PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Ételallergiás gyermek – szorongó szülő?

A gyermek ételallergiája alaposan felforgatja a családok életét. Súlyos allergia esetén mindenképpen el kell kerülni az allergénnel történő érintkezést, ez kerül a mindennapok fókuszába. Az étrend, az életmód megváltoztatásának azonban nem csak fizikai-testi vonatkozásai vannak…

Az ételallergia (táplálék okozta immunreakció) legtöbbször enyhe tüneteket, például viszketést vagy múló kiütéseket okoz, de súlyos esetben életveszélyes állapothoz, pl. fulladással fenyegető anafilaxiás sokkhoz is vezethet. Az ételallergiák bizonyos formái ráadásul nem pusztán az elfogyasztott táplálékra vonatkoznak: az allergénnel való minden érintkezést kerülni kell.

Amikor kiderül, hogy a gyermek egészségét ételallergia veszélyezteti, a szülőnek számos kihívással kell szembenéznie. A feladatok egy része technikai jellegű: meg kell teremteni a biztonságos táplálkozás körülményeit otthon és az otthonon kívül is (nagyszülőknél, óvodában, iskolában, osztálykirándulásokon, nyári táborban stb.). A kisebb, kevésbé tudatos gyermek esetében a szülőnek folyamatosan résen kell lennie, nehogy a gyermek valahol tiltó listás ételt fogadjon el, olyat, ami árt neki.

A diagnózist követően az érintett gyermek családja módosítja a mindennapok rutinját, átalakítja a követett étrendet, változtat a beszerzés és az ételkészítés menetén – mindez időt, figyelmet és anyagi ráfordítást is kíván. Azután jönnek az egyedi döntést igénylő helyzetek: Részt vehet-e a gyerek az iskolai rendezvényen? El lehet engedni az erdei iskolába? Aludhat a barátjánál? Biztosítható számára a biztonságos étrend ezeken a színtereken is? És ha igen, nem lesz-e ezzel mások terhére?

Pszichés hatások

Vajon meddig tart a szülő szükséges óvatossága és egészséges ébersége, és hol kezdődnek az indokolatlan félelmek, a szorongás?

A segítő szakemberek jól tudják: nem elégséges az ételallergia kiváltotta reakciók fizikai kockázatait számba venni: az érzelmi és társadalmi (mellék)hatások is fontosak. Kezelni kell az állapot pszichológiai vonatkozásait is, különös tekintettel a szülők félelmeire, szorongására.

Az első komoly pszichés teher az a felelősség, hogy a gyerek allergéneknek való kitettségére (szakszóval az expozícióra) folyamatosan figyelni kell. Az aggodalom a gyermek biztonságáért, az allergiás reakciók miatt érzett fokozott aggodalom és az esetleges keresztszennyezés miatti szorongás áthatja a felnőttek életét, és a nyugtalanságot az is növeli, hogy az allergiás reakciók súlyossága sokszor kiszámíthatatlan.

Mindeközben – a szülő magatartásától nem függetlenül – maga az allergiás gyermek is megtapasztalja az étellel kapcsolatos pszichés komplikációkat, például társas helyzetekben, ahol „egészséges” gyerekekkel van körülvéve, elszigetelődhet vagy magányosnak érezheti magát, vagy éppen ódzkodhat attól, hogy idegen helyen egyen.

Támogatás, megküzdési módok

Az ételallergiával élő gyermek támogatása mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szülő megtanítja neki, hogyan kerülheti el az allergéneket, illetve mi a teendője súlyos allergiás reakció esetén. Megelőzésről szólva néha egyszerű vagy nem túl bonyolult intézkedésekre – pl. kézmosás, az ételösszetevők alapos vizsgálata, az ételcímkék gondos átolvasása, egyéni allergiaterv követése – kell gondolni. A vészhelyzetre való felkészülés az epinefrin tartalmú autoinjektor helyes használatának elsajátításáig terjedhet.

A nyomasztó felelősség, az érzelmi terhelés sokszor nagyobb hatással van a szülőkre, mint magára az érintett gyermekre. Helyes ezért, ha a szülő pszichológus szakemberhez fordul, aki segít neki szembenézni és megbirkózni a problémákkal.

Az ételallergiákkal járó pszichológiai kihívások felismerése és kezelése nélkülözhetetlen az érintett családok lelki egészségének fenntartásához. Az érzelmi terhet a szakember megértéssel, oktatással, támogatással teszi könnyebbé, egészségesebb, elfogadóbb közeget teremtve az ételallergiával élő gyermek és családja számára.

Néhány jó tanács

Néhány általános eszköz, amivel a szülő hatékonyan tudja támogatni ételallergiás gyermekét:

  • Tájékozódás. A szülő ismerkedjen meg az ételallergiával kapcsolatos információkkal, a tiltott élelmiszerekkel, valamint az allergiás reakciók tüneteivel és kezelésével. A felkészült szülő nyugalmat és biztonságot sugároz, az alapos tudás segít a gyermek állapotának jobb megértésében.
  • Kommunikáció. A szülő tartsa a kapcsolatot az óvodával, iskolával, tájékoztassa az intézményeket a gyermek ételallergiájáról, az általa követett specifikus étrendről, az egyéb igényekről. Győződjön meg róla, hogy az intézmények megteszik a megfelelő lépéseket a gyermek egészségének megóvása érdekében.
  • Oktatás. A szülő tanítsa meg gyermekének, hogyan tudja elkerülni az allergéneket, illetve hogyan kell cselekednie allergiás reakció esetén. A megszerzett ismeretek és a szülői bizalom önbizalmat ad, hogy az érintett gyermek jól kezelje a mindennapos vagy akár a kritikus helyzeteket is.
  • Támogató környezet. Az ételallergiás gyermeket támogató, megértő közeg vegye körül otthon és az iskolában. Beszéljenek nyíltan állapotáról, és kapjon bátorítást, hogy ossza meg bizalommal érzéseit, tapasztalatait, aggodalmait környezetével.
  • Kapcsolódás sorstársakhoz, támogató csoportokhoz. Keressen a szülő olyan csoportokat vagy online fórumokat, ahol más ételallergiás gyermekek szüleivel kommunikálhat. Az információk és tapasztalatok megosztása segít az új ismeretek megszerzésében, a jó gyakorlatok alkalmazásában és az érzelmek kezelésében.
  • Rendszeres konzultáció szakemberrel. Az ételallergia felismerésében és kezelésében, valamint a megfelelő étrend összeállításában a gyermekgyógyász, az allergológus és a dietetikus az illetékes, a lelki megküzdéshez pszichológustól, szakpszichológustól kérhet tanácsadást a szülő önmaga és gyermeke számára. A rendszeres ellenőrzések és konzultációk segítik a gyermek megfelelő táplálkozását és testi jólétét, az érintett és környezete lelki egészségét. Az ételallergiával kapcsolatos információk birtokában a szülő fölösleges szorongások és félelmek nélkül tudja megadni gyermekének a szükséges segítséget és támogatást.

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább