Reflux betegség kivizsgálása
A refluxbetegségről röviden
A refluxbetegség – teljes nevén gasztroözofageális refluxbetegség – gyakorinak számító emésztőrendszeri (gasztroenterológiai) rendellenesség. Lényege, hogy a nyelőcső és a gyomor közötti ún. alsó nyelőcső-záróizom nem működik megfelelően (szelepszerűen), ezért a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe.
A gyomorsav meglepően erős: pH-értéke általában 1 és 3 között van. A gyomor nyálkahártyája ellenálló ezzel a savassággal szemben. Ugyanez nem mondható el a nyelőcsőről, amelyben a savas reflux irritációt, gyulladást, fájdalmat okoz. A visszaáramlás hosszabb távon szövődményekhez, például nyelőcsőgyulladáshoz vezethet, vagy akár ún. Barrett-nyelőcső kialakulásához, ami sejtes elváltozást jelent a nyelőcsőben, és rákmegelőző állapotnak számít.
Miről ismerhető fel a refluxbetegség?
A refluxbetegség jellemző tünetei
- a gyomorégés;
- maró érzés a nyelőcsőben, fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban;
- savas felböfögés, savas ízű visszaáramlás a szájba (ami rossz szájízzel jár és idővel a fogakat is károsítja), a fokozott nyáltermelés;
- nehezített vagy fájdalmas nyelés;
- torokfájás, rekedtség, gyakori köhögés vagy fulladás.
Ha a hasűri nyomás megnő – például kiadós étkezést követően vagy hirtelen testmozdulatoknál –, a gyomortartalom visszaáramlása egészséges emberben is előfordul. Betegségről akkor beszélünk, ha a reflux ismétlődő, rendszeres.
A betegség leggyakoribb oka a túlzott savtermelés, illetve az alsó nyelőcső-záróizom gyengesége vagy rendellenes működése. Speciális eset, amikor a záróizom gyengesége mögött rekeszizomsérv áll. A szervi okok mellett életmódfaktorok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, ilyenek a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás, a dohányzás, a túlsúly. Egyénfüggően egyes savas vagy fűszeres ételek (és italok) rendszeres fogyasztása is növelheti a reflux kockázatát.
A betegség diagnózisa
A refluxbetegség diagnózisa a tipikus tünetek alapján viszonylag egyszerű. Kétség esetén szükséges speciális teszteket alkalmazni. Barrett-nyelőcső vagy egyéb szövődmény gyanúja esetén a gasztroenterológus endoszkópos nyelőcsőtükrözést javasol, ilyenkor szövetmintavételre is lehetőség van.
Mint az emésztőrendszeri tüneteknél általában, refluxbetegség gyanúja esetén sem szabad halogatni a gasztroenterológus szakorvos felkeresését. A korai diagnózis és a megfelelő, személyre szabott terápia, illetve az életmód megváltoztatására vonatkozó tanácsok segítenek elkerülni a súlyos szövődmények kialakulását.
A reflux kezelése
A kezelések célja a tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése. Enyhe esetekben életmódváltással, például az étrend módosításával, túlsúly esetében fogyással, éjszakai reflux esetén a lefekvés előtt evés mellőzésével vagy az alvási pozíció megváltoztatásával érdemben lehet enyhíteni a tüneteket. Túlzott savtermelés esetén gyógyszerek – savcsökkentők, protonpumpagátlók – is alkalmazhatók. (Súlyosabb esetekben, valamint ha a gyógyszeres kezelés nem kellően eredményes, az orvos páciensével egyetértésben mérlegelheti a – kórházi körülmények között végzendő – műtéti beavatkozást is, ami a nyelőcső alsó záróizmának megerősítésére szolgál.)
Összességében elmondható, hogy a táplálkozási szokásokon keresztül a refluxbetegség erősen kötődik napjaink hajszolt életmódjához, joggal nevezhető civilizációs betegségnek. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, az elhízás, a serkentő és nyugtató hatású italok mértéktelen fogyasztása mögött gyakran húzódik meg a beteg szorongása, magas stressz-szintje. A szervi terápiát emiatt tanácsos lehet kiegészíteni szakorvos által javasolt, pl. stresszcsökkentő pszichoterápiával.
A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.
Tetszik, megosztom:
Rendelő szakemberek
