Rangos, amerikai orvosi online szaklapban jelent meg a Panoráma Poliklinika, valamit az ELTE Társadalomtudományi és Pedagógia Pszichológia karok munkatársainak közös írása. A közös (PhD) kutatás keretében készült vizsgálat arra kereste a választ: hogyan hatott a világjárványban teljesített küzdelem az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók, nővérek) mentális egészségére.
(Fotó: Móricz-Sabján Simon – képsorozata egy budapesti kórház COVID osztályán készült a világjárvány második hullámában)
A kutatás során 2087 egészségügyi dolgozó (orvosok, nővérek, szakszemélyzet) bevonásával a munkahelyi stressz szintjét vizsgálták a COVID-19-hez kapcsolódó objektív (elhelyezés, frontline munkavégzés) valamint szubjektív munkatényezők (bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, munkaterhelés), és az észlelt stressz, a munkahelyi stressz, a kiégés és a depresszió tükrében a COVID-19 világjárvány második és harmadik hulláma között Magyarországon.
A tanulmány, korábbi kutatásokra és mérésekre alapozva indul ki abból a megállapításból, hogy a munkahelyi stressz szignifikánsan magasabb az egészségügyi dolgozók körében, mint az általános népességben. Ugyancsak ismert tény, hogy a megnövekedett munkahelyi stressz összefüggésbe hozható a kiégési szindrómával és a depresszióval.
A fertőző betegségek kitörése és terjedése során – így a COVID 19 világjárvány idején is – az egészségügyi szakemberek nemcsak a járványfertőzéssel szemben vannak kitéve kivételesen nagy rizikónak, de a megnövekedett munkaterhek miatt a stresszel, kiégéssel és depresszióval járó megbetegedésekkel és tünetekkel szemben is.
A kutatás eredményei szerint a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó objektív tényezők (elhelyezés, frontline munkavégzés) nem jelezték előre közvetlenül a stresszt, a kiégést és a depressziót, azonban a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság érzése a munkahelyi – koronavírus járvány okozta- helyzettel kapcsolatban szignifikáns, közepes erősségű összesített hatást fejtett ki (a stressz közvetítő hatását is figyelembe véve) a kiégésre és a depresszióra.
A tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban jelent meg, angol nyelven:
“Subjective COVID-19-related work factors predict stress, burnout, and depression among healthcare workers during the COVID-19 pandemic but not objective factors”
Szerzői az ELTE PPK és részéről Demetrovics Zsolt, Spányik András (Panoráma Polklinika), és Rigó Adrienn; az ELTE TáTK oktatói közül Simon Dávid, valamint Mark D. Griffiths, a Nottingham Trent University kutatója.
A cikk eredeti nyelvan az alábbi linken érhető el:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0270156
Örömmel adjuk hírül a kutatási eredmény megjelenését az amerikai, neves szaklap hasábjain.
Panoráma Poliklinika
