A Helicobacter pylori kitenyésztése az 1980-as években óriási – utóbb Nobel-díjat érő – előrelépést jelentett az orvostudomány számára: a korábban ismeretlen bélbaktérium felelős ugyanis a gyomor- és nyombélfekélyek döntő részének kialakulásáért. A felfedezés nyomán a betegség antibiotikus kezeléssel gyakorlatilag gyógyíthatóvá vált.
A baktérium nem „rezidens” az emberi bélrendszerben, hanem szájon át történő fertőzés során kerül oda, gyakran már gyermekkorban. A fertőzés lehet tünetmentes – ebben az esetben nem beszélhetünk betegségről –, illetve okozhat megbetegedést: a páciens ilyenkor a gyomorhurut, illetve a gyomor- és nyombélfekély tüneteit tapasztalja:
- Rossz emésztés (diszpepszia) tünetei: gyomorégés, émelygés, puffadás.
- Fájdalom, ami tipikusan éjszaka, illetve éhgyomorra jelentkezik, és étkezés vagy savcsökkentő bevétele után enyhül.
- Felfúvódás, bélgázosság ugyancsak jellemző lehet.
- Megjelenhetnek refluxra jellemző panaszok is, pl. égő érzés a mellkasban.
- Hányinger, hányás jelentkezhet, ha a fekély súlyosbodik.
- Súlyvesztés: a krónikus fekély és a hozzá kapcsolódó fájdalom az étvágy és a testsúly csökkenéséhez vezethet.
- Egyéb ritka bélrendszeren kívüli tünetek – terápiarezisztens vashiány, immuneredetű trombocitopénia (vérlemezkeszám-csökkenés) – jelenhetnek meg.
A H. pylori-fertőzés ismereteink szerint növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát is.
Min múlik, hogy a bakteriális fertőzés megbetegedést okoz-e?
A Helicobacter pylori baktérium minden második ember bélrendszerében jelen van, de korántsem mindenkinél okoz megbetegedést: hat fertőzöttből öt tünetmentesen hordozza a kórokozót. Az ő esetükben a gyomor és a vékonybél felső szakaszának nyálkahártyája sérülés nélkül képes tolerálni a baktérium tartós jelenlétét. A hurut vagy fekély kialakulása jelenlegi tudásunk szerint az alábbi tényezők egyéni kombinációjától függ:
- Genetikai tényezők: Egyes emberek genetikailag hajlamosabbak lehetnek a H. pylori okozta megbetegedésekre.
- Immunválasz hatásossága: Az immunrendszer képessége a fertőzés kordában tartására (túlzott elszaporodásának megakadályozására) változó, beleértve a genetikai és életkori faktorokat, valamint az esetleges társbetegségeket. Az életmód, a táplálkozás, a személyi higiéné és az egyéb környezeti tényezők ugyancsak befolyásolhatják a H. pylori-fertőzés kialakulását és kimenetelét.
- A baktériumtörzs tulajdonságai: A H. pylori törzsek virulenciája változó. Egyes baktériumtörzsek nagyobb, mások kisebb mértékben képesek túlélni és szaporodni a gazdaszervezetben.
A fertőzés megelőzése, kimutatása és kezelése
A fertőzés a kézhigiéné betartásával és a bélrendszerbe juttatott folyadékok és szilárd élelmiszerek megfelelő tisztításával, ill. hőkezelésével előzhető meg.
A baktérium jelenlétét a gyomorban speciális tesztekkel lehet kimutatni, ami történhet
- kilégzéses teszttel,
- vérvizsgálattal,
- széklet-antigénvizsgálattal vagy
- endoszkópia révén szövettani vizsgálattal.
A szövetmintavételt követő laboratóriumi tenyésztés minden kétséget kizáróan megerősíti (vagy kizárja) a H. pylori baktérium jelenlétét a bélrendszerben. A biopszia gyomortükrözés (gasztroszkópia) során történik az orvos által szájon át gyomorba vezetett vékony, hajlékony, eszköz (endoszkóp) segítségével. A diagnózis legbiztosabb módja tehát a gyomortükrözés és mintavétel, míg a terápia hatékonyságának követésére a kilégzéses vagy széklet tesztek szolgálhatnak.
Megbetegedés esetén a fertőzés megszüntetésére az orvos antibiotikumokkal történő kezelést ír elő a H. pylori kiirtására, amihez sav- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is társulhatnak.
Összességében elmondható, hogy a Helicobacter pylori-fertőzés gyanúja valamilyen tünetes gyomor- és bélrendszeri panasz vagy megbetegedés kapcsán merül fel. Az állapot jól diagnosztizálható és általában sikeresen kezelhető, gyógyítható.
A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.
Panoráma Poliklinika
