PszichoLogic

Cikkek, hírek, bejegyzések

6 lépés, amit a rákmegelőzésért tehetünk: az onkológus tanácsai

A daganatos betegségek kialakulásában fontos szerepe van az örökletes tényezőknek és a környezeti ártalmaknak, sok múlik azonban rajtunk is. Dr. Molnár Zsuzsa onkohaematológus, klinikai onkológus szakorvos a Panoráma Poliklinikán is segít a hozzá forduló pácienseknek rákgyógyítással és rákmegelőzéssel kapcsolatban. Cikkünkben azokat a tanácsokat gyűjtöttük össze Molnár doktornő közreműködésével, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy mire érdemes odafigyelnünk életkortól függetlenül az egészségünk védelmében, valamint megfogalmaztuk azt is, mi a jelentősége a stresszkezelésnek a prevencióban és a vezetett pszichológiai tanácsadásnak, ha az élethelyzetünk megváltozik a betegségben.

Bár az elmúlt évtizedekben rohamléptekkel haladt előre az orvostudomány a rákgyógyítás területén, a daganatos betegségek eredményes kezeléséhez továbbra is kiemelten fontos a mielőbbi felismerés, a diagnózis felállítása és a személyre szabott terápia megkezdése. Épp ezért a helyes életmód mellett rendkívül lényeges részt venni a szűrővizsgálatokon akkor is, ha nem állnak fenn aggodalomra okot adó tünetek, panaszok.

a rákgyógyítás területén, a daganatos betegségek eredményes kezeléséhez továbbra is kiemelten fontos a mielőbbi felismerés, a diagnózis felállítása és a személyre szabott terápia megkezdése.

1) Táplálkozzunk okosan!

„Alapvetően a könnyű, vegyes táplálkozás híve vagyok, ha orvosilag nem indokolt, nem szükséges szélsőséges irányzatokat követni és drasztikusan kiiktatni bizonyos élelmiszereket az étrendből” – kezdi a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező doktornő. „Az extrém diéták helyett én abban a táplálkozásban hiszek, ami a normál testsúly megtartása mellett hozzájárul mind a biológiai, mind a lelki jólétünkhöz – teszi hozzá Dr. Molnár Zsuzsa.

2) Tanuljuk meg a stresszkezelést!

A doktornő nap mint nap találkozik olyan betegekkel, akiknek azt tanácsolják, hogy zárják ki a stresszt a mindennapjaikból, ez azonban szinte lehetetlen. Épp ezért Dr. Molnár Zsuzsa szerint a stresszel nem leszámolni kell, hanem meg kell tanulnunk azt kezelni: „Minden páciensemnek azt javaslom, hogy ha úgy érzi, hogy egyedül vagy családi, baráti segítséggel nem tud megküzdeni a rá nehezedő gonddal, ne féljen szakembertől segítséget kérni! Emellett sokat segít a mozogás és az, hogy találjon olyan tevékenységet, amelyben ki tud kapcsolódni, amely teljes mértékben elvonja a figyelmét az adott problémáról.”

A Panoráma Poliklinika orvosai hazánkban egyedülálló pszichoszomatikus szemlélettel gyógyítanak és a testi tünetek kezelése mellett a Páciensek lelkére is kiemelt figyelmet fordítanak. Pszichológusaink az egyéni és csoportos terápiák mellett arra is lehetőséget kínálnak, hogy az érdeklődők elsajátítsák a rendkívül hatékony stresszcsökkentő módszert, az autogén tréninget.

“Fontos megjegyeznünk, hogy abban, mit tekintünk stressznek nagyfokú egyéni különbségeket mutatunk” – hangsúlyozza intézetünk egészségpszichológusa, Gajdos Panna. “Arra, hogy egyes élethelyzeteket mennyire értékelünk megterhelőnek számos tényező hatással van, például személyiségjegyeink, korábbi tapasztalataink vagy a rendelkezésünkre álló társas támogatás. Éppen ezért nem érdemes magunkat másokkal összehasonlítani, sokkal lényegesebb ennél, hogy felismerjük, melyek azok a tényezők az életünkben, melyek számunkra stresszt jelentenek. Ez néha egyáltalán nem könnyű feladat, így a pszichológiai munka első része a személyes stresszforrások azonosítása. Ezt követően, lehetnek olyan stresszorok, melyeket kiiktathatunk az életünkből, a legtöbb esetben azonban erre nincs lehetőségünk. Ennek ellenére fontos tudnunk, hogy számos olyan eszköz áll rendelkezésünkre, például gondolkodási és viselkedési stratégiák vagy éppen relaxációs technikák, melyek segítik a mindennapi stresszel való hatékonyabb megküzdést.

A különböző relaxációs módszerekben az a közös, hogy képesek hatást gyakorolni a szervezetünk stresszre adott válaszára, így hozzájárulhatnak a stressz fizikai hatásainak mérséklődéséhez. Emellett elősegítik a testi tudatosság fejlődését, mely során jobban felismerjük önmagunkon a stressz testi jeleit, hogy mit jelent feszültnek lenni vagy éppen ellazulni és megélhetjük, hogy képesek vagyunk befolyásolni ezeket az állapotokat ” – fogalmaz az egészségpszichológus.

3) Hagyjunk fel a dohányzással!

Gyakran elkövetett hiba, hogy bizonyos eseményekhez, feltételekhez kötik a dohányosok a füstölgés befejezését – Majd jövőre!, Majd ha levizsgáztam!, Majd az esküvő után!, Majd ha babát tervezünk! Ám ez nem a legjobb stratégia, a leszokás helyett legtöbbször halogatás lesz a vége. Szerencsésebb venni egy nagy levegőt, elhatározni, hogy mostantól vége, és búcsút inteni a cigarettának. Felesleges azt gondolni, hogy napi néhány szál nem ártalmas – ha a dohányzásról nem sikerül egyedül leszokni, érdemes erre specializálódott szakembertől segítséget kérni!

4) Csak mértékkel fogyasszunk alkoholt!

Ahogy az étkezés, úgy az alkoholfogyasztás terén sem híve a szélsőségeknek Dr. Molnár Zsuzsa, aki szerint nem kell teljesen kizárni az életünkből az alkoholos italokat, a mennyiségre, a gyakoriságra és a minőségre azonban mindig érdemes odafigyelni.

5) Mozogjunk rendszeresen!

A fizikai aktivitás – főleg akkor, ha megtaláljuk azt a mozgásformát, amiben igazán örömünket leljük – nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ellensúlyozzuk a naponta ránk zúduló stressz hatását. Ezen kívül hozzásegít ahhoz, hogy elérjük és megtartsuk az optimális testsúlyunkat, ráadásul a szív- és érrendszernek is jót tesz. A rendszeres és életkorunknak, fizikai állapotunknak megfelelő sport fontos szerepet játszik számos krónikus betegség megelőzésében, fitten és fiatalon tart.

Nem ritka azonban, hogy valamilyen krónikus fájdalom – ízületi bántalmak, porckopás, hát- és derékfájás stb. – állja útját a rendszeres mozgásnak. Ebben az esetben is lényeges, hogy szakemberhez forduljunk, hiszen a krónikus fájdalommal járó diszkomfort érzés megnehezíti a mindennapokat. Speciális orvoscsapattal látja el a betegeket a Fájdalomambulancia szakrendelés. Az orvosi team tagjai idegsebész vezetésével, neurológus, gyógytornász és manuálterapeuta közreműködésével segítenek.

6) Ne odázzuk el a szűrővizsgálatokat!

Dr. Molnár Zsuzsa azt javasolja, hogy mindenképp végeztessük el az életkorunknak megfelelően ajánlott szűrővizsgálatokat, és ne csak akkor forduljunk orvoshoz, ha panaszaink adódnak: „Fontos, hogy évente egyszer akkor is találkozzunk orvossal, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat – készüljön mellkas röntgen, hasi ultrahang és általános laborvizsgálat, érdemes egy általános belgyógyászati viziten is részt venni, nőknek évente elvégeztetni a nőgyógyászati rákszűrést, mammográfiát, férfiaknak pedig a prosztata-szűrést.”

Akkor is forduljunk egyből szakértő segítségért, ha kiderül, hogy kezelésre lesz szükség!

Milyen folyamatokon megy keresztül a beteg, amikor a diagnózis után egyértelmű, hogy hosszabb, sok ismeretlen körülménnyel számoló kezelés szükséges számára? Miért érdemes megismernünk, hogy milyen lelki/pszichés fázisokon megy át ezekben az esetekben az érintett, miért segíthet, ha e megismerés után felismerjük, hogy a pszichés segítség a gyógyulási folyamat lényeges támogatója? Gődény Anna klinikai szakpszichológus írta le az említett lelki folyamat részleteit.

Mit jelent a distressz és miért van jelentősége?

A betegség és kezelés folyamat során minden beteg átél bizonyos mértékű distresszt, ez normális része a folyamatnak. A distressz multifaktoriális kellemetlen pszichológiai (pl. kognitív, viselkedéses, érzelmi), szociális, és/vagy spirituális természetű érzelmi tapasztalat, amely gátolhatja a hatékony megküzdés képességét a rákkal, annak fizikai tüneteivel, és kezelésével kapcsolatban. A distressz egy kontinuum mentén fejeződik ki: kezdve a sérülékenység, szomorúság és félelem normál érzéseitől egészen a problémás érzésekig úgy mint a depresszió, szorongás, pánik, szociális elszigetelődés, és egzisztenciális és spirituális krízis.
Betegek és hozzátartozóik 35 – 45 % él át klinikailag jelentős mértékű (= beavatkozást igénylő!) distresszt (NCCN, 2015) A distressz a terápia elhagyására vonatkozón komoly rizikó tényező, valamint hatással van az életminőségre, kezeléssel való együttműködésre. Ha a diagnózis és kezelések pszichés következményeit az orvos és páciens nem kezeli a folyamat részeként, sérül a beteg autonómiája. A pszichoszociális intervenciókat onkopszichológus segítségével beszélhet át a páciens.

Az esetek jelentős részében a pszichológiai kezelés a szomatikus(orvosi) beavatkozásokat támogatja. Az aktív kezelések alatt (műtét, sugárterápia, kemoterápia) az együttműködés kialakítása és fenntartása, valamint az orvos-beteg kapcsolat támogatása, tünetek pszicholgiai kezelése fontos célja a pszichológiai intervencióknak. Ezzel párhuzamosan haladhat a trauma feldolgozása, ha szükséges, akkor krízisintervenció. Előfordulhat pl. olyan pszichiátriai állapot, ami kontraindikációja az orvosi kezeléseknek: súlyos depresszió, pszichózis, amely felismerése szintén a pszichológus feladata. Ilyenkor az orvosi kezelést csak a pszichiátriai sürgősségi állapot rendezése után lehet folytatni.

Panoráma Poliklinika

 

 

Neurológiai panaszok a pszichoszomatika szemléletével

A neurológiai tünetek rendkívül sokféle módon jelentkezhetnek, és változatosak abban a tekintetben is, hogy a szervezet mely területét érintik. Emiatt a neurológusok számos más orvosi szakterülettel együttműködve dolgoznak gyógyító munkájuk során. A Panoráma Poliklinika pszichoszomatikus szemléletű rendelésein, az emberi szervezetre, mint egymással összefüggő folyamatok rendszerére is figyel a szakorvos, így módjában áll figyelembe venni a […]

Tovább

Fókuszban az allergia lelki oldala

Az utóbbi 10-20 évben robbanásszerűen nőtt az allergiás betegségek száma a fejlett országokban. Az allergiás tünetek jelentkezésekor allergológushoz, pulmonólugoshoz, gasztroenterológushoz fordulnak a páciensek, azonban az új kihívások könnyebb legküzdésében, a diagnózis után a  mindennapok újraépítésében az egészségpszichológus segítségére is érdemes támaszkodnunk. Miért és mikor érdemes igénybe venni a segítségét? Rendelőnk egészségpszichológusa, Gajdos Panna eddig talán […]

Tovább

Küzdelem a fájdalommal – amikor már a pirula sem segít

Folyamatos fájdalomban élni rendkívül megterhelő. Függetlenül attól, hogy akut, visszatérő, vagy éppen szüntelenül fennálló, krónikus fájdalomról van szó, a fájdalom az élet minden területét képes megkeseríteni. Korlátozhat bennünket a mindennapi tevékenységeink, a munkánk elvégzésében, és az is gyakori, hogy olyan hobbit adunk fel miatta, mely korábban átlendített minket a nehézségeken. Mit tehet az orvos, ha […]

Tovább