Hiába akartuk otthon hagyni, a gondok velünk jöttek nyaralni

Amikor véget ér a nyár, szeretnénk mindannyian örömmel visszagondolni a napsütötte hónapokban szerzett élményekre. Mégis sokan vannak olyanok, akiknek nem sikerül felhőtlenül boldogoknak lenniük a nyaraláson. Az ismert jelenséget Gajdos Panna PhD, a Panoráma Poliklinika szakpszichológusa elemzi az egészségpszichológia szemszögéből.

Ha a vakáció nem sikerül tökéletesen, “hibás” lehet benne az időjárás, a rosszul megválasztott szállás vagy az elvárásainkat alulmúló ételek. Előfordul azonban, hogy mi magunk tettük tönkre a nyaralást azzal, hogy nem sikerült úgy kikapcsolni, ahogyan azt előre elképzeltük. Hiába tudjuk az eszünkkel, hogy a nyaralás arra való, hogy kipihenjük a dolgos hétköznapok fáradalmait, ez nem megy parancsszóra. Főleg akkor nem, ha nagy nyomás nehezedik ránk a mindennapokban. A nyár elmúltával sokan szembesülnek azzal, hogy a gondok eleresztése nem is olyan könnyű, mint szeretnék.

Egyéni stressztűrés: nekünk meg sem kottyan, más meg belerokkan

A stressz kifejezéssel napi rendszerességgel találkozunk, sőt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, olykor mégis nehéz megfogalmazni, mit jelent pontosan ez a kifejezés. A hozzánk fordulóknak fel szoktuk tenni a kérdést, hogyan definiálnák a stresszt, és bizony sokukon kifog a feladat. Körülírással úgy tudunk fogalmazni, hogy egy-egy stresszhelyzet olyan kihívások elé állít bennünket, amelyek meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásainkat. Ez jól leírja, hogy nincsen olyan objektív mérce, ami egyértelműen meghatározná, hogy pontosan hol a határ. Az ugyanis leginkább az egyéni tűréshatárunktól függ.

Nehezíti a helyzetet, hogy a nagy nyomás alatt állókban gyakran ébred bűntudat azért, mert feszültnek érzik magukat. Óhatatlanul párhuzamot vonnak másokkal: ha azt látják, hogy ők az sajátjuknál megterhelőbb élethelyzeteket is könnyebben viselnek, kudarcként élhetik meg, hogy nekik már a kisebb kihívások is feladják a leckét. Pedig feleslegesen gyötri magát az, aki azt nézegeti, ki hogy reagál a nehéz helyzetekre a környezetében!

Sokszor észre sem vesszük, mekkora a nyomás

A hosszú időn át fennálló, úgynevezett krónikus stresszben az az igazán becsapós, hogy nemcsak feszültségérzés formájában jelentkezhet, hanem akár testi tüneteket – örökös fáradtságot, fejfájást, gyomorgörcsöket, hajhullást stb. – is okozhat, továbbá megakadályozhatja a nyugodt, pihentető alvást is. 

Fontos tudni: ahhoz, hogy a stressz dolgozni kezdjen bennünk, nem feltétlenül kell jelen lennie az azt kiváltó oknak. sok esetben már az is bőven elég, ha gondolunk rá. Vagyis ha munkahelyi konfliktusok vagy felgyülemlett feladatok nehezítik a mindennapjainkat, nemcsak a munkavégzés helyén érezhetjük magunkat rosszul a bőrünkben, hanem akár a nyaralás legszebb pillanataiban is, amikor eszünkbe jut, mi vár majd ránk hazatérve. A nyomasztó gondolatok megjelenhetnek úgynevezett betörő gondolatok formájában, de folyamatosan, már-már észrevétlenül is jelen lehetnek a mindennapjainkban, árnyékot vetve a kikapcsolódásra, lazításra.

Függetlenül attól, hogy közvetlenül találkozunk-e a minket nyomasztó kiváltó okkal, vagy csak gondolati szinten kerülünk vele kapcsolatba, a fiziológiás stresszreakciók ugyanúgy beindulnak testünkben. Elég a kihívást jelentő helyzetre rágondolni, máris szaporábbá válhat a légzés, megemelkedhet a pulzus, szorító érzés jelentkezhet hastájékon, a verejtékezés is beindulhat. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, azaz krónikussá válik, további testi jelek és olyan elhúzódó tünetek alakulhatnak ki, mint a tartósan magas vérnyomás, az immunrendszer gyengülése, a gyulladásos folyamatok fellángolása, a koncentrációs zavarok, valamint a pihenést akadályozó folyamatos éberség. Ez nemcsak a mindennapokat nehezítheti meg, de a várva várt nyaralás is zátonyra futhat miatta.

Láthatatlan stresszforrások

Azok, akik az aktuális nyaralás alkalmával szembesülnek vele először, hogy képtelenek úgy lazítani, mint a korábbi években, valószínűleg megijednek. Az ijedtségen túl sokszor bűntudat is ébred bennük, amiért nem sikerült úgy alakítani a vakációt, ahogy eltervezték. Különösebb aggodalomra azonban nincs ok: tekinthető mindez figyelmeztető jelnek, hogy valamin, például a jelenlegi életritmuson érdemes változtatni. Más szóval nem megijedni kell, hanem megtenni a megfelelő lépéseket: segítséget kérni olyan szakembertől, aki utat mutathat a megoldáshoz.  Gyökeres változást hozhat a nagy nyomás alatt élők mindennapjaiba, ha elsajátítanak valamilyen hatékony relaxációs technikát vagy stresszkezelő módszert.

Számos kliensünk nem tudja konkrétan megfogalmazni, mi áll a folyamatosan érzett feszültség hátterében, egyszerűen csak azt éli meg, hogy nem érzi jól magát a bőrében, állandósult nála egy felpörgött, ugrásra kész állapot. Ha így áll a dolog, a pszichológiai konzultáció feladata, hogy segítsen felderíteni, mi okozhatja a rossz érzést. A közös felderítő munkát követően olyan egyénre szabott stratégiákat lehet kidolgozni, ugyancsak közösen, amelyek hozzájárulnak a lelki egyensúly helyreállításához és fenntartásához.

I like it, I share it

Facebook
LinkedIn
Twitter
WhatsApp
Email

Making appointments

Egyes ellátásainkhoz időpont-egyeztetés szükséges (közvetlen bejelentkezés nem lehetséges). Kérjük, kattintson a gombra, és küldje el elérhetőségeit. Ezt követően telefonon vagy e-mailben felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Related practices

BLOG - PsyhcoLogic

Articles, podcasts

On our PsychoLogic site, you can listen to podcasts and read articles and blogs on topics that we hope will be of interest to you.

Comments are disabled.