PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

A máj betegségei

A gyomor- és bélrendszer betegségei mellett a gasztroenterológiai szakrendelés foglalkozik az emésztőrendszer egyéb szerveit – a májat, az epeutakat és a hasnyálmirigyet – érintő rendellenességek felderítésével és gyógyításával is.

Az ember legnagyobb mirigye ritkán ad hírt magáról: érzőidegek híján fájdalmat általában akkor sem érzünk, ha májunkkal valami nincsen rendben. Pedig a májnak kulcsszerepe van az anyagcserében, azon belül a tápanyagok feldolgozásában és átalakításában, a vitaminok raktározásában, valamint a méreganyagok kiszűrésében, továbbá a májban történik az egyik legfontosabb emésztőnedv, az epe kiválasztása is.

A máj megbetegedéseit nagyon sokszor – de nem kizárólag – az egyik legfőbb civilizációs ártalom, az alkoholfogyasztás okozza.

Szerveink között a máj egyedülálló abban a tekintetben, hogy sejtosztódással bizonyos mértékig képes regenerálódni. A máj megbetegedéseit nagyon sokszor – de nem kizárólag – az egyik legfőbb civilizációs ártalom, az alkoholfogyasztás okozza.

A májat érintő leggyakoribb kórképek az alábbiak:

  • A máj zsíros elfajulása, más néven „zsírmáj” esetén nagy mennyiségű zsír halmozódik fel a májban a szerv megnagyobbodását okozva. Legtöbbször elhízás vagy túlzott alkoholfogyasztás váltja ki.
  • A májgyulladás (hepatitisz) lehet fertőzéses – azon belül leggyakrabban vírusos –, mérgezéses (alkoholos gyulladás vagy pl. gombamérgezés), illetve egyéb, pl. autoimmun eredetű. A heveny májgyulladás bizonyos esetekben (hepatitisz B, C vagy D vírus fertőzése, alkohol stb.) krónikussá válhat.
  • Ha szerv nem képes alapvető emésztési és méregtelenítő funkcióit teljes körűen ellátni, májelégtelenségről beszélünk. A krónikussá váló folyamat végstádiuma a májzsugorodás vagy májcirrózis: ilyenkor a sejtek már nem tudnak regenerálódni, helyettük kötőszövet szaporodik fel. Ez az állapot már jelentősen és visszafordíthatatlanul rontja a beteg életkilátásait.
  • A hemokromatózis (vastárolási betegség) örökletes betegség, amelynek lényege, hogy a vasból a szükséges mennyiség sokszorosa szívódik fel az emésztés során, ami azután a hasnyálmirigyben, a szívben és a májban raktározódik el. A betegség, amennyiben kezeletlen marad, ezeket a szerveket és az ízületeket károsítja, illetve szövődményeket okoz.
  • A máj rákos megbetegedése gyakran összefüggésben van a májzsugorral, de kialakulhat attól függetlenül is. Rosszindulatú elváltozás a máj érrendszerét és az epevezetéket is érintheti, illetve más szervekből is áttevődhet. A máj daganatos elváltozásai esetében kihívást jelent az időben történő felismerés.
  • A májban jóindulatú ciszták is előfordulhatnak – ezek általában nem igényelnek orvosi beavatkozást.

Tünetek

A májbetegségek felismerését megnehezíti, hogy a panaszok későn és kezdetben bizonytalan, nem tipikus vagy enyhe tünetekkel jelentkezhetnek. A betegeknek az alábbi panaszokkal mindenképpen érdemes felkeresniük a gasztroenterológiai szakrendelést:

  • émelygés, hányás;
  • fáradékonyság, étvágytalanság, koncentrációs problémák;
  • tompa fájdalom a has felső részének jobb oldalán;
  • bőrviszketés, bőrvérzés,
  • kellemetlen testszag,
  • barnás vizelet.

A krónikus májbetegséggel élőkben az anyagcsere valamilyen módon tartósan sérül, ezért ezek a betegségek a legkülönfélébb területeken – például ízületi vagy idegrendszeri panaszok, nőknél menstruációs zavarok formájában – okozhatnak tüneteket.

A bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák besárgulása (ikterusz) már valamilyen súlyos májkárosodásra (vagy az epeutak rendellenes működésére) utal – a szakrendelés felkeresése ilyenkor nem tűr halasztást!

Diagnosztikai eljárások

A májat érintő betegség gyanúja esetén a gasztroenterológus szakorvos az alábbi eszközök segítéségével jut el a megfelelő diagnózishoz:

  • A szakrendelésen kikérdezi a beteget a tapasztalt tünetekről és a kórelőzményekről, és tapintásos vizsgálatot végez májtájékon.
  • A májfunkció felderítésében kiemelt szerepük van a laboratóriumi mintavételes vizsgálatoknak (vér- és vizeletvizsgálat, adott esetben székletvizsgálat).
  • A ciszták és daganatos elváltozások (valamint az epekövesség) felderítésében a korszerű képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR) jelentenek segítséget.
  • Májbiopsziára (szövetmintavételre) akkor kerül sor, ha szövettani vizsgálat szükséges a diagnózis pontosítása érdekében. A mintavétel helyi érzéstelenítésben történik, kis kellemetlenséggel jár.

A májbetegségek kezelése

Mivel a máj jól regenerálódó szerv, legtöbbször mód nyílik az oki kezelésre, vagyis annak az állapotnak a megszüntetésére, ami az elégtelen működéshez vezet.

  • Vírusos vagy egyéb heveny fertőzéses májgyulladás esetében a megfelelő gyógyszeres kezelés a megoldás szigorú májkímélő diéta mellett.
  • Az autoimmun hepatitisz immunválaszt elnyomó (immunszupresszív) szerek adásával tartható karban.
  • Mérgezéses megbetegedés esetén elsősorban a méregtől kell megszabadulni. Ennek tipikus formái az alkoholos májbetegségek, amelyeknél az alkoholizmust kell kezelni: a betegnek el kell érnie az alkoholfogyasztás teljes beszüntetését.
  • A májátültetés lehetősége akkor merül fel, ha a beteg mája más módon nem menthető meg. A bonyolult műtét ötéves túlélési aránya 80 százalék körül van.
  • A rosszindulatú májdaganatok kezelése elsődlegesen a tumoros szövet műtéti eltávolításával történik.

Megelőzés, szűrés

Az alkohol kis mennyiségben is méreg, ráadásul addiktív, vagyis függőséget okoz: a legtöbb embernek könnyű rászokni, nehéz lemondani róla. Az alkohol viszonylag kis mennyiségben is képes károsítani a májat, amennyiben fogyasztása rendszeres. Az alkoholos májkárosodás – májgyulladás, zsírmáj, májzsugorodás – megelőzésének módja ennek megfelelően az alkoholfogyasztás mellőzése, alkoholizmus esetén a függőségtől való szabadulás, az absztinencia.

A heveny májgyulladások nagy részét vírusok okozzák, ezek közül a szájon keresztül fertőzőkkel szemben biztonságos eredetű élelmiszerek és tiszta ivóvíz fogyasztásával, a nyers élelmiszerek megmosásával, a kézhigiéné betartásával lehet védekezni. A hepatitisz A, B, D, E vírusokkal szemben immunizáló védőoltások is léteznek. A vérrel terjedő hepatitisz C vírus ellen jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás. A fertőzés nagyon sokáig – évtizedekig – lappanghat tünetmentesen, viszont súlyos megbetegedést: krónikus májgyulladást, májzsugorodást, májrákot okozhat. Prevenció alatt a hepaptitisz C esetében a fertőzés időben történő felismerését érthetjük, amihez az szükséges, hogy a beteg már enyhe tünetekkel is jelentkezzen a gasztroentorológusnál, aki őt célzott szerológiai vérvizsgálatra küldi. A hepatitisz C ma már sikeresen gyógyítható a megfelelő antivirális szerekkel, gyógyszerkombinációkkal, a hangsúly tehát a szűrővizsgálatokra került.

Az örökletes betegségek okozta májgyulladások megelőzésére nincs ismert módszer.

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább