PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

A gyermekkori vérszegénység tünetei és kezelése

„Olyan sápadt ez a gyerek” – hallhatják sokszor a vérszegénység, azaz anémia által érintett gyerekek szülei, ám nem ez az egyetlen tünet, ami felhívhatja a figyelmet arra, hogy vérszegénység alakult ki.

Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél.  Ebben a cikkben Dr. Kövér Anna gyermek hematológiai felkészültséggel rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos segítségével foglaljuk össze a legfőbb tudnivalókat a vérszegénységről.

Mit értünk vérszegénység alatt?

Bár a neve kissé megtévesztő lehet, a vérszegénység nem a vér mennyiségére utal, hanem alkotóelemeinek változására: anémia esetén a gyermek vérében az elfogadható mennyiség alá csökken a hemoglobin szintje, a referenciaértékek azonban életkoronként változnak.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hemoglobin egyik fontos feladata, hogy oxigént juttasson a testben lévő sejtekhez, majd elszállítsa tőlük a szén-dioxidot és egyéb salakanyagokat.

A hemoglobin termelődése a szervezetben több tényezőtől is függ, meghatározza például a szervezetbe juttatott vas, B12-vitamin és folsav mennyisége.

Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél.

A gyermekkori vérszegénység tünetei:

  • Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny
  • Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása
  • Étvágytalanság és ebből adódó soványság
  • Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre
  • Szapora szívverés
  • Lemaradás a növekedésben
  • Gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás

A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben. Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez.

Kiegészítve a beteg tüneteivel, és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a látott kép hátterében. Illetve, ha így van, milyen mechanizmussal alakult ki. Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés-, a vérképzés zavarai, és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhatnak vérszegénységet. A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.

A laborvizsgálat elvégzése szempontjából fontos tudni, hogy aktuálisan zajló fertőzések mellett fals eredményeket kaphatunk a szervezet vas-szintjét illetően, így a vizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később érdemes elvégezni.

Az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki vérszegénység (anémia), mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vas-pótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vas-forrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel.

A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik.

Fontos tudni, hogy bizonyos életkorokban, és helyzetekben fokozódik a szervezet vas-igénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok, és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek.

Amennyiben a szülőben a fent leírt panaszok, tünetek alapján felmerül gyermeke esetében a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Így a begyűjtött információk, benyomások, objektív labor-leletek, és azok megfelelő értékelése alapján hamarabb történhet meg a megfelelő diagnózis felállítása, és a háttérben meghúzódó ok kezelése.

Panoráma Poliklinika

 

 

ADHD-val a mindennapokban

Élő Facebook-beszélgetés május 9-én 17.30-tól. Csatlakozzon hozzánk élőben! Regisztráljon e-mailen: panorama@panoramaklinika.hu Az ADHD az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori viselkedési zavar. Dr. Baracskai Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter 16 évnyi svédországi tapasztalatot hozott haza Magyarországra: klinikánkon az érintett gyermekekkel és szüleikkel foglalkozik. KÉRDEZZENEK – VÁLASZOLUNK! Facebook eseményünk itt érhető el: https://www.facebook.com/events/354328100952692 Csatlakozzon hozzánk élőben!   Az élő Facebook-beszélgetésben […]

Tovább

Dolgos utcai rendelőnkkel épületen belül költözünk

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy azok a pszichoterápiák (egyéni és csoportos ülések), amelyeknek eddig a 1126 Budapest, Dolgos utca 2., 2. lépcsőház 1. emeletén található rendelőnk biztosított helyszínt, 2024. április 2-ától épületen belül a Dolgos utca 2. 1/A címre költöznek. A magasföldszinti helyiségek bejárata a Dolgos utca sarkán, a Brassai Sámuel utca csatlakozásánál található. Szeretettel […]

Tovább

Riasztó? – öt tényező, ami növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát

Örökletes-e az emlődaganat, a petefészekrák? Genetikai fogékonyság kétségkívül létezik, de a tudományos eredmények statisztikai jellegűek, és nem pótolják az alapos kivizsgálást és egyéni kockázatértékelést – figyelmeztet dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Kétségtelen, hogy az emlődaganatok kialakulásában vannak hajlamosító tényezők, amelyekre a betegség prevenciója során érdemes odafigyelni. Vannak köztük befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt. Vegyük […]

Tovább