A máj betegségei
A gyomor- és bélrendszer betegségei mellett a gasztroenterológiai szakrendelés foglalkozik az emésztőrendszer egyéb szerveit – a májat, az epeutakat és a hasnyálmirigyet – érintő rendellenességek felderítésével és gyógyításával is.
Az ember legnagyobb mirigye ritkán ad hírt magáról: érzőidegek híján fájdalmat általában akkor sem érzünk, ha májunkkal valami nincsen rendben. Pedig a májnak kulcsszerepe van az anyagcserében, azon belül a tápanyagok feldolgozásában és átalakításában, a vitaminok raktározásában, valamint a méreganyagok kiszűrésében, továbbá a májban történik az egyik legfontosabb emésztőnedv, az epe kiválasztása is.
Szerveink között a máj egyedülálló abban a tekintetben, hogy sejtosztódással bizonyos mértékig képes regenerálódni. A máj megbetegedéseit nagyon sokszor – de nem kizárólag – az egyik legfőbb civilizációs ártalom, az alkoholfogyasztás okozza.
A májat érintő leggyakoribb kórképek az alábbiak:
- A máj zsíros elfajulása, más néven „zsírmáj” esetén nagy mennyiségű zsír halmozódik fel a májban a szerv megnagyobbodását okozva. Legtöbbször elhízás vagy túlzott alkoholfogyasztás váltja ki.
- A májgyulladás (hepatitisz) lehet fertőzéses – azon belül leggyakrabban vírusos –, mérgezéses (alkoholos gyulladás vagy pl. gombamérgezés), illetve egyéb, pl. autoimmun eredetű. A heveny májgyulladás bizonyos esetekben (hepatitisz B, C vagy D vírus fertőzése, alkohol stb.) krónikussá válhat.
- Ha szerv nem képes alapvető emésztési és méregtelenítő funkcióit teljes körűen ellátni, májelégtelenségről beszélünk. A krónikussá váló folyamat végstádiuma a májzsugorodás vagy májcirrózis: ilyenkor a sejtek már nem tudnak regenerálódni, helyettük kötőszövet szaporodik fel. Ez az állapot már jelentősen és visszafordíthatatlanul rontja a beteg életkilátásait.
- A hemokromatózis (vastárolási betegség) örökletes betegség, amelynek lényege, hogy a vasból a szükséges mennyiség sokszorosa szívódik fel az emésztés során, ami azután a hasnyálmirigyben, a szívben és a májban raktározódik el. A betegség, amennyiben kezeletlen marad, ezeket a szerveket és az ízületeket károsítja, illetve szövődményeket okoz.
- A máj rákos megbetegedése gyakran összefüggésben van a májzsugorral, de kialakulhat attól függetlenül is. Rosszindulatú elváltozás a máj érrendszerét és az epevezetéket is érintheti, illetve más szervekből is áttevődhet. A máj daganatos elváltozásai esetében kihívást jelent az időben történő felismerés.
- A májban jóindulatú ciszták is előfordulhatnak – ezek általában nem igényelnek orvosi beavatkozást.
Időpontfoglalás
Foglaljon időpontot online! Naptárunkban kiválaszthatja az Ön számára megfelelő időpontot.
Tisztelettel kérjük kedves pácienseinket, hogy a rendelésre a foglalt időpont előtt legalább 5 perccel érkezzenek meg! Szíves együttműködésüket előre is köszönjük!
Tünetek
A májbetegségek felismerését megnehezíti, hogy a panaszok későn és kezdetben bizonytalan, nem tipikus vagy enyhe tünetekkel jelentkezhetnek. A betegeknek az alábbi panaszokkal mindenképpen érdemes felkeresniük a gasztroenterológiai szakrendelést:
- émelygés, hányás;
- fáradékonyság, étvágytalanság, koncentrációs problémák;
- tompa fájdalom a has felső részének jobb oldalán;
- bőrviszketés, bőrvérzés,
- kellemetlen testszag,
- barnás vizelet.
A krónikus májbetegséggel élőkben az anyagcsere valamilyen módon tartósan sérül, ezért ezek a betegségek a legkülönfélébb területeken – például ízületi vagy idegrendszeri panaszok, nőknél menstruációs zavarok formájában – okozhatnak tüneteket.
A bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák besárgulása (ikterusz) már valamilyen súlyos májkárosodásra (vagy az epeutak rendellenes működésére) utal – a szakrendelés felkeresése ilyenkor nem tűr halasztást!
Diagnosztikai eljárások
A májat érintő betegség gyanúja esetén a gasztroenterológus szakorvos az alábbi eszközök segítéségével jut el a megfelelő diagnózishoz:
- A szakrendelésen kikérdezi a beteget a tapasztalt tünetekről és a kórelőzményekről, és tapintásos vizsgálatot végez májtájékon.
- A májfunkció felderítésében kiemelt szerepük van a laboratóriumi mintavételes vizsgálatoknak (vér- és vizeletvizsgálat, adott esetben székletvizsgálat).
- A ciszták és daganatos elváltozások (valamint az epekövesség) felderítésében a korszerű képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR) jelentenek segítséget.
- Májbiopsziára (szövetmintavételre) akkor kerül sor, ha szövettani vizsgálat szükséges a diagnózis pontosítása érdekében. A mintavétel helyi érzéstelenítésben történik, kis kellemetlenséggel jár.
A májbetegségek kezelése
Mivel a máj jól regenerálódó szerv, legtöbbször mód nyílik az oki kezelésre, vagyis annak az állapotnak a megszüntetésére, ami az elégtelen működéshez vezet.
- Vírusos vagy egyéb heveny fertőzéses májgyulladás esetében a megfelelő gyógyszeres kezelés a megoldás szigorú májkímélő diéta mellett.
- Az autoimmun hepatitisz immunválaszt elnyomó (immunszupresszív) szerek adásával tartható karban.
- Mérgezéses megbetegedés esetén elsősorban a méregtől kell megszabadulni. Ennek tipikus formái az alkoholos májbetegségek, amelyeknél az alkoholizmust kell kezelni: a betegnek el kell érnie az alkoholfogyasztás teljes beszüntetését.
- A májátültetés lehetősége akkor merül fel, ha a beteg mája más módon nem menthető meg. A bonyolult műtét ötéves túlélési aránya 80 százalék körül van.
- A rosszindulatú májdaganatok kezelése elsődlegesen a tumoros szövet műtéti eltávolításával történik.
Megelőzés, szűrés
Az alkohol kis mennyiségben is méreg, ráadásul addiktív, vagyis függőséget okoz: a legtöbb embernek könnyű rászokni, nehéz lemondani róla. Az alkohol viszonylag kis mennyiségben is képes károsítani a májat, amennyiben fogyasztása rendszeres. Az alkoholos májkárosodás – májgyulladás, zsírmáj, májzsugorodás – megelőzésének módja ennek megfelelően az alkoholfogyasztás mellőzése, alkoholizmus esetén a függőségtől való szabadulás, az absztinencia.
A heveny májgyulladások nagy részét vírusok okozzák, ezek közül a szájon keresztül fertőzőkkel szemben biztonságos eredetű élelmiszerek és tiszta ivóvíz fogyasztásával, a nyers élelmiszerek megmosásával, a kézhigiéné betartásával lehet védekezni. A hepatitisz A, B, D, E vírusokkal szemben immunizáló védőoltások is léteznek. A vérrel terjedő hepatitisz C vírus ellen jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás. A fertőzés nagyon sokáig – évtizedekig – lappanghat tünetmentesen, viszont súlyos megbetegedést: krónikus májgyulladást, májzsugorodást, májrákot okozhat. Prevenció alatt a hepaptitisz C esetében a fertőzés időben történő felismerését érthetjük, amihez az szükséges, hogy a beteg már enyhe tünetekkel is jelentkezzen a gasztroentorológusnál, aki őt célzott szerológiai vérvizsgálatra küldi. A hepatitisz C ma már sikeresen gyógyítható a megfelelő antivirális szerekkel, gyógyszerkombinációkkal, a hangsúly tehát a szűrővizsgálatokra került.
Az örökletes betegségek okozta májgyulladások megelőzésére nincs ismert módszer.
Tetszik, megosztom:
Időpontfoglalás
Foglaljon időpontot online! Naptárunkban kiválaszthatja az Ön számára megfelelő időpontot.
Kapcsolódó szolgáltatások
Blog - PszichoLogic
Cikkek, podcastok
A PszichoLogic oldalon podcastokat hallgathatnak és cikkeket, blogokat olvashatnak olyan témákról, amelyek reményeink szerint Önöket is érdekelni fogják.
Ételallergiás gyermek – szorongó szülő?
A gyermek ételallergiája alaposan felforgatja a családok életét. Súlyos allergia esetén mindenképpen el kell ker
Mire szolgál a HELIPROBE kilégzéses teszt?
A Helicobacter pylori baktérium fertőzése gyomorhurutot vagy gyomor- és nyombélfekélyt okozhat, aminek jellemző t
Mire valók a H2-kilégzéses tesztek?
A hasi diszkomfortérzés, fájdalom, puffadás, gázképződés, szélgörcsök, hasmenés vagy székrekedés, a korai
A pszichoszomatika útvesztői, azaz a gyermekorvos és pszichológus találkozása
A gyermekkori hasfájás a leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermek-gasztroenterológiai kórkép, melynek számos
Irritábilisbél-szindróma: felismerés, elfogadás és megküzdés
Az irritábilisbél-szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a vastagbelet érintő funkcionális emésztőrendszer