Krónikus betegség a családban
Ha beteg a gyerek…
Az egészségpszichológiára gyakran gondolunk a prevenció és az egészséges életmód összefüggésében – helyesen. Más kérdés, hogy az egészségpszichológus sokszor betegségpszichológus: munkája nélkülözhetetlen azok számára, akik krónikus állapotokkal élnek együtt, és azok számára is, akik a beteg terheiben osztoznak. Sorozatunkban Lepp Klára oszt meg egy-egy történetet, majd az egészségpszichológus szemével elemzi a hasonló élethelyzeteket.
„Anna kétgyermekes édesanya. Nyolcéves kislányánál, Lilinél nemrég súlyos tejallergiát diagnosztizáltak, vagyis az ő esetében a tejtermékek fogyasztása már minimális mennyiségben is súlyos allergiás reakciót okozhat. A diagnózis óta Anna és a család élete gyökeresen megváltozott. Anna minden energiáját lánya étrendjének megtervezésére és a veszélyes helyzetek elkerülésére fordítja, miközben próbálja fenntartani a család normális működését is. Gyakran szorong, kimerültnek érzi magát, és bűntudata is van, amiért nem tud elég figyelmet szentelni másik gyermekének és férjének. Lili testvére, a tizenegy éves Marci gyakran dühös és frusztrált, mert azt érzi, hogy a család teljes figyelme a húgára irányul, az ő szükségletei másodlagossá váltak. Ezek a helyzetek konfliktusokat eredményeznek, és – Anna így érzi! – hosszú távon a család egészségét és stabilitását is veszélyeztetik.”
Minden egész eltörött…
Anna története nem egyedi eset, és persze nem pusztán az ételallergiára vonatkozik: a krónikus betegséggel – például asztmával, allergiákkal (élelmiszer, pollen, állatszőr), ekcémával, cukorbetegséggel (1-es típusú diabétesz), gyulladásos bélbetegségekkel, lisztérzékenységgel (cöliákia) vagy akár elhízással – élő gyermekek családtagjai számos kihívással szembesülnek, a gyermek állapotának kezelése és a mindennapok menedzselése olyan terheket ró minden családtagra, amelyek folyamatosan mentális és érzelmi megterheléssel járnak. Sokan érzik úgy, hogy az életük felbolydult, fenekestül felfordult, „minden egész eltörött”.
Lássuk, szakmai szemmel milyen faktorok játszanak szerepet e nehézségekben. Mindenekelőtt említsük meg a felelősséget és az azzal járó stresszt. A krónikus betegség folyamatos odafigyelést és szervezést igényel, és ebben bizony gyakran előfordul, hogy a szülő útvesztettnek érzi magát. Az ételallergiák esetében a felelősség különösen nyomasztó, hiszen egy apró hiba is súlyos következményekkel járhat. A szülőben a bűntudat is megjelenhet, amiért nem tudta megakadályozni gyermeke betegségét, vagy attól fél, hogy nem képes megfelelően kezelni a helyzetet. E gondolatok szorongást keltenek, tartós feszültséget okoznak.
További bűntudatot és kompenzációs kényszert okozhat a szülőben, ha a beteg gyerek testvérei mellőzöttnek érzik magukat. Tipikusa az is, hogy az egészséges testvérben ambivalens érzések jelennek meg: bűntudat és szomorúság amiatt, hogy nem tud segíteni a testvérén, ugyanakkor harag és a féltékenység, hiszen a beteg gyerekre több figyelem jut, mint őrá. A szülő számára mindezeknek az érzéseknek – és az ezekből fakadó helyzeteknek – a kezelése további terhet jelent.
A társas kapcsolatok ezekben a helyzetekben különösen fontosak. Csakhogy ha beteg gyerek van a családban, a család izolálódhat, mert a krónikus betegséggel kapcsolatos kötelezettségek miatt kevesebb idő jut a barátságok ápolására. Pedig az ő támogatásuk milyen sokat jelentene! A fokozott stresszt sokszor a szülők közötti kapcsolat és kommunikáció is megsínyli, párkapcsolati konfliktusok alakulhatnak ki.
A megküzdés lépései
A gyermek életkora, fejlődési szakaszai jelentős hatással vannak arra, hogy ő és családja hogyan birkózik meg a krónikus állapottal, mennyire éli meg stresszesnek a diagnózist és a betegséget, hogyan reagál a kezelésekre. A kisebbek például gyakran büntetésként élik meg az orvosi beavatkozásokat, idősebb korban az irracionális félelmek és a fenyegetettség érzése csökken. A gyermek pszichés állapotára ugyanakkor a szülők stressz-szintje is jelentős hatással van. Kisgyermekkorban a család megküzdési stratégiái alapvetően határozzák meg a gyermek alkalmazkodását, kamaszkorban a fiatalok fokozatosan már saját megoldásokat dolgoznak ki: formálódó identitását a felnőtté váló embernek folyamatosan össze kell hangolnia a betegségével. A különböző életszakaszokban tehát más és más alkalmazkodási stratégiákra van szükség.
Egészségpszichológusként az a feladatom, hogy segítséget nyújtsak az érintett családok számára. Minden korosztály számára az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő stratégiákat keressük, miközben erősítjük a gyermek és a család jólétét, önbizalmát és együttműködését a betegség kezelése során. Közös célunk, hogy a feladatokkal megbirkózzunk, és megtaláljuk az egyensúlyt ebben a kihívásokkal teli, tartósan nehéz élethelyzetben.
Lássuk, az egészségpszichológia milyen eszközöket kínál ehhez a munkához!
Az első lépés rendszerint a kórkép megértése és a szülő tájékoztatása. Segítek megérteni a betegség vagy az ételallergia természetét és annak pszichológiai hatásait, információt nyújtok a várható érzelmi reakciókról és megküzdési stratégiákról. Amikor az egészségpszichológia pszichoedukációról beszél, ezt a folyamatot kell érteni alatta.
A következő fázisban azon dolgozunk, hogy csökkentsük az érzelmi kimerültséget és a szorongást. Erre stresszkezelési és relaxációs technikák állnak rendelkezésre, amelyek a konzultációk keretében elsajátíthatók, a mindennapokban is alkalmazhatók. Fontos az is, hogy a családtagok hatékony megküzdési stratégiákat használjanak – ilyen az optimista gondolkodás vagy a képesség arra, hogy az ember érzelmi támogatást kérjen. A helyzetek felismerhetők, a stratégiák és technikák alkalmazhatók, ebben nagy segítséget jelent az egészségpszichológiai konzultáció.
A szülővel közösen segíteni tudunk a gyermeknek, hogy megértse és elfogadja állapotát. Szükség esetén terápiát javaslok, ami fejleszti a gyermek önértékelését és megküzdési készségeit, képessé teszi rá, hogy kifejezze érzéseit, feldolgozza élményeit. Ennek során azt is megtanulhatja, hogyan magyarázza el állapotát barátainak, és hogyan kezelje a kényes társas helyzeteket.
A megértésre, az elfogadásra, a megküzdésre és a helyzet kommunikálására azonban nemcsak a betegnek, hanem környezetének, vagyis a szülőknek, a családnak is szüksége van. A szakember abban is segíteni tud, hogy a család támogató közeget találjon magának, például sorstársi csoportokat, amelyekben olyan családokkal, szülőkkel ismerkedhet meg, akik hasonló cipőben járnak.
Helyreállítani az egyensúlyt
Az egészségpszichológia eszközei tehát értékes támogatást nyújtanak azoknak a családoknak, amelyekben valamelyik gyermek krónikus betegséggel él. Segíthetünk megőrizni a család egységét, segíthetünk helyreállítani és fenntartani az egyensúlyt, és ezzel megfelelő életminőséget biztosítani minden érintett számára. A betegség orvosi kezelése mellett – sőt annak érdekében! – létfontosságú a család rezilienciájának és összetartásának erősítése, hogy tagjai hosszú távon is képesek legyenek megbirkózni a nehézségekkel.
I like it, I share it
Making appointments
Egyes ellátásainkhoz időpont-egyeztetés szükséges (közvetlen bejelentkezés nem lehetséges). Kérjük, kattintson a gombra, és küldje el elérhetőségeit. Ezt követően telefonon vagy e-mailben felvesszük Önnel a kapcsolatot.
Related practices
BLOG - PsyhcoLogic
Articles, podcasts
On our PsychoLogic site, you can listen to podcasts and read articles and blogs on topics that we hope will be of interest to you.
Mély víznek két partja: érintkezési pontok manuálterápia és pszichoterápia között
Farkass Lilla manuálterapeutával a Panoráma Poliklinika alapítója, dr. Spányik András pszichoterapeuta szakorvos
Ha beteg a gyerek…
Krónikus betegség a családban. Az egészségpszichológiára gyakran gondolunk a prevenció és az egészséges éle
Gyermek is szenvedhet depressziótól
Gyermek is szenvedhet depressziótól Jóllehet a depresszió részben hasonló tünetekkel jár gyermekkorban, mint a f
ARFID – a régi-új evészavar
ARFID – a régi-új evészavar Ha szülőként úgy érezzük, gyermekünk válogatóssága túlmutat azon, ami még a
Komplex megközelítés a funkcionális gyomor-bél rendszeri kórképek kezelésében
Gajdos Panna PhD egészségpszichológus írása az egyes gyomor-bél rendszeri zavarok legújabb kutatásai alapján, a