PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Cöliákia: a lisztérzékenység betegsége

A cöliákia, más néven lisztérzékenység autoimmun betegség, ami a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladásával jár. A betegség oka a szervezet intoleranciája a legtöbb kalászos gabonafélében (búzában, árpában, rozsban) előforduló glutén egyik fehérje-összetevőjével szemben. A szóban forgó fehérje a vékonybélben termelődő saját fehérjékkel olyan molekulákat hoz létre, amelyeket az immunrendszer antigénként azonosít, és kéretlen immunválaszt ad a vélt betolakodó megsemmisítésére.

A cöliákia, más néven lisztérzékenység autoimmun betegség, ami a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladásával jár.

Az immunreakció a táplálék felszívódásában kulcsszerepet játszó bélbolyhok pusztulásához vezet, a tápanyagok felszívódása csökken, az alultápláltság mellett a szervezet nem jut hozzá a létfontosságú vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz – a vashiány például vérszegénységhez, a kalciumhiány csontritkuláshoz vezet, stb. A tapasztalatok szerint  a cöliákiával élőknek emellett gyakrabban vannak neurológiai problémái (pl. egyensúlyzavar, migrén, epilepszia), és fogékonyabbak más autoimmun megbetegedésekre is (pl. I-es típusú diabétesz, pajzsmirigygyulladás).

A lisztérzékenység számos más autoimmun betegséghez hasonlóan – jelenlegi tudásunk szerint – kezelhető, karbantartható, de gyógyítani nem lehet.

A gluténérzékenység kialakulása és tünetei

A cöliákia kialakulásában jelenlegi tudásunk szerint főszerepet játszanak az örökölt genetikai tényezők, de környezeti ártalmak, például fertőzések vagy stressz is kiválthatja a betegség tüneteit. A kórós folyamat bármilyen életkorban – gyerekben, felnőttben – elindulhat, és ha egyszer elindult, nem szűnik meg.

A lisztérzékenység súlyossága és tünetei változatosak lehetnek. A betegek egy része panaszmentesen él, mások súlyos tüneteket tapasztalnak. A jellemző tünetek közé tartozik

  • a hasi fájdalom,
  • a puffadás,
  • a krónikus hasmenés (vagy gyerekkorban gyakran székrekedés),
  • a kóros fogyás és a
  • tápanyaghiányhoz kapcsolódó panaszok, betegségek.

A betegség diagnosztizálása

A cöliákia diagnózisához a gasztroenterológusnak a következő eszközök állnak rendelkezésére:

  • a genetikai háttér feltérképezésére a szakorvos kikérdezi páciensét (előfordult-e lisztérzékenység a felmenők körében?);
  • a beteget vérszérumvizsgálatra utalja be (labordiagnosztikai úton megállapítható, megtalálható-e a vérben a cöliákiára jellemző ellenanyag);
  • a cöliákia diagnózisa vékonybél-biopsziával (felső endoszkópos szövetmintavétellel) erősíthető meg kétséget kizáróan (de gyerekkorban elégséges lehet a vérvétel is).

Ha a tünetek nyomán a cöliákia gyanúját a szerológia vizsgálat megerősíti, orvos és beteg a gluténmentes diéta haladéktalan megkezdéséről dönt az emésztőrendszer további károsodásának, illetve a súlyos szövődményes betegségek kialakulásának megelőzése érdekében.

A cöliákia kezelése

A cöliákia kezelésének egyetlen ismert módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. Az érintettnek teljesen el kell hagynia a gluténtartalmú gabonaféléket tartalmazó ételeket és italokat. A diéta megkezdése rövid időn belül enyhíti a tüneteket, segít a vékonybél nyálkahártyájának regenerálódásában.

Az előírt étrend más a felépülés időszakában – ekkor a kialakult hiánytüneteket is csillapítani kell – és a későbbiekben, amikor a bél működése már helyreállt. A beteg számára legkedvezőbb gluténmentes étrend kialakításába a gasztroenterológus mellett célszerű dietetikust bevonni, aki további szempontokat – pl. a beteg alkata, általános állapota vagy egyéb betegségei – is mérlegel.

A cöliákiával diagnosztizált ember gyökeres életmódváltáson esik át. A diéta megszegése esetén a tünetek visszatérnek, ezért a betegnek folyamatosan és gondosan ellenőriznie kell a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek összetevőit. Súlyos esetben a minimális gluténtartalom is kerülendő, vagyis az elfogyasztott élelmiszer nyomokban sem tartalmazhat glutént.

A betegséggel járó krónikus fájdalom, a táplálkozással kapcsolatos félelmek, a diagnózist követően a kényszerű életmódváltás stresszel, szorongással, pszichoszomatikus tünetekkel járhat. Ilyen esetekben a pszichoterápia helyesen megválasztott formája segíthet a páciensnek az életminőség teljes körű helyreállításában.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább