PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Crohn-betegség

A Crohn-betegség autoimmun eredetű krónikus bélbetegség, az emésztőrendszer bármelyik részén, de leggyakrabban a vékonybél alsó szakaszán és a vastagbélben okozhat gyulladást. Jellemzője, hogy csak a bélcsatorna egyes szakaszait érinti (a gyulladt szakaszok között egészséges részek lehetnek), és az is, hogy a bélfal teljes szövete betegszik meg – ennyiben a Crohn-betegség alapvetően különbözik a hasonló panaszokkal járó fekélyes vastagbélgyulladástól (colitis ulcerosa), ami a vastagbél nyálkahártyáját érinti.

A gyulladás nyomán a bélben tályogok, szűkületek és összenövések alakulhatnak ki, ezek között szivárgások (sipolyok) jöhetnek létre.

Crohn-betegség

A betegség legtöbbször fiatal felnőtt korban alakul ki, nőkben kissé gyakoribb. Jellemző a genetikai hajlamosság: a családon belüli előfordulás kétszeresére-háromszorosára, de akár ennek sokszorosára is növeli a szindróma megjelenésének kockázatát az egyenes ági leszármazottakban.

Tünetek, szövődmények

A Crohn-betegségnek vannak jellemző és esetleges tünetei. A panaszok közé az alábbiak tartoznak:

  • Gyakori székürítés, véres-nyákos hasmenés.
  • A has alsó részén a beteg sok esetben érez görcsös fájdalmat.
  • Ha a gyulladásos folyamat súlyosbodik, hányinger vagy hányás is jelentkezhet.
  • A krónikus gyulladás miatt a beteg gyakran fáradtnak érzi magát. Ha a betegség a vékonybelet is érinti vagy hosszabb ideje fennáll, a felszívódási zavarok miatt jelentős testsúlyvesztés is bekövetkezhet.
  • A Crohn-betegség a szem és a máj gyulladásos megbetegedésével is együtt járhat, illetve ízületi gyulladás vagy epekövesség formájában is jelentkezhet.

Ha a betegség hosszú időn keresztül fennáll vagy ellátatlan marad, szövődmények alakulhatnak ki:

  • Az érintett területeken tályogok, szűkületek és összenövések, a vastagbélben, különösen a végbélben fertőzésveszélyes sipolyok alakulhatnak ki.
  • A bélrendszeren belüli vérzések vashiányos vérszegénységhez vezethetnek.
  • A betegség megnöveli a bélrendszeri daganatok kockázatát.

Diagnózis

A kórisme felállításának lépései általában a következők:

  • A beteg beszámolója és a családi anamnézis alapján a gasztroenterológus valószínűsíti a krónikus gyulladás jelenlétét a vastagbélben.
  • A Crohn-betegség elkülönítése a többi – akut vagy krónikus – kórós állapottól vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópiával) történik. A végbélen keresztül a vastagbélbe vezetett kamerás eszköz lehetővé teszi a bélfal eltéréseinek szemügyre vételét a szakember számára.
  • A diagnózis a kolonoszkópia során kinyert szövetminta patológiai vizsgálatával erősíthető meg.

A betegség kezelése

A Crohn-betegség komplexitása és lefolyásának súlyossága nemcsak egyénenként, de aszerint is nagy változatosságot mutat, hogy mely bélszakaszok károsodnak. Az is változó, hogy melyik beteg milyen mértékben reagál a gyógyszeres és egyéb terápiákra: ami egyes pácienseknél beválik, másoknál hatástalan maradhat. Ennek megfelelően a sikeres terápia összeállítása szakértelmet, empátiát és körültekintést kíván a gasztroenterológus szakorvos, az együttműködésen kívül türelmet és kitartást a páciens részéről. A lehetséges terápiás eszközök:

  • A gyógyszeres kezelés lehet tüneti (a hasmenés vagy a fájdalmak, görcsök csillapítása), illetve szteroidok szedése a gyulladás csökkentésére vagy immunválaszt elnyomó gyógyszer a betegség ismételt kitörésének megakadályozására.
  • Gyermekkorban a szteroiddal összemérhető hatékonyságú a csak tápszeres kezelés (exkluzív enterális táplálás) ill. adott esetben a speciális Crohnos diéta (Crohn kizárásos diéta, CDED), amit fenntartó kezelésnek is javaslunk a gyógyszeres terápia mellé!
  • Tapasztalatok szerint az egészséges életmód, a dohányzás mellőzése és a jó stresszkezelés segít a betegség tüneteinek enyhítésében.
  • (Sebészi beavatkozásra akkor van szükség – kórházi körülmények között -, ha a bélfalon szűkület, összenövés vagy perforáció alakul ki, ami súlyos következményekkel fenyeget.)

A Crohn-betegség mai tudásunk alapján nem gyógyítható, együtt kell élni vele. Beteg és orvosa számára ugyanakkor minden korábbinál több eszköz áll rendelkezésre a tünetek kezelésére, az elfogadható életminőség kialakítására.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább