Hasmenés hátterében leggyakrabban fertőzés (vírus, baktérium) áll, melynek megoldása probiotikum, ritkább esetben antibiotikum adása. Ha a hasfájás mellé hasmenés és haspuffadás is társul, mely összefüggést mutat a tejfogyasztással, laktózmalabszorpcióra kell gondolni. Oka a laktáz enzim csökkent működése, tehát nem ételallergia. Terápiája a laktózmentes étrend, illetve a laktáz tabletta vagy csepp adása. A laktózintolerancia igazolásában a vérvételnek a másodlagos okok kizárásában van szerepe (egy másik kórkép okoz bélnyálkahártya sérülést, ezáltal csökkent a laktáz enzim működése).

Krónikus, gyomorszáj körüli hasi fájdalommal, savas felböfögéssel jár a reflux betegség. Reflux betegségnek hívjuk, amikor a gyomorból a savas váladék visszaáramlik a nyelőcsőbe és ez panaszt okoz. Terápiája nagyobb gyermekekben egy átmeneti, megfelelő dózisban alkalmazott savcsökkentő terápia lehet. Ha ennek ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, felmerül a H. pylori baktérium, vagy egyes ételallergiák lehetősége. Ennek további vizsgálata szakrendelésen lehetséges.

Krónikus hasi fájdalmat okozhatnak a gyulladásos bélbetegségek, melyek a hasi fájdalom mellett fogyással, hasmenéssel, véres széklettel járhatnak. A gyulladásos bélbetegségek ritka kórképek, de tartósan fennálló panaszok, vagy riasztó jelek esetén gondolni kell rá!

Az ételallergiák többször vélt, mint valós okai a hasi fájdalomnak. Az ételallergiák igazolására a feltétezett allergén megvonása (2-4 hétig), majd óvatos visszaterhelése szükséges, közben tüneti napló vezetése. Ha a tünetek megszűnnek a diétára, majd az óvatos terhelésre ismét megjelennek, felmerül az adott ételallergén szerepe. A forgalomban jelen levő IgG alapú ún. ételintolerancia tesztek nem megbízhatóak az ételallergiák igazolásában.

A fenti betegségek kizárására érdemes vérkép-, rutin-, pajzsmirigyhormon- és transzglutamináz-vizsgálat mellett székletvér- és tenyésztési vizsgálatokat elvégeztetni.

Funkcionális kórképek

Amennyiben a fenti vizsgálatok negatív eredményt adnak felmerül a panaszok hátterében a lelki ok. Azokat a betegségeket, amelyek hátterében nem áll szervi ok funkcionális kórképeknek nevezzük, melyek minden életkorban megjelenhetnek.

A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a családdal elfogadtassuk, hogy lelki ok esetén a gyermekek megélik a fájdalmat, mely rontja az életminőséget. A másik nehézség, hogy a lelki eredetű panaszokat nem lehet egy tabletta gyógyszerrel eltüntetni, melyben a rendszeres pszichológiai terápiának komoly szerepe van. Ez a komplex szemlélet segíthet a családoknak, hiszen a tartósan fennálló hasi fájdalom komoly terhet ró a családokra.

Csecsemőkorban a krónikus hasfájás (csecsemőkori kólika) és az erőlködő székletürítés (funkcionális diszkézia) a leggyakoribb panasz. Kólikának nevezzük, ha a csecsemő minden látható ok nélkül, vigasztalhatatlanul sír. Azonban fontos kiemelni, hogy ez egy ártalmatlan kórkép, a panasz hátterében nem áll szervi elváltozás. A hasfájás mértékének megítélése számos szubjektív elemet hordoz, támpontot ad a Wessel-féle kritérium rendszer: naponta 3 óra sírás, legalább heti három nap, legalább három hete. A csecsemőkori kólika általában, egészséges, jól fejlődő, 1-4 hónapos csecsemőket érint. Nagyobb gyermekek esetén funkcionális hasi fájdalomról akkor beszélünk, ha a panaszok hátterében nem áll szervi ok, gyakran társul életeseményhez.

A csecsemőkori székelési zavar a funkcionális diszkézia, melynek jellemző tünete fiatalabb életkorban jelentkezik, legalább 10 percig tartó fájdalmas erőlködést látunk a sikeres, vagy sikertelen székelés előtt, melyet a rossz székelési mechanizmus okoz. A csecsemőkori kólikához hasonlóan egészséges csecsemőkben jelentkezik. Nagyobb gyermekek esetén, ha a hasfájás mellé kemény széklet társul, vagy a fehérnemű széklettel szennyezett funkcionális székrekedésről van szó. A kemény széklet a végbél berepedése miatt véres széklettel járhat. Terápiája a toalett tréning, illetve az átmenetileg, de rendszeresen, megfelelő dózisban adott székletlágyító. Fontos megemlíteni az irritábilisbél-szindrómát, mely széklethabitus változással, haspuffadással jár.

A fenti betegségek esetén a legfontosabb tényező a pszichoszociális vonal. Számos vizsgálat bizonyította a fokozott szülői stressz, az életesemények (óvoda, iskola, családi események) és a krónikus hasfájás kapcsolatát. A pszichológiai exploráció segít az oki tényezők felderítésében, és a szükséges terápia elkezdésében. Mindezek mellett fontos nemcsak a gyermekre figyelni, hanem a szülőket is támogatni kell.