PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Crohn-betegség

A Crohn-betegség autoimmun eredetű krónikus bélbetegség, az emésztőrendszer bármelyik részén, de leggyakrabban a vékonybél alsó szakaszán és a vastagbélben okozhat gyulladást. Jellemzője, hogy csak a bélcsatorna egyes szakaszait érinti (a gyulladt szakaszok között egészséges részek lehetnek), és az is, hogy a bélfal teljes szövete betegszik meg – ennyiben a Crohn-betegség alapvetően különbözik a hasonló panaszokkal járó fekélyes vastagbélgyulladástól (colitis ulcerosa), ami a vastagbél nyálkahártyáját érinti.

A gyulladás nyomán a bélben tályogok, szűkületek és összenövések alakulhatnak ki, ezek között szivárgások (sipolyok) jöhetnek létre.

A betegség legtöbbször fiatal felnőtt korban alakul ki, nőkben kissé gyakoribb. Jellemző a genetikai hajlamosság: a családon belüli előfordulás kétszeresére-háromszorosára, de akár ennek sokszorosára is növeli a szindróma megjelenésének kockázatát az egyenes ági leszármazottakban.

Tünetek, szövődmények

A Crohn-betegségnek vannak jellemző és esetleges tünetei. A panaszok közé az alábbiak tartoznak:

  • Gyakori székürítés, véres-nyákos hasmenés.
  • A has alsó részén a beteg sok esetben érez görcsös fájdalmat.
  • Ha a gyulladásos folyamat súlyosbodik, hányinger vagy hányás is jelentkezhet.
  • A krónikus gyulladás miatt a beteg gyakran fáradtnak érzi magát. Ha a betegség a vékonybelet is érinti vagy hosszabb ideje fennáll, a felszívódási zavarok miatt jelentős testsúlyvesztés is bekövetkezhet.
  • A Crohn-betegség a szem és a máj gyulladásos megbetegedésével is együtt járhat, illetve ízületi gyulladás vagy epekövesség formájában is jelentkezhet.

Ha a betegség hosszú időn keresztül fennáll vagy ellátatlan marad, szövődmények alakulhatnak ki:

  • Az érintett területeken tályogok, szűkületek és összenövések, a vastagbélben, különösen a végbélben fertőzésveszélyes sipolyok alakulhatnak ki.
  • A bélrendszeren belüli vérzések vashiányos vérszegénységhez vezethetnek.
  • A betegség megnöveli a bélrendszeri daganatok kockázatát.

Diagnózis

A kórisme felállításának lépései általában a következők:

  • A beteg beszámolója és a családi anamnézis alapján a gasztroenterológus valószínűsíti a krónikus gyulladás jelenlétét a vastagbélben.
  • A Crohn-betegség elkülönítése a többi – akut vagy krónikus – kórós állapottól vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópiával) történik. A végbélen keresztül a vastagbélbe vezetett kamerás eszköz lehetővé teszi a bélfal eltéréseinek szemügyre vételét a szakember számára.
  • A diagnózis a kolonoszkópia során kinyert szövetminta patológiai vizsgálatával erősíthető meg.

A betegség kezelése

A Crohn-betegség komplexitása és lefolyásának súlyossága nemcsak egyénenként, de aszerint is nagy változatosságot mutat, hogy mely bélszakaszok károsodnak. Az is változó, hogy melyik beteg milyen mértékben reagál a gyógyszeres és egyéb terápiákra: ami egyes pácienseknél beválik, másoknál hatástalan maradhat. Ennek megfelelően a sikeres terápia összeállítása szakértelmet, empátiát és körültekintést kíván a gasztroenterológus szakorvos, az együttműködésen kívül türelmet és kitartást a páciens részéről. A lehetséges terápiás eszközök:

  • A gyógyszeres kezelés lehet tüneti (a hasmenés vagy a fájdalmak, görcsök csillapítása), illetve szteroidok szedése a gyulladás csökkentésére vagy immunválaszt elnyomó gyógyszer a betegség ismételt kitörésének megakadályozására.
  • Gyermekkorban a szteroiddal összemérhető hatékonyságú a csak tápszeres kezelés (exkluzív enterális táplálás) ill. adott esetben a speciális Crohnos diéta (Crohn kizárásos diéta, CDED), amit fenntartó kezelésnek is javaslunk a gyógyszeres terápia mellé!
  • Tapasztalatok szerint az egészséges életmód, a dohányzás mellőzése és a jó stresszkezelés segít a betegség tüneteinek enyhítésében.
  • (Sebészi beavatkozásra akkor van szükség – kórházi körülmények között -, ha a bélfalon szűkület, összenövés vagy perforáció alakul ki, ami súlyos következményekkel fenyeget.)

A Crohn-betegség mai tudásunk alapján nem gyógyítható, együtt kell élni vele. Beteg és orvosa számára ugyanakkor minden korábbinál több eszköz áll rendelkezésre a tünetek kezelésére, az elfogadható életminőség kialakítására.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

Hasfájás és társai: funkcionális gyomor-bél rendszeri kórképek gyermekkorban

Már csecsemőkortól ismerünk olyan betegségeket, amelyek bár valódi szervi, azon belül főleg gyomor-bél rendszeri tüneteket okoznak, a kiváltó okot mégsem a bélben kell keresni. Nagyon sok tünet esetében ma már tudottan a megváltozott bél-agy tengely kétirányú kapcsolata áll, amelynek hibás működése többek között pszichoszomatikus jellegű betegségekben is felmerül. Már csecsemő- és kisdedkorban okozhat tüneteket a […]

Tovább

Gyomortükrözés és vastagbéltükrözés gyermekek számára

A gyermekkori gyomor-bél rendszeri (gasztrointesztinális) panaszok egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A panaszok néha életkori sajátosságból fakadnak, vagyis kinőhetőek, máskor azonban komoly, sürgős ellátást igénylő kórképek, pl. fertőzések, gyulladások, illetve egyes esetekben az életvitelt, életminőséget tartósan megváltoztató tartós állapotok – ételallergiák, ételintoleranciák, autoimmun folyamatok – húzódnak meg mögöttük. Az is előfordul, hogy valamilyen […]

Tovább

Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés

Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. „Funkcionális” alatt azt értjük, hogy a megbetegedés és a tünetek mögött nincsen egyértelműen diagnosztizálható szervi eltérés. A szaporodó esetszámok és a kimutatható stresszfaktor arra vall, hogy az IBS civilizációs betegség. Mivel a testi tünetek mögött lelki okok állhatnak, az IBS kezelése komplex […]

Tovább