A gerincműtét olyan állapotokra tűnt elsődleges megoldásnak, mint a

• porckorongsérv,
• degeneratív porckorong-betegség,
• gerinccsatorna-szűkület,
• spondilózis (csigolyák közötti kisízületek degeneratív vagy kopásos elváltozásai),
• csigolyakompressziós törések,
• gerincferdülés,
• egyes gerincfertőzések, gerincízületi gyulladások,

Idővel, a betegek hosszú távú utókövetésével nyert tapasztalatok birtokában a kép árnyaltabbá vált. A sebészeti beavatkozás nem minden esetben hozta meg a kívánt eredményt, másfelől kiderült, egyes kóros állapotok spontán módon is gyógyulhatnak – például a gerincsérv (porckorongsérv) esetében. A gerincműtétek ráadásul rendkívül érzékeny helyen – a központi idegrendszer közelében – zajlanak, az invazív beavatkozás kockázatokkal jár, nem kívánt következményei lehetnek, a beteg állapota javulás helyett akár rosszabbodhat is. A teljes mértékben sikeres háti műtétek aránya valójában nem éri el az 50 százalékot.

A gerincműtétek kockázatai között ki kell emelni az alábbiakat:

• fertőzések,
• belső vérzés,
• mélyvénás trombózis,
• idegkárosodás (bénulás, izomgyengeség, görcsök, motoros funkciók zavara, szúró érzés vagy zsibbadás, érzésvesztés).

A szakmai konszenzus mindezek miatt a konzervatív vagy kis sebzéssel járó precíziós kezelések – fájdalomcsillapítás, gyógyszeres kezelések, minimálinvazív beavatkozások, fizioterápia, életmódváltás – felé mozdult el.

Van más megoldás!

A gerincsebészeti beavatkozás maradjon olyan végső lehetőség, amire akkor kerül sor, ha a kevésbé kockázatos, kíméletesebb terápiák lehetőségei kimerültek. A Panoráma Poliklinika Fájdalomambulanciájának idegsebész, gerincsebész, neurológus szakorvos és egészségpszichológus szakember alkotta teamje az invazív sebészeti beavatkozás elkerülésére törekszik – ha lehetséges. A Fájdalomambulancia igénybevétele ebből a szempontból nem pusztán fájdalomcsillapítást (és gyors könnyebbséget) jelent a beteg számára, hanem annak a lehetőségét is, hogy a fájdalom mérséklése vagy akár megszüntetése, az életminőség konszolidálása után olyan konzervatív vagy minimálinvazív terápiát – illetve a kezelések megfelelő kombinációját – lehessen lefolytatni, ami kiváltja a kockázatos nagyműtétet.