Nem mindegy, mikor jön a diagnózis

Ha kisebb gyermekkorban érkezik az életre szóló diagnózis, a szülők értelemszerűen vállalják a felelősséget az állapottal járó mindennapi koordinációért az összetevők beszerzésétől az ételek speciális elkészítésén át a konyhai eszközök elkülönítéséig. A gyermek belenő abba a helyzetbe, hogy az ö étkezése így teljes. Ám ahogy növekszik, eljön az a pont, amikor szembesül vele: a táplálkozási korlátozások élethosszig tartanak, ahogy maga az egészségügyi probléma is. A helyzet menedzselését” egy idő után át kell vennie a szüleitől, és saját magának folytatnia. Ez gondot, átmeneti nehézséget okozhat a fiatal életében, amivel meg kell küzdenie.

Ha a gluténérzékenység serdülőkorban derül ki, nehezebb helyzetet alakulhat ki a családban.  A felelősségteljes az életciklusbéli adottságok miatt szenvedhet csorbát. A szülőktől való leválás, függetlenedés, ami amúgy is konfliktusoktól terhelt, az identitáskeresés korszakában nehéz helyzetbe hozza a serdülőt. Az összetevők megvásárlásával, az ételek elkészítésével a szülő foglalkozik, a függetlenedni vágyó kamasz a betegség miatt rá van utalva továbbra is. Feszültség jöhet létre, ami abban is megnyilvánulhat, hogy a kamasz szándékosan nem tartja a diétát vagy megszegi a szabályokat.

Kihívások a konyhában – és a család életében

Gluténérzékenység esetén nemcsak az ételt kell elkülöníteni, de a konyhai eszközöket is szét kell válogatni, nem szabad összekeverni őket. Más szóval vannak a gluténes és nem gluténes ételekhez használható eszközök a konyhában. Ez, különösen az elején, kihívást jelent a mindennapokban: az élet átszervezése mellett a konyhában alkalmazandó új készségek megtanulása is kihívás elé állítja a szülőt, ami feszültséget okozhat, különösen a diagnózist követő hetekben. A bevásárlás kezdetben különösen stresszes lehet , több időt is igénybe vehet, hiszen figyelni kell az ételek kiválasztásánál. 

Lényeges, hogy a szülő praktikus tanácsokat kapjon, szakértői segítséggel visszanyerje a kontrollt a család napi rutinja felett. Az egészségpszichológus a friss diagnózisra fókuszálva, strukturáltan képes segíteni ezekben a helyzetekben, akár pár alkalmas konzultáció keretében.

Mi az énhatékonyság? És miért fontos?

A kontroll visszaszerzése mellett abban is segítséget kap a család és a páciens, hogy visszanyerje a – pszichológiai szakszóval – „énhatékonyság” érzetét. Az egészségpszichológusi konzultációkon célzottan tudunk  stratégiákat tanlni arra vonatkozóan, hogyan lehetséges a hasonló vagy akár nehezebb helyzeteket kezelni. 

Emellett az egészségpszichológus a tágabb családdal, a barátokkal való kommunikációt is átbeszéli a családdal, hiszen nem egyszerű feladat mások számára kommunikálni a betegséggel élő gyermek vagy családtag diétájának fontosságát a trendi étkezési korlátozások, „divatdiéták” korában. Lényeges, hogy a páciens (és a szülő) ne csak azt tanulja meg az egészségpszichológiai konzultáción, hogy milyen viselkedéses technikákkal tud alkalmazkodni az új élethelyzethez, hanem azt is, hogy hogyan kommunikáljon a barátokkal, a tágabb családdal, esetleg az iskolával, óvodával, hogyan közvetítse közvetlen és tágabb környezete felé az allergiával járó realitásokat.