Az egészségszorongás a szakemberek előtt eddig sem volt ismeretlen fogalom, a krónikus betegséggel együtt élők vagy gyakori fájdalommal küzdők körében ugyanis sokszor megfigyelhető – és teljesen érthető is – az egészségi állapot miatti aggódás. A koronavírus-járvány miatt előállt, csaknem egy éve tartó új helyzetben azonban a korábbinál jóval többen szoronganak különféle megbetegedésektől tartva.
Ahogy Gajdos Panna egészségpszichológus mondja, ebben nincs semmi meglepő, a mögöttünk álló hónapokban ugyanis mindannyian fenyegetve érezhetjük az egészségünket – ebben nagy szerepe van egyrészt annak, hogy szinte mindenhonnan a Coviddal kapcsolatos információk áramlanak felénk, másrészt annak, hogy rengetegszer hallhatjuk: „Csak most ne kelljen orvoshoz mennie az embernek!”
Fókuszban a test
A szakértő szerint az elmúlt egy évben az egészségszorongás azokat is utolérhette, akik korábban nem aggódtak túlzottan az egészségükért és nem féltek különösebben attól sem, hogy megfertőződnek a Coviddal. „Azoknál, akiknél eddig is kiemelt figyelem övezte az egészséget, nagy valószínűséggel fokozódott a helyzet” – részletezi Gajdos Panna, majd arra is kitér, hogy mivel jár pontosan az egészségszorongás: „Mivel az eddig megszokott életünkhöz képest jóval több időt töltünk a négy fal között és a korábbinál kevesebb inger ér bennünket, óhatatlan, hogy a figyelmünk beszűkül és befelé irányul. Ilyenkor nem csak gyakrabban pásztázhatjuk a testünket, hanem egyfajta éberség is kialakulhat egy-egy tünetre vagy testi érzetre fókuszálva.”
Az egészségpszichológus munkája során gyakran találkozik olyan krónikus betegekkel, akik aktívan követik a problémájukhoz kapcsolódó Facebook csoportot vagy internetes fórumot, ez azonban – különösen a jelenlegi helyzetben – az előnyök mellett hátrányokat is okozhat. „A segítségnyújtás, a közösség támogató ereje és az információgyűjtés mellett ezek az internetes csoportok akár a félelemkeltés eszközévé is válhatnak. Azok számára, akik rendszeresen követik az itt zajló eseményeket, különösen fontos, hogy meghúzzák azt a bizonyos határt, amelyen túl már megterhelőnek érzik az internetes kommunikációt” – hívja fel a figyelmet Gajdos Panna, aki szerint a tudatos információgyűjtés és -fogyasztás sokat segíthet az egészségszorongás csökkentésében.
Féltjük az egészségünket, de nem merünk orvoshoz menni
Ahogy a szakértőtől megtudjuk, az egészségszorongás sokak esetében olyan, mint a 22-es csapdája: napjainkban a megszokottnál nehezebb TB-alapú egészségügyi ellátáshoz jutni, ugyanakkor a kórházakhoz, orvosi rendelőkhöz is félelem tapad. Az emberek többsége meg van győződve arról, hogy ezeken a helyeken nagy eséllyel elkaphatják a Covidot, ami komoly visszatartó erő. „Ez főleg az idősebb emberekben és a krónikus betegekben fokozhatja a feszültséget – ők azok, akik normál esetben könnyebben ráveszik magukat egy-egy vizsgálatra, illetve szükség esetén kórházba is befekszenek. A mostani helyzetben ők is mérlegelik, hogy mi jelent kisebb kockázatot: orvosi segítséget kérni vagy inkább kivárni?”
Gajdos Panna szerint a krónikus betegséggel élők – akik lassan egy éve úton-útfélen azt hallják, hogy a különösen veszélyeztetettek csoportjába tartoznak – szintén megpróbálnak a lehető legkevesebbszer orvoshoz fordulni, ami sokuknál együtt járhat azzal is, hogy a betegségük kezelését és rendszeres ellenőrzését most nem veszik annyira komolyan, mint korábban. Ez nem azt jelenti, hogy a betegek könnyelműbbé váltak: a kialakult helyzet lelkileg nagyon is megterhelő számukra, az orvoslátogatás azonban fokozott félelmet és óvatosságot vált ki belőlük.
„A jelenlegi helyzetben teljesen elfogadható, ha nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, hiszen komoly nehézségekkel kellett szembenéznünk még akkor is, ha nincs közvetlen érintettségünk a Covid-fertőzésben. A lelkileg megterhelő időszak természetes velejárója, ha azt érezzük, hogy mentális támogatásra van szükségünk még akkor is, ha korábban nem volt példa ilyenre. Előfordulhat, hogy a járványhelyzet olyan kihívásokkal szembesített, amilyenekkel korábban nem találkoztunk, ezek megélése és feldolgozása pedig nehéz lehet. Ezzel egy időben megjelenhet a gyengeség érzése, sőt akár bűntudat is kialakulhat, pedig semmi kivetnivaló nincs abban, ha egyedül nem tudunk megbirkózni a lelki nehézségekkel. A pszichológusok kezében vannak olyan hatékony eszközök, amelyek segíthetnek a megoldásban” – foglalja össze Gajdos Panna.
Ami még jól jöhet
„Akármilyen nehéz, próbáljunk meg mással foglalkozni, igyekezzünk változatos témákat elővenni a családi és baráti beszélgetések során. Keressünk olyan elfoglaltságokat, amelyek hosszabb-rövidebb időre kizökkentenek, és elterelik a figyelmünket” – javasolja az egészségpszichológus azoknak, akik úgy érzik, maguk is érintettek az egészségszorongásban. Gajdos Panna hozzáteszi, hogy egyikünk sincs könnyű helyzetben, mivel szinte mindenhonnan a Coviddal kapcsolatos információk ömlenek ránk: naponta többször hallhatjuk az új megbetegedések és a halálos áldozatok számát, ami egy bizonyos ponton túl nyomasztó lehet. „Sokat segít, ha tudatosan odafigyelünk arra, hogy ezekből a hírekből mennyit engedünk be, és megálljt parancsolunk az interneten keringő szélsőséges megnyilvánulásoknak is” – összegzi a szakértő.
Érdemes ezen kívül elsajátítani és rendszeresen alkalmazni stresszoldásra alkalmas technikákat, relaxációt. „Sokan számoltak be arról, hogy korábban a sportban találták meg a tökéletes feszültséglevezetést, most azonban az edzési lehetőségek is jelentősen korlátozottak. Érdemes szétnézni, hogy milyen online lehetőségek adottak a testmozgásra – a jóga azért is előnyös lehet, mert több olyan elemet tartalmaz, melyek elősegítik a relaxációt. Az otthon végzett gyakorlatok enyhíthetik a felgyülemlett stresszt, akárcsak az online relaxációs programok: ezek hatékonyan segíthetnek, hogy egyensúlyba kerüljön a testre és a lélekre irányuló figyelem” – mondja zárásképp az egészségpszichológus.
Panoráma Poliklinika
