Cöliákia: a lisztérzékenység betegsége
A cöliákia, más néven lisztérzékenység autoimmun betegség, ami a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladásával jár. A betegség oka a szervezet intoleranciája a legtöbb kalászos gabonafélében (búzában, árpában, rozsban) előforduló glutén egyik fehérje-összetevőjével szemben. A szóban forgó fehérje a vékonybélben termelődő saját fehérjékkel olyan molekulákat hoz létre, amelyeket az immunrendszer antigénként azonosít, és kéretlen immunválaszt ad a vélt betolakodó megsemmisítésére.
Az immunreakció a táplálék felszívódásában kulcsszerepet játszó bélbolyhok pusztulásához vezet, a tápanyagok felszívódása csökken, az alultápláltság mellett a szervezet nem jut hozzá a létfontosságú vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz – a vashiány például vérszegénységhez, a kalciumhiány csontritkuláshoz vezet, stb. A tapasztalatok szerint a cöliákiával élőknek emellett gyakrabban vannak neurológiai problémái (pl. egyensúlyzavar, migrén, epilepszia), és fogékonyabbak más autoimmun megbetegedésekre is (pl. I-es típusú diabétesz, pajzsmirigygyulladás).
A lisztérzékenység számos más autoimmun betegséghez hasonlóan – jelenlegi tudásunk szerint – kezelhető, karbantartható, de gyógyítani nem lehet.
A gluténérzékenység kialakulása és tünetei
A cöliákia kialakulásában jelenlegi tudásunk szerint főszerepet játszanak az örökölt genetikai tényezők, de környezeti ártalmak, például fertőzések vagy stressz is kiválthatja a betegség tüneteit. A kórós folyamat bármilyen életkorban – gyerekben, felnőttben – elindulhat, és ha egyszer elindult, nem szűnik meg.
A lisztérzékenység súlyossága és tünetei változatosak lehetnek. A betegek egy része panaszmentesen él, mások súlyos tüneteket tapasztalnak. A jellemző tünetek közé tartozik
- a hasi fájdalom,
- a puffadás,
- a krónikus hasmenés (vagy gyerekkorban gyakran székrekedés),
- a kóros fogyás és a
- tápanyaghiányhoz kapcsolódó panaszok, betegségek.
A betegség diagnosztizálása
A cöliákia diagnózisához a gasztroenterológusnak a következő eszközök állnak rendelkezésére:
- a genetikai háttér feltérképezésére a szakorvos kikérdezi páciensét (előfordult-e lisztérzékenység a felmenők körében?);
- a beteget vérszérumvizsgálatra utalja be (labordiagnosztikai úton megállapítható, megtalálható-e a vérben a cöliákiára jellemző ellenanyag);
- a cöliákia diagnózisa vékonybél-biopsziával (felső endoszkópos szövetmintavétellel) erősíthető meg kétséget kizáróan (de gyerekkorban elégséges lehet a vérvétel is).
Ha a tünetek nyomán a cöliákia gyanúját a szerológia vizsgálat megerősíti, orvos és beteg a gluténmentes diéta haladéktalan megkezdéséről dönt az emésztőrendszer további károsodásának, illetve a súlyos szövődményes betegségek kialakulásának megelőzése érdekében.
A cöliákia kezelése
A cöliákia kezelésének egyetlen ismert módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. Az érintettnek teljesen el kell hagynia a gluténtartalmú gabonaféléket tartalmazó ételeket és italokat. A diéta megkezdése rövid időn belül enyhíti a tüneteket, segít a vékonybél nyálkahártyájának regenerálódásában.
Az előírt étrend más a felépülés időszakában – ekkor a kialakult hiánytüneteket is csillapítani kell – és a későbbiekben, amikor a bél működése már helyreállt. A beteg számára legkedvezőbb gluténmentes étrend kialakításába a gasztroenterológus mellett célszerű dietetikust bevonni, aki további szempontokat – pl. a beteg alkata, általános állapota vagy egyéb betegségei – is mérlegel.
A cöliákiával diagnosztizált ember gyökeres életmódváltáson esik át. A diéta megszegése esetén a tünetek visszatérnek, ezért a betegnek folyamatosan és gondosan ellenőriznie kell a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek összetevőit. Súlyos esetben a minimális gluténtartalom is kerülendő, vagyis az elfogyasztott élelmiszer nyomokban sem tartalmazhat glutént.
A betegséggel járó krónikus fájdalom, a táplálkozással kapcsolatos félelmek, a diagnózist követően a kényszerű életmódváltás stresszel, szorongással, pszichoszomatikus tünetekkel járhat. Ilyen esetekben a pszichoterápia helyesen megválasztott formája segíthet a páciensnek az életminőség teljes körű helyreállításában.
A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.
Tetszik, megosztom:
Kapcsolódó szolgáltatások
A PszichoLogic oldalon podcastokat hallgathatnak és cikkeket, blogokat olvashatnak olyan témákról, amelyek reményeink szerint Önöket is érdekelni fogják.
Ételallergiás gyermek – szorongó szülő?
A gyermek ételallergiája alaposan felforgatja a családok életét. Súlyos allergia esetén mindenképpen el kell ker
Mire szolgál a HELIPROBE kilégzéses teszt?
A Helicobacter pylori baktérium fertőzése gyomorhurutot vagy gyomor- és nyombélfekélyt okozhat, aminek jellemző t
Mire valók a H2-kilégzéses tesztek?
A hasi diszkomfortérzés, fájdalom, puffadás, gázképződés, szélgörcsök, hasmenés vagy székrekedés, a korai
A pszichoszomatika útvesztői, azaz a gyermekorvos és pszichológus találkozása
A gyermekkori hasfájás a leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermek-gasztroenterológiai kórkép, melynek számos
Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés
Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszer
