A krónikus stressz és akut stressz: mi a különbség és melyik milyen következményekkel jár

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik-, de nem kizárólagos kiváltó oka a krónikus stressz, amely megegyezik más elismert kockázati tényezőkkel, mint például a dohányzás, a megnövekedett zsírsavkoncentráció a vérben, a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel. Elsőnek fontos megkülönböztetni a stressz típusát, ami lehet akut vagy krónikus. Az akut stressz átmeneti emelkedett vérnyomást okoz. A stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami növeli a vérnyomást, de nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az ismételt akut stressz magas vérnyomás kialakulásához vezetne (a magas vérnyomás az egyik fő tényező, amely szívkoszorúér-betegséget és stroke-ot okozhat). Az akut stresszt viszonylag könnyen ki lehet heverni – az egyszerű relaxációs technikák gyorsan tudnak működni, oldják a stressz reakciót. Az ismétlődő akut stressz azonban nagyobb mértékben megterhelheti a szervezetet. A különböző akut stressztényezők többszöri előfordulása vagy ugyanazon akut stresszfaktorok ismételt megtapasztalása krónikus stresszállapotot eredményezhet, amikor a szervezet stresszválasza folyamatosan lép működésbe.

A szorongás és a szív- és érrendszeri rendellenességek között is egyértelmű kapcsolat van. A szorongás stresszhormonok felszabadulását okozza a szervezetben. Ezek a hormonok viszont a szívritmus emelkedését és az erek szűkülését váltják ki. Mindkét változás hatására a vérnyomás emelkedik, gyakran drámai mértékben.

Az egészségpszichológus szerepe a stresszkezelésben

Helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés biztosítása és a stresszes helyzetek kezelése – mindegyiknek jelentős szerepe van a kezelésben, emiatt fontos, hogy legyen egy stresszkezelési tervünk, aminek kialakításában és végrehajtásában segíthet az egészségpszichológus. (Komplex egészségpszichológiai konzultáció keretében is.

A szívrohamhoz, illetve stroke-hoz vezető út….

A krónikus stressz; a folyamatos, tartós stresszhatásnak való folyamatos kitettség nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható a tartós vérnyomás-emelkedéssel és a magas vérnyomás kialakulásával. A stressz hatására a szív erősebben dolgozik, emelkedik a vérnyomás (hipertónia), valamint a vér cukor- és zsírszintje is megnő. Ezek a tényezők növelik a szívrohamot vagy stroke-ot okozó vérrögök kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor, bár a stressz összefügg, de nem bizonyítottan független kockázati tényezője a stroke-nak, fontos megjegyezni, hogy a stressz a stroke több, már bizonyított kockázati tényezőjével, például a magas vérnyomással is összefügg. A stresszel szembeni magas kardiovaszkuláris reakcióképesség a genetikai tényezők (családi előzmények) és a környezet (a stresszforrásnak való kitettség gyakorisága) közötti kölcsönhatáson múlik. Például, a munkával kapcsolatos stressz, a párkapcsolati stressz, valamint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (SES) egyértelműen összefüggést mutat a magas vérnyomással. A Harvard orvosi egyetem által vezetett kutatás kimutatta az állandó stressznek az agyra, pontosabban az amygdalára, gyakorolt hatása magyarázza a szívroham fokozott kockázatát. Az amygdala (vagy mandulamag, amely mélyen az agy mediális temporális lebenyében található) az agynak az a része, amely felkészít a harcra vagy menekülésre, és erős érzelmi reakciók hatására aktiválódik. Amikor stresszt tapasztalunk, az amygdala vészjelzést küld a hipotalamusznak (a köztiagynak a talamusz alatti részén található), amely ezt továbbítja a test többi részének a fight or flight response, „küzdj vagy fuss” vészreakcióra. Folyamatosan fennálló stressz esetén az amygdala jelzi a csontvelőnek, hogy termeljen több fehérvérsejtet, ami viszont az artériákra hat, és az artériák gyulladását okozza. Tudjuk, hogy az artériás gyulladás részt vesz abban a folyamatban, amely szívrohamhoz, anginához és stroke-hoz vezet.

A kezeletlen stressz kockázatai

A krónikus stresszt a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjeként lehetne kezelni, amelyet rutinszerűen szűrnek az egészségügyben és hatékonyan kezelnek, mint ahogyan a szív- és érrendszeri betegségek más fő kockázati tényezőit. Bár a stressz a mindennapjaink része, a hosszan tartó, kezeletlenül hagyott stressz olyan mentális és egészségügyi problémákhoz vezet, melyek kezeléséhez időre és figyelemre van szükség.

Az egészségpszichológus segíthet abban, hogy az egyén megtalálja a stressz kezelésének megfelelő módjait, és elinduljon egy egészségesebb élet irányába.

Baráth Emire
pszichológus, alkalmazott egészségpszichológus-jelölt