Neurology
A neurológia szaktudományága a központi idegrendszer – az agy, a gerincvelő és az idegek – betegségeivel, rendellenességeivel, zavaraival foglalkozik. Az idegrendszeri betegségek az egész test működésére kihatnak, és változó, illetve különböző súlyosságú tüneteket okozhatnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják az élet minőségét a mindennapokban.
FIGYELEM! Neurológiai első szakvizsgálataink árából a 2024. november 25. és december 20. közötti időpontokra 5%-os engedményt adunk! A kedvezmény érvényesítéséhez a foglaláskor megjegyzésbe be kell írni: PANORÁMA-ÓÉV.
A neurológus szakorvos feladatai közé tartozhat az olyan neurológiai kórképek és állapotok diagnózisa és terápiája, mint például az agyi sérülések, a stroke, az epilepszia, a migrén és más típusú fejfájások, a Parkinson-kór, a demencia és az Alzheimer-kór, az agydaganatok, ideggyulladások vagy az autizmus és más idegrendszeri problémák.
A neurológia tehát széles területet ölel fel; a Panoráma Poliklinika neurológusai gyakran együttműködnek más szakemberekkel, például sebészekkel, neuropszichológusokkal és fizioterapeutákkal, dietetikusokkal a betegségek megelőzése, diagnosztizálása és kezelése érdekében, továbbá részt vesznek a Fájdalomambulancia munkájában is, ahol – ha a páciens még nem rendelkezik diagnózissal – legtöbbször a neurológiai vizsgálat a belépési pont. A neurológus emellett szomatikus orvosként szerepet kaphat a Panoráma Poliklinika felnőtt-ADHD-diagnosztikai teamjének munkájában is.
A neurológiai (ideggyógyászati) kórképek kivizsgálását és kezelését a Panoráma Poliklinika pesti és budai járóbeteg-szakrendelésén Dr Ágota Magyari neurológus végzi.
Jellemző tünetek
Idegrendszeri rendellenességre utalhatnak az alábbi tünetek – észlelésük esetén tanácsos felkeresni a neurológiai szakrendelést:
- mozgási nehézségek, végtagok gyengesége, végtagok koordinációjának zavara,
- a végtagok, a fej és az arc zsibbadása,
- eltérő intenzitású, tartósan visszatérő fejfájás,
- ismétlődő eszméletvesztés,
- görcsök,
- testszerte jelentkező égő fájdalom vagy érzéketlenség,
- memóriazavar,
- szédülés
- etc.
Érzékszerveket érintő neurológiai tünetek, állapotváltozások:
- megváltozott szaglás,
- látásromlás, homályos látás, kettős látás,
- halláscsökkenés,
- egyensúlyzavar, bizonytalan járás,
- beszédzavar,
- tudatzavar,
- érzékeléskiesés,
- remegés.
Különböző súlyosságú, de mindenképpen kezelendő neurológiai betegségekre utalhatnak a következő fájdalmas tünetek (amiket célszerű „fájdalomnaplóban” rögzíteni – lásd alább):
- fejfájás
- arcidegzsába
- isiász,
- gerinc-, hát- vagy nyaki fájdalom,
- hát- és derékfájást okozó porckorongsérv,
- az agy vérellátásának zavarai.
Kivizsgálandó neurológiai okok állhatnak az alábbi tünetek hátterében is:
- fájdalomcsillapítókra nem reagáló „neuralgiás” fájdalmak,
- feledékenység,
- a gondolkodás, a felfogás és a viselkedés megváltozása,
- egyensúlyzavar,
- a beszédképzés, valamint -értés és a kifejezés zavarai,
- tudatzavarral járó epizódok,
- alvászavarok.
Neurológiai betegségek
Magyarországon a harmadik leggyakoribb betegségcsoport a neurológiai eredetre visszavezethető rendellenességek köre. Elterjedtségük miatt ezek közül kiemelendők:
- stroke, agyvérzés,
- epilepszia,
- sclerosis multiplex,
- demencia és a
- Parkinson-kór.
Sokan keresik fel a szakrendelést, amennyiben céljuk a
- stroke megelőzése vagy gondozása, illetve a
- demencia (időskori elbutulás, szellemi hanyatlás) és a Parkinson-kór gondozása.
A neurológiai okok kiderítésekor az esetleges pszichés tünetek kivizsgálása is fontos része a diagnózisnak!
A kivizsgálás menete
- A neurológiai vizsgálat mindig alapos, és a pontos anamnézis (kórelőzmények) felvételével indul, ahol a korábbi betegségek, terápiák, műtétek és beavatkozások megbeszélése és regisztrálása zajlik. A neurológus szakorvos a családi anamnézisre is rákérdez: van-e az egyenes ági rokonok között hasonló panasszal, diagnosztizált betegséggel élő személy
- Első megjelenés alkalmával célszerű a betegnek korábbi orvosi dokumentációját magával hoznia a szedett gyógyszerek listájával, lehetőség szerint két hétnél nem régebbi vérvételi eredménnyel és minimum egy héten át vezetett vérnyomás- és/vagy fejfájásnaplóval. (A fájdalomnapló vezetésének menetét lásd lejjebb.)
- A panasz megbeszélését fizikális vizsgálat követi, ami a belgyógyászati és a neurológiai státusz rögzítéséből áll.
- Amennyiben szükséges, a kezelőorvos további vizsgálatokat (labordiagnosztika, képalkotó vizsgálat, pl. CT, MR stb.) kérhet a diagnózis tisztázása vagy a megfelelő terápia megválasztása céljából.
- A személyre szabott terápiás javaslatot követően a kontrollvizsgálat megbeszélése zárja a vizsgálatot.
- A neurológiai betegek sok esetben segítségre szorulnak mindennapi tevékenységeik során, illetve egyes kórképekben mozgásuk korlátozott lehet, ezért egy fő hozzátartozó elkísérheti a pácienst a vizsgálatra. Fontos: az ideggyógyászati vizsgálat – különösen az első alkalom – a páciens panaszaitól és a kivizsgálás időigényétől függően elhúzódhat!
Mire jó a fájdalomnapló?
A fájdalomnapló komoly segítség a neurológusnak a pontos diagnózis felállításához. A szakrendelés felkeresését megelőzően a naplót legalább egy héten keresztül kell vezetni az alábbi adatok pontos feljegyzésével:
- A fájdalom pontos helye,
- jelentkezésének ideje,
- hossza,
- jellege (tompa, szúró, ütésszerű, lüktető, „hangyamászás” stb.);
- van-e fájdalmat kiváltó tényező, bevezető vagy kísérő tünet;
- mi váltja ki, mi fokozza, ill. csökkenti a fájdalmat;
- befolyásolja, akadályozza-e a páciens mindennapi tevékenységét a fájdalom (abba kell-e hagyni azt, amit éppen csinált)?
Fájdalomambulanciánkon idegsebészek, neurológus, egészségpszichológus és gyógytornász összehangolt munkája segít a hozzánk fordulók panaszainak enyhítésében, megszüntetésében.
I like it, I share it
