PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Hiába akartuk itthon hagyni, a gondok is velünk jöttek nyaralni – Mi a megoldás krónikus stressz esetén?

Most, hogy véget ért a nyár, szeretnénk mindannyian örömmel visszagondolni a napsütötte hónapokban szerzett élményekre, sokan vannak azonban azok, akiknek nem felhőtlenül boldogok a nyaraláson szerzett emlékek. 

Ebben “hibás” lehet az időjárás, a rosszul megválasztott szállás vagy az elvárásainkat alulmúló ételek, előfordul azonban, hogy mi magunk tettük tönkre a vakációt azzal, hogy nem sikerült úgy kikapcsolni, ahogyan azt előre elképzeltük. Hiába tudjuk az eszünkkel, hogy a nyaralás arra való, hogy kipihenjük a dolgos hétköznapok fáradalmait, ez nem megy parancsszóra, főleg akkor, ha nagy nyomás nehezedik ránk a mindennapokban. Gajdos Panna, a Panoráma Poliklinika egészségpszichológiában jártas pszichológusa is azt mondja, hogy a nyár elmúltával sokan szembesülnek azzal, hogy a gondok szélnek eresztése nem is olyan könnyű, mint szeretnénk.

A stressz kifejezéssel szinte napi rendszerességgel találkozunk, sőt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, olykor mégis nehéz megfogalmazni, mit jelent pontosan ez a kifejezés.

Egyéni stressztűrés: nekünk meg sem kottyan, más meg belerokkan

A stressz kifejezéssel szinte napi rendszerességgel találkozunk, sőt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, olykor mégis nehéz megfogalmazni, mit jelent pontosan ez a kifejezés. A hozzá fordulóknak Gajdos Panna is fel szokta tenni a kérdést, hogy hogyan definiálnák a stresszt, és bizony sokukon kifog ez a feladat. Legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egy-egy stresszhelyzet olyan kihívások elé állít bennünket, amelyek meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásainkat. Ez jól leírja, hogy nincs olyan objektív mérce, ami egyértelműen meghatározza, hogy pontosan hol a határ, az ugyanis leginkább egyéni tűréshatárunktól függ.

“Nehezíti a helyzetet, hogy a nagy nyomás alatt állókban gyakran ébred bűntudat azért, mert feszültnek érzik magukat és óhatatlanul párhuzamot vonnak másokra vonatkozóan: ha azt látják, hogy mások az övéknél megterhelőbb élethelyzeteket is könnyedebben viselnek, egyfajta kudarcként élhetik meg azt, hogy nekik viszont már kisebb kihívások is feladják a leckét” – magyarázza Gajdos Panna, aki szerint feleslegesen gyötörjük magunkat, ha azt nézegetjük, ki hogy reagál a nehéz helyzetekre a környezetünkben.

Sokszor észre sem vesszük, mekkora rajtunk a nyomás

A hosszú időn át fennálló, úgynevezett krónikus stresszben az az igazán becsapós, hogy nemcsak feszültség-érzés formájában jelentkezhet, hanem akár testi tüneteket (örökös fáradtság, fejfájás, gyomorgörcsök, hajhullás stb.) is okozhat, de útját állhatja a nyugodt, pihentető alvásnak is. “Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy a stressz dolgozni kezdjen bennünk, nem feltétlenül kell jelen lennie az azt kiváltó oknak, sok esetben már az is bőven elég, ha arra gondolunk. Vagyis ha munkahelyi konfliktusok vagy felgyülemlett feladatok nehezítik a mindennapjainkat, nemcsak a munkavégzés helyén érezhetjük magunkat rosszul a bőrünkben, hanem akár a nyaralás legszebb pillanataiban is, amikor eszünkbe jut, hogy mi vár majd ránk a hazatérés után. Ezek a nyomasztó gondolatok megjelenhetnek úgynevezett betörő gondolatok formájában, de folyamatosan, már-már észrevétlenül is jelen lehetnek a mindennapjainkban, árnyékot vetve a kikapcsolódásra, lazításra” – magyarázza az egészségpszichológus.

Függetlenül attól, hogy közvetlenül találkozunk-e a minket nyomasztó kiváltó okkal vagy csak gondolati szinten kerülünk velük kapcsolatba, a testünkben ugyanúgy beindulnak a fiziológiás stresszreakciók. “Elég a kihívást jelentő helyzetre gondolnunk, máris szaporábbá válhat a légzésünk, megemelkedhet a pulzusunk, szorító érzés jelentkezhet a hasunk tájékán és a verejtékezés is beindulhat. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, azaz krónikussá válik, még több testi folyamatra gyakorol hatást és olyan elhúzódó tünetek alakulhatnak ki, mint a tartósan magas vérnyomás, az immunrendszer gyengülése, a gyulladásos folyamatok fellángolása, a koncentrációs zavarok, valamint a pihenés útját álló folyamatos éberség. Ez nemcsak a mindennapokat nehezítheti meg, hanem a várva-várt nyaralás is zátonyra futhat miatta” – tudjuk meg Gajdos Pannától.

Láthatatlan stresszforrások

Azok, akik az idei nyaralás alkalmával szembesültek vele először, hogy képtelenek úgy lazítani, mint a korábbi években, valószínűleg megijedtek, aggodalomra azonban nincs ok, mert ha nem félnek segítséget kérni, a megfelelő szakemberek utat mutatnak a megoldáshoz. “Az ijedtségen túl sokszor bűntudat is ébred az érintettekben, amiért nem sikerül úgy alakítani a vakációt, ahogy eltervezték – ez egy figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy érdemes változtatni a jelenlegi életritmuson, ettől tehát nem megijedni kell, hanem megtenni a megfelelő lépéseket” – részletezi a szakértő, aki szerint gyökeres változást hozhat a nagy nyomás alatt élők mindennapjaiba, ha elsajátítanak például egy hatékony relaxációs technikát vagy stresszkezelő módszert.

Gajdos Panna azt mondja, hogy sok olyan kliense van, aki nem tudja konkrétan megfogalmazni, mi áll a folytonos feszültség-érzés hátterében, egyszerűen csak annyit érzékelnek, hogy nem érzik jól magukat a bőrükben, és állandósult náluk egy ugrásra kész, felpörgetett állapot. Ebben az esetben a szakemberek segítenek felderíteni, hogy mi okozhatja ezt a rossz érzést, majd a közös “felderítő munkát” követően olyan stratégiákat dolgoznak ki, amelyek hozzájárulnak a lelki egyensúly helyreállításához és fenntartásához.

 

Panoráma Poliklinika

 

 

Neurológiai panaszok a pszichoszomatika szemléletével

A neurológiai tünetek rendkívül sokféle módon jelentkezhetnek, és változatosak abban a tekintetben is, hogy a szervezet mely területét érintik. Emiatt a neurológusok számos más orvosi szakterülettel együttműködve dolgoznak gyógyító munkájuk során. A Panoráma Poliklinika pszichoszomatikus szemléletű rendelésein, az emberi szervezetre, mint egymással összefüggő folyamatok rendszerére is figyel a szakorvos, így módjában áll figyelembe venni a […]

Tovább

Fókuszban az allergia lelki oldala

Az utóbbi 10-20 évben robbanásszerűen nőtt az allergiás betegségek száma a fejlett országokban. Az allergiás tünetek jelentkezésekor allergológushoz, pulmonólugoshoz, gasztroenterológushoz fordulnak a páciensek, azonban az új kihívások könnyebb legküzdésében, a diagnózis után a  mindennapok újraépítésében az egészségpszichológus segítségére is érdemes támaszkodnunk. Miért és mikor érdemes igénybe venni a segítségét? Rendelőnk egészségpszichológusa, Gajdos Panna eddig talán […]

Tovább

Küzdelem a fájdalommal – amikor már a pirula sem segít

Folyamatos fájdalomban élni rendkívül megterhelő. Függetlenül attól, hogy akut, visszatérő, vagy éppen szüntelenül fennálló, krónikus fájdalomról van szó, a fájdalom az élet minden területét képes megkeseríteni. Korlátozhat bennünket a mindennapi tevékenységeink, a munkánk elvégzésében, és az is gyakori, hogy olyan hobbit adunk fel miatta, mely korábban átlendített minket a nehézségeken. Mit tehet az orvos, ha […]

Tovább