Már csecsemőkortól ismerünk olyan betegségeket, amelyek bár valódi szervi, azon belül főleg gyomor-bél rendszeri tüneteket okoznak, a kiváltó okot mégsem a bélben kell keresni. Nagyon sok tünet esetében ma már tudottan a megváltozott bél-agy tengely kétirányú kapcsolata áll, amelynek hibás működése többek között pszichoszomatikus jellegű betegségekben is felmerül.
Már csecsemő- és kisdedkorban okozhat tüneteket
- a csecsemőkori kólika,
- a székelési nehezítettség,
- a regurgitáció (a gyomortartalom visszafolyása a szájba).
Nagyobb gyereknél a leggyakoribb panasz
- a funkcionális hasfájás
- a székrekedés vagy
- a hasmenés.
Kamaszkorban a leggyakoribb tünet a felnőttkorra is jellemző
- refluxos diszpepszia (rossz emésztés) és az
- irritábilisbél-szindróma.
E panaszoknál – típusos tünetek esetén – akár elsődlegesen is kimondható a funkcionális kórkép megléte, ami mellett persze nagyon gyakran szükséges a szervi okok kizárása – más szóval a pszichológus vagy pszichiáter vizsgálata előtt fel kell keresni a gasztroenterológust.
Gyermekkorban a funkcionális kórképek megjelenését természetes változások is kiválthatják, feszültséget okozhat és gyomor-bél rendszeri tüneteken keresztül fejeződhet ki például
- a kistestvér születése,
- a költözés,
- az intézményváltás (óvoda, iskola).
Mindez azért gyakori, mert a gyermekek számára nehéz szavakba önteni a negatív állapotokat. Abban, hogy a nehéz érzések felszínre jöjjenek és feldolgozásuk megtörténjen, a gyermekpszichológus nyújthat segítséget.
A funkcionális gasztroenterológiai kórképeket nemcsak a felnőtteknél, hanem gyermekkorban is komplex módon kell kezelni, az ő esetükben a kezelés gyakran egészül ki szülői konzultációval.
Panoráma Poliklinika