Az epehólyag és az epevezetékek fontos szerepet játszanak emésztőrendszerünkben. A has jobb oldalán, a máj alatt található epehólyag az epe tárolásáért, az epevezetékek az epe vékonybélbe történő továbbításáért felelősek. Az epe elsődleges feladata a zsírok lebontása az emésztés során.
Az epehólyag és epevezetékek fontosabb betegségei:
- Az epekövesség azt jelenti, hogy az epehólyagban kemény kövek képződnek, amelyek epehólyag-gyulladást és görcsökkel járó elzáródást okozhatnak;
- az epehólyag-gyulladásnak van akut és krónikus formája is.
- Az epehólyagban jó- és rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak.
- Az epevezetékek gyulladása, ami általában az epekövesség miatt alakul ki, súlyos fertőzéshez vezethet, sőt
- elzáródást, epepangást, sárgaságot okozhat.
- Megemlítendő még az epeúti szűkület és a Vater-papilla (az epevezeték csatlakozási helye a patkóbélbe) elváltozásai, valamint
- az epeutakat érintő (nehezen felismerhető) daganatok.
Az európai népesség 15 százaléka epekőhordozó, de az érintettek háromnegyede tünetmentes marad. Az epekő előfordulása bizonyos krónikus betegségekkel élőkben – pl. Crohn-betegség, májzsugorodás, diabétesz – lényegesen gyakoribb.
Tünetek, szövődmények
Az epekövesség önmagában panaszmentes lehet, a tünetek akkor jelentkeznek, ha a kövek elzáródást okoznak (epegörcs), vagy ha az epehólyag begyullad. A legjellemzőbb tünet:
- Görcsös, gyakran szétsugárzó jobb felhasi fájdalom étkezés – főleg zsíros ételek fogyasztása – után.
Az epehólyag heveny gyulladására vall
- a hányinger és a hányás,
- a láz,
- a bőrön, a szemfehérjén, a nyálkahártyákon mutatkozó sárgaság,
- sötétre váltó vizelet, világossá váló széklet.
A bőr sárgasága és a vizelet elbarnulása már életet veszélyeztető állapotra is utalhat, amennyiben a kövek az epevezetékbe kerülve elzáródást idéznek elő, a pangó epe felülfertőződik és epeútgyulladást okoz.
Az epe kövesség miatt nehezített áramlása az epeutak gyulladása mellett további szövődményekkel járhat: ilyen a májtályog, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás.
Epeúti szűkület és következményei létrejöhetnek immunrendszeri rendellenesség vagy daganatos elváltozás miatt is. Epehólyagrák zömmel időskorban (60 év felett) alakul ki, nőkben gyakoribb, mint férfiakban. Az epekövesség és a heveny vagy idült epehólyag-gyulladás hajlamosító tényezőnek számít. A rosszindulatú elváltozás korai felismerése jellegzetes tünetek híján nehéz, a daganat gyorsan áttéteket képez az emésztőrendszerben.
Epebántalmak diagnózisa és kezelése
A diagnosztikai folyamat nemcsak a különféle epeúti rendellenességek elhatárolására alkalmas, hanem az egyéb eredetű, de sokszor nagyon hasonló tünetekkel járó betegségek kizárására is – ilyen például a hasnyálmirigy-gyulladás, a vakbélgyulladás vagy akár a hátsó fali szívinfarktus. A diagnosztikában a következő lépések a szokásosak:
- A gasztroenterológus a páciens tünetei alapján tapintásos vizsgálatot végez.
- A máj és az epe hasi ultrahanggal tekinthető át, a kövesség ezzel az eszközzel egyértelműen megállapítható.
- Az epeúti kövesség és az elzáródás helye felderíthető endoszkópos epeútfestéssel is, aminek során lehetőség nyílhat a kő eltávolítására is.
- A rendellenesség pontos meghatározásában, illetve előrehaladottságának megállapításában a vérvételes labordiagnosztikai vizsgálat segít.
Az epekövek eltávolítását nagyban megkönnyítette a laparoszkópos (hastükrözéses) technika elterjedése. A fájdalmakat okozó köves epehólyag műtéti eltávolítása, mivel hiányához az emésztőrendszer viszonylag gyorsan alkalmazkodik, számos esetben indokolt lehet. A műtét mellett szól annak tervezhető volta. Súlyos heveny gyulladás esetén az epehólyag az első 48 órában távolítható el műtéti úton. Ebből az időablakból kicsúszva először gyógyszeres kezeléssel meg kell szüntetni a gyulladást.
Az epebántalmak megelőzésére hatékony recept nincs a kezünkben. A zsírdús étrend, illetve az elhízás mindenképpen kerülendő.
