PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

Az epeutak betegségei

Az epehólyag és az epevezetékek fontos szerepet játszanak emésztőrendszerünkben. A has jobb oldalán, a máj alatt található epehólyag az epe tárolásáért, az epevezetékek az epe vékonybélbe történő továbbításáért felelősek. Az epe elsődleges feladata a zsírok lebontása az emésztés során.

Az epehólyag és epevezetékek fontosabb betegségei:

  • Az epekövesség azt jelenti, hogy az epehólyagban kemény kövek képződnek, amelyek epehólyag-gyulladást és görcsökkel járó elzáródást okozhatnak;
  • az epehólyag-gyulladásnak van akut és krónikus formája is.
  • Az epehólyagban jó- és rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak.
  • Az epevezetékek gyulladása, ami általában az epekövesség miatt alakul ki, súlyos fertőzéshez vezethet, sőt
  • elzáródást, epepangást, sárgaságot okozhat.
  • Megemlítendő még az epeúti szűkület és a Vater-papilla (az epevezeték csatlakozási helye a patkóbélbe) elváltozásai, valamint
  • az epeutakat érintő (nehezen felismerhető) daganatok.

Az európai népesség 15 százaléka epekőhordozó, de az érintettek háromnegyede tünetmentes marad. Az epekő előfordulása bizonyos krónikus betegségekkel élőkben – pl. Crohn-betegség, májzsugorodás, diabétesz – lényegesen gyakoribb.

Tünetek, szövődmények

Az epekövesség önmagában panaszmentes lehet, a tünetek akkor jelentkeznek, ha a kövek elzáródást okoznak (epegörcs), vagy ha az epehólyag begyullad. A legjellemzőbb tünet:

  • Görcsös, gyakran szétsugárzó jobb felhasi fájdalom étkezés – főleg zsíros ételek fogyasztása – után.

Az epehólyag heveny gyulladására vall

  • a hányinger és a hányás,
  • a láz,
  • a bőrön, a szemfehérjén, a nyálkahártyákon mutatkozó sárgaság,
  • sötétre váltó vizelet, világossá váló széklet.

A bőr sárgasága és a vizelet elbarnulása már életet veszélyeztető állapotra is utalhat, amennyiben a kövek az epevezetékbe kerülve elzáródást idéznek elő, a pangó epe felülfertőződik és epeútgyulladást okoz.

Az epe kövesség miatt nehezített áramlása az epeutak gyulladása mellett további szövődményekkel járhat: ilyen a májtályog, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás.

Epeúti szűkület és következményei létrejöhetnek immunrendszeri rendellenesség vagy daganatos elváltozás miatt is. Epehólyagrák zömmel időskorban (60 év felett) alakul ki, nőkben gyakoribb, mint férfiakban. Az epekövesség és a heveny vagy idült epehólyag-gyulladás hajlamosító tényezőnek számít. A rosszindulatú elváltozás korai felismerése jellegzetes tünetek híján nehéz, a daganat gyorsan áttéteket képez az emésztőrendszerben.

Epebántalmak diagnózisa és kezelése

A diagnosztikai folyamat nemcsak a különféle epeúti rendellenességek elhatárolására alkalmas, hanem az egyéb eredetű, de sokszor nagyon hasonló tünetekkel járó betegségek kizárására is – ilyen például a hasnyálmirigy-gyulladás, a vakbélgyulladás vagy akár a hátsó fali szívinfarktus. A diagnosztikában a következő lépések a szokásosak:

  • A gasztroenterológus a páciens tünetei alapján tapintásos vizsgálatot végez.
  • A máj és az epe hasi ultrahanggal tekinthető át, a kövesség ezzel az eszközzel egyértelműen megállapítható.
  • Az epeúti kövesség és az elzáródás helye felderíthető endoszkópos epeútfestéssel is, aminek során lehetőség nyílhat a kő eltávolítására is.
  • A rendellenesség pontos meghatározásában, illetve előrehaladottságának megállapításában a vérvételes labordiagnosztikai vizsgálat segít.

Az epekövek eltávolítását nagyban megkönnyítette a laparoszkópos (hastükrözéses) technika elterjedése. A fájdalmakat okozó köves epehólyag műtéti eltávolítása, mivel hiányához az emésztőrendszer viszonylag gyorsan alkalmazkodik, számos esetben indokolt lehet. A műtét mellett szól annak tervezhető volta. Súlyos heveny gyulladás esetén az epehólyag az első 48 órában távolítható el műtéti úton. Ebből az időablakból kicsúszva először gyógyszeres kezeléssel meg kell szüntetni a gyulladást.

Az epebántalmak megelőzésére hatékony recept nincs a kezünkben. A zsírdús étrend, illetve az elhízás mindenképpen kerülendő.

Hasfájás és társai: funkcionális gyomor-bél rendszeri kórképek gyermekkorban

Már csecsemőkortól ismerünk olyan betegségeket, amelyek bár valódi szervi, azon belül főleg gyomor-bél rendszeri tüneteket okoznak, a kiváltó okot mégsem a bélben kell keresni. Nagyon sok tünet esetében ma már tudottan a megváltozott bél-agy tengely kétirányú kapcsolata áll, amelynek hibás működése többek között pszichoszomatikus jellegű betegségekben is felmerül. Már csecsemő- és kisdedkorban okozhat tüneteket a […]

Tovább

Gyomortükrözés és vastagbéltükrözés gyermekek számára

A gyermekkori gyomor-bél rendszeri (gasztrointesztinális) panaszok egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A panaszok néha életkori sajátosságból fakadnak, vagyis kinőhetőek, máskor azonban komoly, sürgős ellátást igénylő kórképek, pl. fertőzések, gyulladások, illetve egyes esetekben az életvitelt, életminőséget tartósan megváltoztató tartós állapotok – ételallergiák, ételintoleranciák, autoimmun folyamatok – húzódnak meg mögöttük. Az is előfordul, hogy valamilyen […]

Tovább

Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés

Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. „Funkcionális” alatt azt értjük, hogy a megbetegedés és a tünetek mögött nincsen egyértelműen diagnosztizálható szervi eltérés. A szaporodó esetszámok és a kimutatható stresszfaktor arra vall, hogy az IBS civilizációs betegség. Mivel a testi tünetek mögött lelki okok állhatnak, az IBS kezelése komplex […]

Tovább