PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

A refluxbetegségről röviden

A refluxbetegség – teljes nevén gasztroözofageális refluxbetegség – gyakorinak számító emésztőrendszeri (gasztroenterológiai) rendellenesség. Lényege, hogy a nyelőcső és a gyomor közötti ún. alsó nyelőcső-záróizom nem működik megfelelően (szelepszerűen), ezért a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe.

A gyomorsav meglepően erős: pH-értéke általában 1 és 3 között van. A gyomor nyálkahártyája ellenálló ezzel a savassággal szemben. Ugyanez nem mondható el a nyelőcsőről, amelyben a savas reflux irritációt, gyulladást, fájdalmat okoz. A visszaáramlás hosszabb távon szövődményekhez, például nyelőcsőgyulladáshoz vezethet, vagy akár ún. Barrett-nyelőcső kialakulásához, ami sejtes elváltozást jelent a nyelőcsőben, és rákmegelőző állapotnak számít.

A refluxbetegség – teljes nevén gasztroözofageális refluxbetegség – gyakorinak számító emésztőrendszeri (gasztroenterológiai) rendellenesség.

Miről ismerhető fel a refluxbetegség?

A refluxbetegség jellemző tünetei

  • a gyomorégés;
  • maró érzés a nyelőcsőben, fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban;
  • savas felböfögés, savas ízű visszaáramlás a szájba (ami rossz szájízzel jár és idővel a fogakat is károsítja), a fokozott nyáltermelés;
  • nehezített vagy fájdalmas nyelés;
  • torokfájás, rekedtség, gyakori köhögés vagy fulladás.

Ha a hasűri nyomás megnő – például kiadós étkezést követően vagy hirtelen testmozdulatoknál –, a gyomortartalom visszaáramlása egészséges emberben is előfordul. Betegségről akkor beszélünk, ha a reflux ismétlődő, rendszeres.

A betegség leggyakoribb oka a túlzott savtermelés, illetve az alsó nyelőcső-záróizom gyengesége vagy rendellenes működése. Speciális eset, amikor a záróizom gyengesége mögött rekeszizomsérv áll. A szervi okok mellett életmódfaktorok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, ilyenek a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás, a dohányzás, a túlsúly. Egyénfüggően egyes savas vagy fűszeres ételek (és italok) rendszeres fogyasztása is növelheti a reflux kockázatát.

A betegség diagnózisa

A refluxbetegség diagnózisa a tipikus tünetek alapján viszonylag egyszerű. Kétség esetén szükséges  speciális teszteket alkalmazni.  Barrett-nyelőcső vagy egyéb szövődmény gyanúja esetén a gasztroenterológus endoszkópos nyelőcsőtükrözést javasol, ilyenkor szövetmintavételre is lehetőség van.

Mint az emésztőrendszeri tüneteknél általában, refluxbetegség gyanúja esetén sem szabad halogatni a gasztroenterológus szakorvos felkeresését. A korai diagnózis és a megfelelő, személyre szabott terápia, illetve az életmód megváltoztatására vonatkozó tanácsok segítenek elkerülni a súlyos szövődmények kialakulását.

A reflux kezelése

A kezelések célja a tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése. Enyhe esetekben életmódváltással, például az étrend módosításával, túlsúly esetében fogyással, éjszakai reflux esetén a lefekvés előtt evés mellőzésével vagy az alvási pozíció megváltoztatásával érdemben lehet enyhíteni a tüneteket. Túlzott savtermelés esetén gyógyszerek – savcsökkentők, protonpumpagátlók – is alkalmazhatók. (Súlyosabb esetekben, valamint ha a gyógyszeres kezelés nem kellően eredményes, az orvos páciensével egyetértésben mérlegelheti a  – kórházi körülmények között végzendő – műtéti beavatkozást is, ami a nyelőcső alsó záróizmának megerősítésére szolgál.)

Összességében elmondható, hogy a táplálkozási szokásokon keresztül a refluxbetegség erősen kötődik napjaink hajszolt életmódjához, joggal nevezhető civilizációs betegségnek. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, az elhízás, a serkentő és nyugtató hatású italok mértéktelen fogyasztása mögött gyakran húzódik meg a beteg szorongása, magas stressz-szintje. A szervi terápiát emiatt tanácsos lehet kiegészíteni szakorvos által javasolt, pl. stresszcsökkentő pszichoterápiával.

A cikk szakértője dr. Cseh Áron PhD a Panoráma Poliklinika Gasztroenterológiai Centrumának vezetője.

Panoráma Poliklinika

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább