, van-e szervi ok a tünetek mögött. Az IBS-hez hasonló tünetekkel járó szervi rendellenesség lehet gyomor- és nyombélfekély, különféle ételérzékenységek, fertőzéses és egyéb eredetű gyulladásos bélbetegségek, a máj, a hasnyálmirigy és az epeutak betegségei. Az irritábilisbél-szindróma diagnózisának felállításához ezeket a kórképeket feltétlenül ki kell zárni.

Vizsgálati lehetőségek:

A komplex betegséget komplex módon kell kezelni

Számos páciens már diagnózissal érkezik a gasztroenterológiai szakrendelésre, sajnos egyúttal annak a tapasztalatnak a birtokában is, hogy nem képesek meggyógyítani, sőt sok helyen nem is foglalkoznak szívesen vele. Ebben alkalmasint az a generációkon keresztül átörökített vélekedés tükröződik, ami a lelki hátterű rendellenességeket nem tartja igazi betegségnek, továbbá az ilyen beteget hajlamos személyében is megbélyegezni. Az orvosi szemlélet mára ezen sikeresen túllendült, az intézményes orvosi gyakorlat azonban nem mindig: az IBS-t problémás, kudarcos kórképnek érzik, a betegtől, ha nem is tudatosan, igyekeznek szabadulni.

Megfelelő szervi terápia híján az irritábilisbél-szindróma az úgynevezett bio-pszicho-szociális modell szerint, a tüneti és pszichés kezelések egyénre szabott kombinációjával kezelhető, ami a páciens számára életminőségének javítását, helyreállítását jelenti. A megfelelő terápia kialakításához rendszerint teammunka szükséges: a gasztroenterológus szakorvos előírja a megfelelő tüneti kezelést, a megfelelő étrend kialakításához dietetikust, a lelki okok feltárására és kezelésére pszichológus szakembert von be.

A pszichológiai módszerek közül bizonyítottan hatékony a kognitív és viselkedésterápia, a hipnoterápia, a mindfulness meditáción alapuló stresszcsökkentés, illetve a különböző relaxációs technikák. Mindegyik esetben fontos elem a beteg edukációja, amelynek célja, hogy a beteg megismerje és elfogadja saját állapotát, azonosítsa azokat a stresszforrásokat, konfliktushelyzeteket, amelyek a tünetek fellángolásához vezetnek. A kezelések emellett azokra a hatékony, bizonyítékon alapuló technikákra koncentrálnak, amelyek segítséget nyújtanak a testi feszültség csökkentésében és a tünetek menedzselésében.

A sikeres pszichológiai támogatás történhet egyéni kezelésekkel, de sokak számára jó megoldás a csoportterápiás forma, azon belül is az irritábilisbél-szindrómával élőkre szabott speciális tematikájú IBS-csoport.

Gajdos Panna intervenciós kiscsoportja irritábilisbél-szindrómával élők számára

 

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább