Jellemző tünetek

Idegrendszeri rendellenességre utalhatnak az alábbi tünetek – észlelésük esetén tanácsos felkeresni a neurológiai szakrendelést.

• Mozgási nehézségek, végtagok gyengesége, végtagok koordinációjának zavara,
• a végtagok, a fej és az arc zsibbadása,
• eltérő intenzitású, tartósan visszatérő fejfájás,
• ismétlődő eszméletvesztés,
• görcsök,
• testszerte jelentkező égő fájdalom, érzéketlenség,
• memóriazavar,
• szédülés,

Érzékszerveket érintő neurológiai tünetek, állapotváltozások:

• Megváltozott szaglás,
• látásromlás, homályos látás, kettős látás,
• halláscsökkenés,
• egyensúlyzavar, bizonytalan járás,
• beszédzavar,
• tudatzavar,
• érzékeléskiesés,
• remegés.

Különböző súlyosságú, de mindenképpen kezelendő neurológiai betegségekre utalhatnak a következő fájdalmas tünetek (amiket célszerű „fájdalomnaplóban rögzíteni – lásd alább):

• Migrén
• arcidegzsába
• isiász,
• gerinc-, hát- vagy nyaki fájdalom,
• hát- és derékfájást okozó porckorongsérv,
• az agy vérellátásának zavarai.

Kivizsgálandó neurológiai okok állhatnak az alábbi tünetek hátterében is:

• Fájdalomcsillapítókra nem reagáló „neuralgiás” fájdalmak,
• feledékenység,
• a gondolkodás, a felfogás és a viselkedés megváltozása,
• egyensúlyzavar,
• a beszédképzés, valamint -értés és a kifejezés zavarai,
• tudatzavarral járó epizódok,
• alvászavarok.

Neurológiai betegségek

Magyarországon a harmadik leggyakoribb betegségcsoport a neurológiai eredetre visszavezethető rendellenességek köre. Elterjedtségük miatt ezek közül kiemelendők:

• Stroke, agyvérzés,
• epilepszia,
• sclerosis multiplex,
• demencia és a
• Parkinson-kór.

Sokan keresik fel a szakrendelést, amennyiben céljuk a

• stroke megelőzése vagy gondozása, illetve a
• demencia (időskori elbutulás, szellemi hanyatlás) és Parkinson-kór gondozása.

A neurológiai okok kiderítésekor az esetleges pszichés tünetek kivizsgálása is fontos része a diagnózisnak!

A kivizsgálás menete

• A neurológiai vizsgálat mindig alapos és a pontos anamnézis (kórelőzmények) felvételével indul, ahol a korábbi betegségek, terápiák, műtétek és beavatkozások megbeszélése és regisztrálása zajlik. A neurológus szakorvos a családi anamnézisre is rákérdez: van-e az egyenes ági rokonok között hasonló panasszal, diagnosztizált betegséggel élő személy.
• Első megjelenés alkalmával célszerű a betegnek korábbi orvosi dokumentációját magával hoznia a szedett gyógyszerek listájával, lehetőség szerint két hétnél nem régebbi vérvételi eredménnyel és minimum egy héten át vezetett vérnyomás- és/vagy fejfájásnaplóval. (A fájdalomnapló vezetésének menetét lásd lejjebb.)
• A panasz megbeszélését fizikális vizsgálat követi, ami a belgyógyászati és a neurológiai státusz rögzítéséből áll.
• Amennyiben szükséges, a kezelőorvos további vizsgálatokat (labordiagnosztika, képalkotó vizsgálat, pl. CT, MR stb.) kérhet a diagnózis tisztázása vagy a megfelelő terápia megválasztása céljából.
• A személyre szabott terápiás javaslatot követően a kontrollvizsgálat megbeszélése zárja a vizsgálatot.
• A neurológiai betegek sok esetben segítségre szorulnak mindennapi tevékenységeik során, illetve egyes kórképekben mozgásuk korlátozott lehet, ezért egy fő hozzátartozó elkísérheti a pácienst a vizsgálatra. Fontos: az ideggyógyászati vizsgálat – különösen az első alkalom – a páciens panaszaitól és a kivizsgálás időigényétől függően elhúzódhat!

Mire jó a fájdalomnapló?

A fájdalomnapló komoly segítség a neurológusnak a pontos diagnózis felállításához. A szakrendelés felkeresését megelőzően a naplót legalább egy héten keresztül kell vezetni az alábbi adatok pontos feljegyzésével:

• A fájdalom pontos helye,
• jelentkezésének ideje,
• hossza,
• jellege (tompa, szúró, ütésszerű, lüktető, „hangyamászás” jellegű stb.);
• van-e fájdalmat kiváltó tényező, bevezető vagy kísérő tünet;
• mi váltja ki, mi fokozza és csökkenti a fájdalmat;
• befolyásolja, akadályozza-e a páciens mindennapi tevékenységét a fájdalom (abba kell-e hagyni azt, amit éppen csinált)?