PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

A gyermekkori vérszegénység tünetei és kezelése

„Olyan sápadt ez a gyerek” – hallhatják sokszor a vérszegénység, azaz anémia által érintett gyerekek szülei, ám nem ez az egyetlen tünet, ami felhívhatja a figyelmet arra, hogy vérszegénység alakult ki.

Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél.  Ebben a cikkben Dr. Kövér Anna gyermek hematológiai felkészültséggel rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos segítségével foglaljuk össze a legfőbb tudnivalókat a vérszegénységről.

Mit értünk vérszegénység alatt?

Bár a neve kissé megtévesztő lehet, a vérszegénység nem a vér mennyiségére utal, hanem alkotóelemeinek változására: anémia esetén a gyermek vérében az elfogadható mennyiség alá csökken a hemoglobin szintje, a referenciaértékek azonban életkoronként változnak.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hemoglobin egyik fontos feladata, hogy oxigént juttasson a testben lévő sejtekhez, majd elszállítsa tőlük a szén-dioxidot és egyéb salakanyagokat.

A hemoglobin termelődése a szervezetben több tényezőtől is függ, meghatározza például a szervezetbe juttatott vas, B12-vitamin és folsav mennyisége.

Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél.

A gyermekkori vérszegénység tünetei:

  • Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny
  • Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása
  • Étvágytalanság és ebből adódó soványság
  • Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre
  • Szapora szívverés
  • Lemaradás a növekedésben
  • Gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás

A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben. Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez.

Kiegészítve a beteg tüneteivel, és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a látott kép hátterében. Illetve, ha így van, milyen mechanizmussal alakult ki. Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés-, a vérképzés zavarai, és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhatnak vérszegénységet. A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.

A laborvizsgálat elvégzése szempontjából fontos tudni, hogy aktuálisan zajló fertőzések mellett fals eredményeket kaphatunk a szervezet vas-szintjét illetően, így a vizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később érdemes elvégezni.

Az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki vérszegénység (anémia), mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vas-pótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vas-forrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel.

A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik.

Fontos tudni, hogy bizonyos életkorokban, és helyzetekben fokozódik a szervezet vas-igénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok, és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek.

Amennyiben a szülőben a fent leírt panaszok, tünetek alapján felmerül gyermeke esetében a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Így a begyűjtött információk, benyomások, objektív labor-leletek, és azok megfelelő értékelése alapján hamarabb történhet meg a megfelelő diagnózis felállítása, és a háttérben meghúzódó ok kezelése.

Panoráma Poliklinika

 

 

Neurológiai panaszok a pszichoszomatika szemléletével

A neurológiai tünetek rendkívül sokféle módon jelentkezhetnek, és változatosak abban a tekintetben is, hogy a szervezet mely területét érintik. Emiatt a neurológusok számos más orvosi szakterülettel együttműködve dolgoznak gyógyító munkájuk során. A Panoráma Poliklinika pszichoszomatikus szemléletű rendelésein, az emberi szervezetre, mint egymással összefüggő folyamatok rendszerére is figyel a szakorvos, így módjában áll figyelembe venni a […]

Tovább

Fókuszban az allergia lelki oldala

Az utóbbi 10-20 évben robbanásszerűen nőtt az allergiás betegségek száma a fejlett országokban. Az allergiás tünetek jelentkezésekor allergológushoz, pulmonólugoshoz, gasztroenterológushoz fordulnak a páciensek, azonban az új kihívások könnyebb legküzdésében, a diagnózis után a  mindennapok újraépítésében az egészségpszichológus segítségére is érdemes támaszkodnunk. Miért és mikor érdemes igénybe venni a segítségét? Rendelőnk egészségpszichológusa, Gajdos Panna eddig talán […]

Tovább

Küzdelem a fájdalommal – amikor már a pirula sem segít

Folyamatos fájdalomban élni rendkívül megterhelő. Függetlenül attól, hogy akut, visszatérő, vagy éppen szüntelenül fennálló, krónikus fájdalomról van szó, a fájdalom az élet minden területét képes megkeseríteni. Korlátozhat bennünket a mindennapi tevékenységeink, a munkánk elvégzésében, és az is gyakori, hogy olyan hobbit adunk fel miatta, mely korábban átlendített minket a nehézségeken. Mit tehet az orvos, ha […]

Tovább