PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Helicobacter pylori: a Nobel-díjas baktérium

A Helicobacter pylori kitenyésztése az 1980-as években óriási – utóbb Nobel-díjat érő – előrelépést jelentett az orvostudomány számára: a korábban ismeretlen bélbaktérium felelős ugyanis a gyomor- és nyombélfekélyek döntő részének kialakulásáért. A felfedezés nyomán a betegség antibiotikus kezeléssel gyakorlatilag gyógyíthatóvá vált.

A baktérium nem „rezidens” az emberi bélrendszerben, hanem szájon át történő fertőzés során kerül oda, gyakran már gyermekkorban. A fertőzés lehet tünetmentes – ebben az esetben nem beszélhetünk betegségről –, illetve okozhat megbetegedést: a páciens ilyenkor a gyomorhurut, illetve a gyomor- és nyombélfekély tüneteit tapasztalja:

  • Rossz emésztés (diszpepszia) tünetei: gyomorégés, émelygés, puffadás.
  • Fájdalom, ami tipikusan éjszaka, illetve éhgyomorra jelentkezik, és étkezés vagy savcsökkentő bevétele után enyhül.
  • Felfúvódás, bélgázosság ugyancsak jellemző lehet.
  • Megjelenhetnek refluxra jellemző panaszok is, pl. égő érzés a mellkasban.
  • Hányinger, hányás jelentkezhet, ha a fekély súlyosbodik.
  • Súlyvesztés: a krónikus fekély és a hozzá kapcsolódó fájdalom az étvágy és a testsúly csökkenéséhez vezethet.
  • Egyéb ritka bélrendszeren kívüli tünetek – terápiarezisztens vashiány, immuneredetű trombocitopénia (vérlemezkeszám-csökkenés) – jelenhetnek meg.

A H. pylori-fertőzés ismereteink szerint növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát is.

Min múlik, hogy a bakteriális fertőzés megbetegedést okoz-e?

A Helicobacter pylori baktérium minden második ember bélrendszerében jelen van, de korántsem mindenkinél okoz megbetegedést: hat fertőzöttből öt tünetmentesen hordozza a kórokozót. Az ő esetükben a gyomor és a vékonybél felső szakaszának nyálkahártyája sérülés nélkül képes tolerálni a baktérium tartós jelenlétét. A hurut vagy fekély kialakulása jelenlegi tudásunk szerint az alábbi tényezők egyéni kombinációjától függ:

  • Genetikai tényezők: Egyes emberek genetikailag hajlamosabbak lehetnek a H. pylori okozta megbetegedésekre.
  • Immunválasz hatásossága: Az immunrendszer képessége a fertőzés kordában tartására (túlzott elszaporodásának megakadályozására) változó, beleértve a genetikai és életkori faktorokat, valamint az esetleges társbetegségeket. Az életmód, a táplálkozás, a személyi higiéné és az egyéb környezeti tényezők ugyancsak befolyásolhatják a H. pylori-fertőzés kialakulását és kimenetelét.
  • A baktériumtörzs tulajdonságai: A H. pylori törzsek virulenciája változó. Egyes baktériumtörzsek nagyobb, mások kisebb mértékben képesek túlélni és szaporodni a gazdaszervezetben.

A fertőzés megelőzése, kimutatása és kezelése

A fertőzés a kézhigiéné betartásával és a bélrendszerbe juttatott folyadékok és szilárd élelmiszerek megfelelő tisztításával, ill. hőkezelésével előzhető meg.

A baktérium jelenlétét a gyomorban speciális tesztekkel lehet kimutatni, ami történhet

  • kilégzéses teszttel,
  • vérvizsgálattal,
  • széklet-antigénvizsgálattal vagy
  • endoszkópia révén szövettani vizsgálattal.

A szövetmintavételt követő laboratóriumi tenyésztés minden kétséget kizáróan megerősíti (vagy kizárja) a H. pylori baktérium jelenlétét a bélrendszerben. A biopszia gyomortükrözés (gasztroszkópia) során történik az orvos által szájon át gyomorba vezetett vékony, hajlékony, eszköz (endoszkóp) segítségével. A diagnózis legbiztosabb módja tehát a gyomortükrözés és mintavétel, míg a terápia hatékonyságának követésére a kilégzéses vagy széklet tesztek szolgálhatnak.

Megbetegedés esetén a fertőzés megszüntetésére az orvos antibiotikumokkal történő kezelést ír elő a H. pylori kiirtására, amihez sav- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is társulhatnak.

Összességében elmondható, hogy a Helicobacter pylori-fertőzés gyanúja valamilyen tünetes gyomor- és bélrendszeri panasz vagy megbetegedés kapcsán merül fel. Az állapot jól diagnosztizálható és általában sikeresen kezelhető, gyógyítható.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

Hasfájás és társai: funkcionális gyomor-bél rendszeri kórképek gyermekkorban

Már csecsemőkortól ismerünk olyan betegségeket, amelyek bár valódi szervi, azon belül főleg gyomor-bél rendszeri tüneteket okoznak, a kiváltó okot mégsem a bélben kell keresni. Nagyon sok tünet esetében ma már tudottan a megváltozott bél-agy tengely kétirányú kapcsolata áll, amelynek hibás működése többek között pszichoszomatikus jellegű betegségekben is felmerül. Már csecsemő- és kisdedkorban okozhat tüneteket a […]

Tovább

Gyomortükrözés és vastagbéltükrözés gyermekek számára

A gyermekkori gyomor-bél rendszeri (gasztrointesztinális) panaszok egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A panaszok néha életkori sajátosságból fakadnak, vagyis kinőhetőek, máskor azonban komoly, sürgős ellátást igénylő kórképek, pl. fertőzések, gyulladások, illetve egyes esetekben az életvitelt, életminőséget tartósan megváltoztató tartós állapotok – ételallergiák, ételintoleranciák, autoimmun folyamatok – húzódnak meg mögöttük. Az is előfordul, hogy valamilyen […]

Tovább

Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés

Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. „Funkcionális” alatt azt értjük, hogy a megbetegedés és a tünetek mögött nincsen egyértelműen diagnosztizálható szervi eltérés. A szaporodó esetszámok és a kimutatható stresszfaktor arra vall, hogy az IBS civilizációs betegség. Mivel a testi tünetek mögött lelki okok állhatnak, az IBS kezelése komplex […]

Tovább