Sokszor észre sem vesszük, mekkora rajtunk a nyomás

A hosszú időn át fennálló, úgynevezett krónikus stresszben az az igazán becsapós, hogy nemcsak feszültség-érzés formájában jelentkezhet, hanem akár testi tüneteket (örökös fáradtság, fejfájás, gyomorgörcsök, hajhullás stb.) is okozhat, de útját állhatja a nyugodt, pihentető alvásnak is. “Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy a stressz dolgozni kezdjen bennünk, nem feltétlenül kell jelen lennie az azt kiváltó oknak, sok esetben már az is bőven elég, ha arra gondolunk. Vagyis ha munkahelyi konfliktusok vagy felgyülemlett feladatok nehezítik a mindennapjainkat, nemcsak a munkavégzés helyén érezhetjük magunkat rosszul a bőrünkben, hanem akár a nyaralás legszebb pillanataiban is, amikor eszünkbe jut, hogy mi vár majd ránk a hazatérés után. Ezek a nyomasztó gondolatok megjelenhetnek úgynevezett betörő gondolatok formájában, de folyamatosan, már-már észrevétlenül is jelen lehetnek a mindennapjainkban, árnyékot vetve a kikapcsolódásra, lazításra” – magyarázza az egészségpszichológus.

Függetlenül attól, hogy közvetlenül találkozunk-e a minket nyomasztó kiváltó okkal vagy csak gondolati szinten kerülünk velük kapcsolatba, a testünkben ugyanúgy beindulnak a fiziológiás stresszreakciók. “Elég a kihívást jelentő helyzetre gondolnunk, máris szaporábbá válhat a légzésünk, megemelkedhet a pulzusunk, szorító érzés jelentkezhet a hasunk tájékán és a verejtékezés is beindulhat. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, azaz krónikussá válik, még több testi folyamatra gyakorol hatást és olyan elhúzódó tünetek alakulhatnak ki, mint a tartósan magas vérnyomás, az immunrendszer gyengülése, a gyulladásos folyamatok fellángolása, a koncentrációs zavarok, valamint a pihenés útját álló folyamatos éberség. Ez nemcsak a mindennapokat nehezítheti meg, hanem a várva-várt nyaralás is zátonyra futhat miatta” – tudjuk meg Gajdos Pannától.

Láthatatlan stresszforrások

Azok, akik az idei nyaralás alkalmával szembesültek vele először, hogy képtelenek úgy lazítani, mint a korábbi években, valószínűleg megijedtek, aggodalomra azonban nincs ok, mert ha nem félnek segítséget kérni, a megfelelő szakemberek utat mutatnak a megoldáshoz. “Az ijedtségen túl sokszor bűntudat is ébred az érintettekben, amiért nem sikerül úgy alakítani a vakációt, ahogy eltervezték – ez egy figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy érdemes változtatni a jelenlegi életritmuson, ettől tehát nem megijedni kell, hanem megtenni a megfelelő lépéseket” – részletezi a szakértő, aki szerint gyökeres változást hozhat a nagy nyomás alatt élők mindennapjaiba, ha elsajátítanak például egy hatékony relaxációs technikát vagy stresszkezelő módszert.

Gajdos Panna azt mondja, hogy sok olyan kliense van, aki nem tudja konkrétan megfogalmazni, mi áll a folytonos feszültség-érzés hátterében, egyszerűen csak annyit érzékelnek, hogy nem érzik jól magukat a bőrükben, és állandósult náluk egy ugrásra kész, felpörgetett állapot. Ebben az esetben a szakemberek segítenek felderíteni, hogy mi okozhatja ezt a rossz érzést, majd a közös “felderítő munkát” követően olyan stratégiákat dolgoznak ki, amelyek hozzájárulnak a lelki egyensúly helyreállításához és fenntartásához.