A diagnózist követően az érintett gyermek családja módosítja a mindennapok rutinját, átalakítja a követett étrendet, változtat a beszerzés és az ételkészítés menetén – mindez időt, figyelmet és anyagi ráfordítást is kíván. Azután jönnek az egyedi döntést igénylő helyzetek: Részt vehet-e a gyerek az iskolai rendezvényen? El lehet engedni az erdei iskolába? Aludhat a barátjánál? Biztosítható számára a biztonságos étrend ezeken a színtereken is? És ha igen, nem lesz-e ezzel mások terhére?

Pszichés hatások

Vajon meddig tart a szülő szükséges óvatossága és egészséges ébersége, és hol kezdődnek az indokolatlan félelmek, a szorongás?

A segítő szakemberek jól tudják: nem elégséges az ételallergia kiváltotta reakciók fizikai kockázatait számba venni: az érzelmi és társadalmi (mellék)hatások is fontosak. Kezelni kell az állapot pszichológiai vonatkozásait is, különös tekintettel a szülők félelmeire, szorongására.

Az első komoly pszichés teher az a felelősség, hogy a gyerek allergéneknek való kitettségére (szakszóval az expozícióra) folyamatosan figyelni kell. Az aggodalom a gyermek biztonságáért, az allergiás reakciók miatt érzett fokozott aggodalom és az esetleges keresztszennyezés miatti szorongás áthatja a felnőttek életét, és a nyugtalanságot az is növeli, hogy az allergiás reakciók súlyossága sokszor kiszámíthatatlan.

Mindeközben – a szülő magatartásától nem függetlenül – maga az allergiás gyermek is megtapasztalja az étellel kapcsolatos pszichés komplikációkat, például társas helyzetekben, ahol „egészséges” gyerekekkel van körülvéve, elszigetelődhet vagy magányosnak érezheti magát, vagy éppen ódzkodhat attól, hogy idegen helyen egyen.

Támogatás, megküzdési módok

Az ételallergiával élő gyermek támogatása mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szülő megtanítja neki, hogyan kerülheti el az allergéneket, illetve mi a teendője súlyos allergiás reakció esetén. Megelőzésről szólva néha egyszerű vagy nem túl bonyolult intézkedésekre – pl. kézmosás, az ételösszetevők alapos vizsgálata, az ételcímkék gondos átolvasása, egyéni allergiaterv követése – kell gondolni. A vészhelyzetre való felkészülés az epinefrin tartalmú autoinjektor helyes használatának elsajátításáig terjedhet.

A nyomasztó felelősség, az érzelmi terhelés sokszor nagyobb hatással van a szülőkre, mint magára az érintett gyermekre. Helyes ezért, ha a szülő pszichológus szakemberhez fordul, aki segít neki szembenézni és megbirkózni a problémákkal.

Az ételallergiákkal járó pszichológiai kihívások felismerése és kezelése nélkülözhetetlen az érintett családok lelki egészségének fenntartásához. Az érzelmi terhet a szakember megértéssel, oktatással, támogatással teszi könnyebbé, egészségesebb, elfogadóbb közeget teremtve az ételallergiával élő gyermek és családja számára.

Néhány jó tanács

Néhány általános eszköz, amivel a szülő hatékonyan tudja támogatni ételallergiás gyermekét:

• Tájékozódás. A szülő ismerkedjen meg az ételallergiával kapcsolatos információkkal, a tiltott élelmiszerekkel, valamint az allergiás reakciók tüneteivel és kezelésével. A felkészült szülő nyugalmat és biztonságot sugároz, az alapos tudás segít a gyermek állapotának jobb megértésében.
• Kommunikáció. A szülő tartsa a kapcsolatot az óvodával, iskolával, tájékoztassa az intézményeket a gyermek ételallergiájáról, az általa követett specifikus étrendről, az egyéb igényekről. Győződjön meg róla, hogy az intézmények megteszik a megfelelő lépéseket a gyermek egészségének megóvása érdekében.
• Oktatás. A szülő tanítsa meg gyermekének, hogyan tudja elkerülni az allergéneket, illetve hogyan kell cselekednie allergiás reakció esetén. A megszerzett ismeretek és a szülői bizalom önbizalmat ad, hogy az érintett gyermek jól kezelje a mindennapos vagy akár a kritikus helyzeteket is.
• Támogató környezet. Az ételallergiás gyermeket támogató, megértő közeg vegye körül otthon és az iskolában. Beszéljenek nyíltan állapotáról, és kapjon bátorítást, hogy ossza meg bizalommal érzéseit, tapasztalatait, aggodalmait környezetével.
• Kapcsolódás sorstársakhoz, támogató csoportokhoz. Keressen a szülő olyan csoportokat vagy online fórumokat, ahol más ételallergiás gyermekek szüleivel kommunikálhat. Az információk és tapasztalatok megosztása segít az új ismeretek megszerzésében, a jó gyakorlatok alkalmazásában és az érzelmek kezelésében.
• Rendszeres konzultáció szakemberrel. Az ételallergia felismerésében és kezelésében, valamint a megfelelő étrend összeállításában a gyermekgyógyász (gyermekgasztroenterológus), az allergológus és a dietetikus az illetékes, a lelki megküzdéshez pszichológustól (egészségpszichológustól), szakpszichológustól kérhet tanácsadást a szülő önmaga és gyermeke számára. A rendszeres ellenőrzések és konzultációk segítik a gyermek megfelelő táplálkozását és testi jólétét, az érintett és környezete lelki egészségét. Az ételallergiával kapcsolatos információk birtokában a szülő fölösleges szorongások és félelmek nélkül tudja megadni gyermekének a szükséges segítséget és támogatást.