PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)

A colitis ulcerosa a vastagbél nyálkahártyájának krónikus gyulladásával járó autoimmun bélbetegség.

Kialakulásának pontos okait a tudomány nem ismeri, genetikai hajlamosító tényezők és környezeti faktorok egyaránt valószínűsíthetők. A betegség rendszerint fiatal korban jelenik meg, ettől fogva életre szóló állapotnak tekinthető. A gyulladás időről időre fellángol, majd remisszióba kerül, tünetmentessé válik; az életkor előrehaladtával a colitis ulcerosa rendszerint súlyosbodik.

A colitis ulcerosa a vastagbél nyálkahártyájának krónikus gyulladásával járó autoimmun bélbetegség.

A fekélyes vastagbélgyulladás fizikai betegség, de számos megfigyelés és a statisztikák is arra utalnak, hogy a tünetek erőssége és a fellángolások gyakorisága összefügg a stressz-szinttel és egyéb pszichés tényezőkkel, amelyek hatással vannak az immunrendszer működésére, így az autoimmun folyamatra is.

A colitis ulcerosát gyakran tárgyalják együtt a hasonló jellegű Crohn-betegséggel, amelytől a diagnózis felállítása és a kezelés kialakítása során mindenképpen el kell különíteni.

Tünetek

A betegség változatos tünetekkel jelentkezik, amelyeknek a súlyossága is eltérő. A leggyakoribb panaszok:

  • A betegség legáltalánosabb, legjellemzőbb tünete a végbél vérzése és a véres-nyákos hasmenés, naponta többször, akár 6–10 alkalommal, illetve a súlyos periódusokban ennél is többször.
  • Hasi fájdalom és görcsök főleg étkezés után jelentkezhetnek bal oldalon vagy az egész hasi területen.
  • Az intenzív gyulladás miatt a fellángolások idején lázas állapot alakulhat ki.
  • A vastagbélben történő tökéletlen felszívódás és a betegség embert próbáló tünetei miatt kialakuló állandósuló fáradtság, a folyadékhiány és a testsúlyvesztés is a jellemző tünetek közé sorolható.
  • Autoimmun jellegénél fogva a colitis ulcerosát gyakran kísérik társbetegségek (pl. máj- és epebetegségek, szemgyulladás stb.).

A diagnózis felállítása

A colitis ulcerosa gyanúja az elsődleges tünetek alapján könnyen megfogalmazható, a gasztroenterológus szakember számára a kihívást az akut fertőzésektől és az egyéb emésztőrendszeri betegségektől, főleg a Crohn-betegségtől való elkülönítés jelenti.

  • A szakrendelésen a szakorvos kikérdezi a beteget a tünetekről és az esetleges családi kórelőzményekről. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez.
  • A colitis ulcerosa egyértelmű azonosítására ma a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) az elsődleges módszer. A beteg vastagbelébe vezetett hajlékony eszköz, az endoszkóp segítségével a szakorvos kameraképen tekinti meg az érintett területeket; ugyanekkor szövetmintavételre (biopsziára) is lehetőség nyílik.
  • A mintavételes vérvizsgálatnak, székletvizsgálatnak az egyéb bélfertőzések kizárásában lehet szerepe.

A colitis ulcerosa kezelése

A fekélyes vastagbélgyulladás krónikus állapot, a beteg számára az életminőség tartós romlásával jár. Tüneteiben és lefolyásában a betegség nagy változatosságot mutat, az élhető állapot kialakítása érdekében a szakorvos általában egyéni gyógyszeres terápiát állít be, ami jelentheti

  • gyulladáscsökkentő gyógyszerek (nem-szteroidok, és szteroidok) vagy immunválaszt szabályozó gyógyszerek szedését a betegség megfelelő szakaszaiban.
  • A gyógyszeres kezelés megfigyelésen alapuló, egyénileg kialakított étrenddel és életmódszabályok betartásával, illetve stresszcsökkentő terápiákkal támogatható, ami segíthet meghosszabbítani a tünetmentes időszakaszok hosszát.
  • (Műtéti beavatkozásra végső esetben kerül sor – kórházi körülmények között – , ha a konzervatív terápiák nem használnak, illetve ha az életet súlyosan veszélyeztető szövődmény alakul ki a vastagbélben.)

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább