„Olyan sápadt ez a gyerek” – hallhatják sokszor a vérszegénység, azaz anémia által érintett gyerekek szülei, ám nem ez az egyetlen tünet, ami felhívhatja a figyelmet arra, hogy vérszegénység alakult ki.
Az első és legfontosabb, hogy a szülők tudják, gyermekkorban viszonylag gyakori a vérszegénység (anémia), ezért nincs ok ijedtségre, ha kiderül, hogy ez áll fenn a gyermeknél. Ebben a cikkben Dr. Kövér Anna gyermek hematológiai felkészültséggel rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos segítségével foglaljuk össze a legfőbb tudnivalókat a vérszegénységről.
Mit értünk vérszegénység alatt?
Bár a neve kissé megtévesztő lehet, a vérszegénység nem a vér mennyiségére utal, hanem alkotóelemeinek változására: anémia esetén a gyermek vérében az elfogadható mennyiség alá csökken a hemoglobin szintje, a referenciaértékek azonban életkoronként változnak.
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hemoglobin egyik fontos feladata, hogy oxigént juttasson a testben lévő sejtekhez, majd elszállítsa tőlük a szén-dioxidot és egyéb salakanyagokat.
A hemoglobin termelődése a szervezetben több tényezőtől is függ, meghatározza például a szervezetbe juttatott vas, B12-vitamin és folsav mennyisége.
A gyermekkori vérszegénység tünetei:
- Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny
- Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása
- Étvágytalanság és ebből adódó soványság
- Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre
- Szapora szívverés
- Lemaradás a növekedésben
- Gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás
A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben. Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez.
Kiegészítve a beteg tüneteivel, és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a látott kép hátterében. Illetve, ha így van, milyen mechanizmussal alakult ki. Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés-, a vérképzés zavarai, és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhatnak vérszegénységet. A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.
A laborvizsgálat elvégzése szempontjából fontos tudni, hogy aktuálisan zajló fertőzések mellett fals eredményeket kaphatunk a szervezet vas-szintjét illetően, így a vizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később érdemes elvégezni.
Az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki vérszegénység (anémia), mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vas-pótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vas-forrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel.
A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik.
Fontos tudni, hogy bizonyos életkorokban, és helyzetekben fokozódik a szervezet vas-igénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok, és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek.
Amennyiben a szülőben a fent leírt panaszok, tünetek alapján felmerül gyermeke esetében a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Így a begyűjtött információk, benyomások, objektív labor-leletek, és azok megfelelő értékelése alapján hamarabb történhet meg a megfelelő diagnózis felállítása, és a háttérben meghúzódó ok kezelése.
Panoráma Poliklinika
