ARFID – az új evészavar
Ha szülőként úgy érezzük, a gyermekünk válogatóssága túlmutat azon, ami még a normál fejlődésmenetbe illeszkedik, nagyon kevés ételt fogad el, és nem hajlandó megkóstolni újakat, akkor elképzelhető, hogy a rövidített szakmai nevén ARFID-dal állunk szemben, amely elkerülő korlátozó táplálékbeviteli zavart jelent. Ha a megszokott praktikák: például sokféle étel kínálgatása, vagy az elérhetővé tett különféle ételek, amelyeket reményeink szerint előbb-utóbb majd megkóstol, vagy „az óvodában, iskolában többféle ételt megeszik, mint otthon” változat nem működnek, az szintén utalhat az említett táplálkozási zavarra. Cikkünkben arra helyezzük a hangsúlyt, mit tehet ekkor a szülő, hogyan segíthetünk ezen a helyzeten? Demetrovics Orsolya írása.
ARFID-az új diagnózis mozaik szava
Az ARFID az angol Avoidant Restrictive Food Intake Disorder szavakból származó mozaikszó, amit magyarul elkerülő korlátozó táplálékbeviteli zavarnak nevezünk. A diagnózis 2013-ban került bele a DSM-5-be, ami a mentális betegségek nemzetközi diagnosztikai és statisztikai kézikönyve.
A diagnózis tehát viszonylag új, és ennek következtében elég keveset tudunk a betegségről. Amit tudni lehet, az az, hogy a többi evészavarhoz hasonlóan ennek kialakulása is multifaktoriális, több okra vezethető vissza. Bármilyen életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 0-4 éves kor között jelentkezik először. Más evészavarokhoz képest nagyobb a fiúk aránya, és nagyobb valószínűséggel társul hozzá egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban szorongás, autizmus spektrum zavar és ADHD. Más evészavaroktól eltérően azonban nincs jelen testképzavar, tehát a páciens nem azért nem eszik, mert kövérnek gondolja magát. Három fő típusát különböztetjük meg, attól függően, hogy mi okozza a legnagyobb problémát a páciensnek.
Az első típus esetén az ételek állaga, színe, íze, szaga alapján utasít el bizonyos ételeket a gyermek. Ezt sokszor nevezik „bézs diétának” is, mivel a leggyakoribb az, hogy a gyermek szinte csak bézs színű ételeket fogyaszt (keksz, üres tészta, kenyérfélék).
A második típusba tartoznak azok, akik számára az étkezés, ételek nem fontosak, mindig is nagyon keveset ettek, különösebben nem érdekli őket az evés.
A harmadik típus esetén az evés valamilyen negatív eseménnyel kapcsolódott össze (például hányás, hányinger, fulladás, allergiás reakció), és emiatt fél megenni bizonyos típusú ételeket.
Diagnosztizálás, kezelés
A betegség nagy pszichés stresszt jelent a páciens és a családja számára is, hiszen szülőként nagyon nehéz megélni azt, hogy nem tudjuk a gyermekünket megfelelően táplálni. A zavar diagnosztizálása és kezelése is csapatmunka, hiszen nem csak az evési magatartással, hanem a megfelelő tápanyag- és energiabevitellel, a háttérben levő esetleges betegségekkel, érzékenységekkel és a pszichés megsegítéssel is foglalkozni kell. Gyermekek esetén nagyon fontos a páciens orvosi kivizsgálása, a testi, szervi okok kizárása miatt, és a gyermek általános állapotának felmérése érdekében. Attól függően, hogy mely típusba tartozik, lehetőség van az evési magatartásán is módosítani, ez azonban a legtöbb esetben hosszadalmas folyamat, sok szakember együttműködésével.
A nemzetközi szakirodalom alapján 10 éves kor fölötti gyerekek esetén a dokumentáltan leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia. A kisebbek számára is vannak módszerek, például a viselkedésterápia, ahol először játékos formában ismerkedik az új étellel a gyermek, és magát a megkóstolást hosszú előkészítő fázis előzi meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a család bevonása a terápiába minden esetben fontos, és természetesen a gyermek együttműködése szintén elengedhetetlen. A kezelésnek mindig személyre szabottnak kell lennie, tekintettel arra, hogy a betegség lefolyása minden esetben egyedi.
A tapasztalatok alapján az edukatív, és az önsegítő szülőcsoportok is hatékonyak tudnak lenni a betegséggel járó pszichés megterhelés enyhítésében. Ezekben a szakember által adott információk és útmutatás segítik a szülőket abban, hogy a mindennapokat könnyebben átvészeljék, illetve egymás tapasztalataiból is sokat tanulhatnak, erőt meríthetnek.
Demetrovics Orsolya
Gyermek -és ifjúsági klinikai szakpszichológus
A cikkhez felhasznált szakirodalom:
- https://theconversation.com/amp/arfid-the-eating-disorder-that-makes-people-fear-food-152126
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6281436/
- https://link.springer.com/article/10.1007/s40519-022-01415-5
- https://www.eatingdisordertherapyla.com/arfid-parent-support-group/
- https://www.eatingdisordertherapyla.com/supporting-your-loved-one-with-arfid/#more-3127
- https://icd.who.int/browse11/l-m/en#/http%3a%2f%2fid.who.int%2ficd%2fentity%2f1242188600
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9100178/
Tetszik, megosztom:
A PszichoLogic oldalon podcastokat hallgathatnak és cikkeket, blogokat olvashatnak olyan témákról, amelyek reményeink szerint Önöket is érdekelni fogják.
Pszichoterápiás rendelésre a bejelentkezés szünetel
Pszichoterápiás rendelésre a bejelentkezés szünetel Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatásul írjuk, hogy a nyári
Gyermek is szenvedhet depressziótól
Gyermek is szenvedhet depressziótól Jóllehet a depresszió részben hasonló tünetekkel jár gyermekkorban, mint a f
ARFID – az új evészavar
ARFID – az új evészavar Ha szülőként úgy érezzük, a gyermekünk válogatóssága túlmutat azon, ami még a no
Komplex megközelítés a funkcionális gyomor-bélrendszeri kezelésében
Komplex megközelítés a funkcionális gyomor-bélrendszeri kezelésében Gajdos Panna egészségpszichológus írása
Rövid dinamikus terápia
Rövid dinamikus terápia Mit jelent és miért alkalmazzuk a pszichoterápiában? Amikor a barátok már nem bírják
