Csecsemőkori csípő ultrahang

Kockázati tényezők, melyek növelik a csípőproblémák kialakulásának esélyét:

• Családi halmozódás
• A baba neme – a lányoknál ugyanis gyakrabban alakul ki csípőficam
• Nagy születési súly
• Helytelen magzati póz az anyaméhben
• Farfekvés
• Ikerszülés
• A szülés várható időpontjánál későbbi világrajövetel
• Tavaszi születés (ezt a gyermekortopédiával foglalkozó könyvek is fontos tényként kezelik)

A csípőficam kialakulása tehát nem csak az örökletes tényezőktől függ, hanem létezik úgynevezett szerzett csípőficam is.

A csecsemőkori csípő ultrahang menete

A vizsgálat fontos részét képezi a szülők kikérdezése a várandósággal, a szüléssel és az esetleges családi halmozódással kapcsolatban. Ezt követi maga az ultrahangos csípőszűrés, ami nem igényel semmilyen előkészületet, rövid ideig tart, fájdalmatlan és veszélytelen.

A szűrővizsgálat során a baba az oldalán fekszik, a szakember pedig a zselével bekent csípőtájat tekinti át ultrahang vizsgálófejjel, alaposan szemügyre véve a csípőízület csontos és porcos elemeit.

Az egyik nyitott tenyerünkbe helyezzük bele a másik öklünket, és zárjuk rá az ujjainkat – pontosan így fogja körül az úgynevezett vápa a baba combcsontjának a fejét. Abban az esetben azonban, ha ez a vápa nem fogja körül kellően a combcsontfejet, sekélyebb a kelleténél, azaz nem zár megfelelően, esetleg teljesen nyitott marad, fennáll a veszélye annak, hogy amikor a baba a 8-10 hónapos kora körül lábra áll, akkor a combcsontja kicsúszik a vápából és kialakul a csípőficam. A vizsgáló orvos a csontos vápának a görbületét méri meg, illetve azt nézi, hogy mennyire fedi be a combcsont fejét a csontos vápához kapcsolódó porcos vápa. Ezek alapján történik a csípőízület különböző stádiumokba való besorolása. Vizsgálat közben a nemzetközileg csípőszűrésre alkalmazott Graf besorolást használjuk.

A csípőficam megelőzése

A korai diagnózis rendkívül fontos, ha ugyanis észleljük a csontos vápa a szokásosnál nagyobb fokú sekélységét, korai beavatkozással csecsemőkorban még annyira „terelgethető” a csontozat, hogy bizonyos eszközökkel – úgynevezett terpeszpelenkával, súlyosabb esetben Pavlik kengyellel – természetes magzati pózban tarthatjuk a baba alsó végtagját néhány hétig, aminek köszönhetően tökéletesen rendbe jöhet a csípőízület. Ez az újszülöttnek semmilyen külön terhet nem okoz, hiszen pont úgy helyezkednek el a lábai, mint az anyaméhben. Ezzel a módszerrel a tényleges csípőficam kialakulása megelőzhető.

Azonban ha később kezdjük meg a rendellenesség kezelését, a jövőben akadályozottá válhat a gyermek mozgása, illetve műtéti beavatkozás válhat szükségessé.

Örömteli, hogy a csecsemőkori csípőszűrésnek – aminek ma már a fizikális vizsgálat mellett kiemelten fontos részét képezi az ultrahang vizsgálat is – köszönhetően napjainkban egyre ritkábban fordul elő későn felismert vagy tévesen diagnosztizált csípőrendellenesség.

Rendelőnk gyermekradiológusa dr. Vanco Ildikó.